szerző:
Zubor Zalán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A romákról szóló hírek 37 százaléka bűnözéssel kapcsolatos – derült ki egy múlt heti vitaesten. Forgács István szerint a cigányok gyakran maguk igazolják a média által is sugallt előítéleteket.

A magyar média romákról mutatott képéről tartottak kerekasztal-beszélgetést a Magyar Corvinus Collegium média szakirányának szervezésében. Az Anker Klubban, a csaknem telt ház előtt megtartott vitaesten egyaránt megszólaltak elismert roma személyiségek illetve a médiával és a roma integrációval foglalkozó szakértők.

A beszélgetés résztvevői olyan témákat jártak körül, mint a „kulturális sokszínűség, a sztereotípiák” és a lehetséges roma példaképek megjelenése a médiában, valamint az integráció lehetőségei.

Mi lenne, ha kikapcsolnák a médiát?

A vitában részt vevő Kerényi György, a Rádió C alapítója, egykori főszerkesztője elöljáróban megjegyezte: világképünket nagyrészt a médiából szerezzük, az olyan fogalmak, mint a rassz, etnikum mind társadalmi, és nem biológiai képződmények. Az egyes csoportokról, így a romákról alkotott képünk „meghatározó része a médiából származik” – fogalmazott.

Forgács István, a Debreceni Református Romakollégium tanára, az elhíresült, cigányokról szóló Pesty Fekete Doboz-epizód egyik készítője ironizálva megjegyezte: „biztos megint én leszek az ördög, az öngyűlölő”­– utalva a film körül kavargó vitákra. Forgács szerint, ha a médiát megszüntetjük, a cigányokkal kapcsolatos közvélekedés „grammokban fog csak változni”, hiszen azok legalább annyira alapulnak a tapasztalatokon, az előítéleteket sok esetben maguk a cigányok igazolják be. Példaként említette a megszűnt Mónika-show című műsor egyik roma szereplőjét, aki nem sokkal tévés szereplése után azzal került be a hírekbe, hogy agyonverte tizenhét éves élettársát, amiért tizennyolc év börtönbüntetést kapott. „A többségi társadalom szeretne kellemesen csalódni a cigányokban, a média szívesen bemutatna jó példákat, de ezekből van kevés” – mondta.

Egyre nagyobb a romákkal szembeni gyűlölet Magyarországon - kérdés, a médiának milyen felelőssége van ebben
©

A kereskedelmi médiát Rényi Ádám, a három nagy kereskedelmi tévében is dolgozó szerkesztő vette védelmébe. Mint elmondta: tapasztalatai szerint a kereskedelmi tévékben „egyáltalán nem jellemző előítéletes gondolkodás”. Megemlítette, hogy a médiában nem csak negatív sztereotípiák jelennek meg, hiszen például a Barátok közt című szappanopera egyik legpozitívabb szereplője is roma, számos tehetségkutató műsorban értek el jó helyezést romák, és a híradók is igyekeznek nem mutatni túlzottan negatív képet. Itt megjegyezte: utóbbit viszont nehezíti a nézettségért folyó verseny, hiszen a rossz híreknek, botrányoknak jóval nagyobb a hírértéke.

Később Rényi arról beszélt, bár egy időben úgy tűnt, mintha a két nagy kereskedelmi televízió versengene abban, „ki tud több verekedő romát mutatni”, a származás nem volt szempont. A talk-show-kba alapvetően olyan emberek jelentkeztek, akiknek pénzre volt szükségük, és nem zavarta őket, hogy nyíltan beszélik ki magánéleti problémáikat. „Szegény emberek jelentkeznek, akiknek saját környezetében nincs,aki megoldja a problémájukat” – fogalmazott. A jelentkezők között sok volt a roma, de a műsor készítői nem zárhatták ki őket származásuk alapján, sőt, ezt meg sem kérdezték. Forgács szerint sokkal problémásabb lett volna a roma jelentkezők diszkriminálása annál, hogy esetleg negatív képet mutatnak róluk.

Cigány csak bűnöző vagy celeb lehet?

Ezzel szemben Laborczi Dóra, a Matthias Corvinus Collegium Komáromy Gábor ösztöndíjas hallgatója és a hvg.hu munkatársa szerint a médiában ritka, hogy a sztárvilág és a bűnesetek hírein kívül megjelenjenek romák. A pozitív példák száma így elenyésző, pedig számos olyan pozitív példa van a felzárkóztatásra, amelyeket érdemes lenne megismertetni a közvéleménnyel. Példaként említette, a felsőzsolcai cigánymissziót, oktatási és kulturális programokat, ezek azonban „nem elég botrányosak ahhoz, hogy bekerüljenek a médiába” – fogalmazott. A vita moderátora, Munk Veronika médiakutatásokra hivatkozott: ezek szerint a romákat érintő hírek, műsorok 37 százaléka a bűnözés –témakörében említette a cigányságot. A második leggyakoribb kontextus a politika volt, a harmadik pedig a „kultúra”, de ide is elsősorban a roma származású bulvárhírességek szerepléseit lehetett csak sorolni.

„Nem fognak médiaördögűzést tartani”, nem lehet kizárólag a médiaszakmát okolni – figyelmeztetett Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének igazgatója. Rámutatott, bár kétségtelen, hogy a média romaképe „kriminalizálódik”, vagyis a romák a bűnözés kontextusában jelennek meg, nem mindig tettesként, hanem gyakran áldozatként szerepeltek, hiszen az említett kutatás alatt igen súlyos perek zajlottak, ahol a sértettek voltak romák. Egyébként a hírekben általában nem jelölik meg a szereplők származását.

Kerényi György ezzel kapcsolatban megjegyezte: az olyan műsorokban, mint a Mónika-show, a „magyarok is ugyanolyan hülyék, mint a cigányok”. A nézők azok, akik meglévő előítéletek alapján a roma szereplőket emelik ki, róluk következtetnek az egész cigányságra. A kilencvenes évektől adatvédelmi rendelkezések tiltották, hogy a hatóságok listát vezessenek az állampolgárok származásáról, így a rendőrségi hírekben sem jelent meg az elkövetők etnikuma. Az olaszliszkai gyilkosság ebből a szempontból fordulópontot jelentett, ekkor „a jobboldali sajtó egy része” elkezdte megnevezni az elkövetők származását. Kerényi szerint a származást akkor érdemes megnevezni, ha releváns, de a bűncselekményeknél nem az.

Forgács szerint irreleváns, hogy a médiában kimondják-e, hogy roma volt az elkövető, egyes jelekből enélkül is sokan erre asszociálnak. Ennek ellenpontjaként megemlítette: „ha bemondják, hogy 30 ember összeverekedett Hajdúhadházán”, biztosan lesznek olyanok, akik cigányozást kiáltanak. Ráadásul azok, akik elítélik a negatív előítéleteket, gyakran terjesztik a pozitív sztereotípiákat, mint a cigányok zenésztehetsége vagy szabadságszeretete.

Nincs hírértékük az elismert romáknak

A beszélgetés második felében a roma hírességekre, példaképekre tértek rá a vendégek. Forgács István szerint az emberek többsége különbséget tesz olyan „celebek” között, akik letettek valamit az asztalra és olyanok között, akik nem. Nincs ez másként a roma hírességek esetében sem, azonban hiába lát valaki egy héten egyszer egy pozitív roma személyiséget, ha közben számtalan, romák által elkövetett bűncselekményekről szóló hírrel találkozik.

Rényi Ádám megjegyezte: a roma és nem roma celebek lehetőségei nagyjából azonosak, ebből a szempontból „demokratikus” a média. Az igazán elismert roma művészek, hírességek (mint a beszélgetésen részt vevő Szalóki Ági) nem származásuk miatt nem szerepelnek a bulvármédiában, hanem mert a magaskultúra képviselőiként nincs irántuk akkora érdeklődés, de ez igaz a nem roma művészekre is.

Szalóki Ági, a Budapest Bár énekese szerint lenne érdeklődés a magaskultúrára is, ha a legnézettebb tévécsatornák ilyen jellegű műsorokat sugároznának. A média felelőssége lenne, hogy az előítéletek erősítése helyett pozitív példákat mutasson és javítsa a közízlést.

Forgács: "sok település már nem megmenthető"

A beszélgetés végén egy nézői kérdésre válaszolva Forgács István kifejtette: „cigányügyben az utolsó utáni percben vagyunk”, sok cigány és nem cigány lakosú település „már nem megmenthető, hamarosan nagyon rossz lesz ezekben élni”. Ő csak olyan településeket akar és tud segíteni, „ahol a polgármester és a helyiek felismerték a helyzet súlyosságát.” Hangsúlyozta: ő mindig településekről beszél, nem általában a romákról, mert nem létezik egységes cigányság, hanem önálló roma közösségek vannak. A nagy vihart kavaró Pesty Fekete doboz-film „alapvetés, megmutatta, vannak cigányok, akikkel lehet cigánykérdésről őszintén beszélni”.

Aczél Petra a vitával kapcsolatban azt mondta: a témában két sematikus álláspont vitatkozik, a két oldal nehezen hallja meg egymás érveit. A médiában ugyanez zajlik, miközben a pozitív dolgokról, mint az egyházi cigánypasztoráció, nem hallunk. Laborczi Dóra további pozitív példaként említette még a bódvalenkei freskófalu programot, ahol egy borsodi, romák lakta falu házait alakították tárlattá, komoly turisztikai bevételekhez juttatva a falut, illetve Ritók Nóra Berettyóújfaluban és hat másik telephelyen végzett pedagógiai munkáját. Aczél Petra szerint ezekről és a hasonló eseményekről ritkán hallhatunk a médiában, hiszen ezek kicsiben idéznek elő változást, míg a közvélemény inkább globális történésekről szeretne hallani.

Faigl Zoltán Itthon

Milyenek a romák? Heves vita folyt Pesty botrányfilmjéről

Új filmet készít romákról Pesty László. Nemrégiben, a Magyar Televízióban leadott Cigányút című alkotása nagy port kavart, sokan rasszista szemlélettel vádolták a rendezőt. Az érintettek részvételével erről tartott vitafórumot pénteken az X Kommunikációs Központ. Többen a Jobbik cinkosaként titulálták a filmben megszólaló Forgács Istvánt. Pesty László azt mondta: nem azért csinálja meg másik szemszögből a filmet, mert éles bírálatok érték, hanem mert ez a tárgyilagosság követelménye.

MTI Itthon

Szópárbaj a Fidesz és az MSZP között a romák felzárkóztatásáról

A Fidesz szóvivője szerint a szocialisták nyolc évig semmit sem tettek a cigányság leszakadásának megakadályozásáért, míg a nemzeti ügyek kormánya - az Országos Roma Önkormányzattal kötött megállapodása értelmében is - biztosítja a cigányság felemelkedését a munka és a tanulás lehetőségének megteremtésével.

hvg.hu Napi merítés

A cigány csak bűnös lehet?

A Jobbik képviselője és Hende Csaba is súlyosan hibázott hétfőn a parlamentben, amikor a Kanadában élő cigányok kérdéséről vitáztak - írja a Kettős Mérce.