"Kérdéses lehet az iskola további fennmaradása. Elveszik a kinevezésünket és a pedagógiai jogainkat is. Nem fogok tudni működni a központosításban” – mondta L. Ritók Nóra, a szociálisan hátrányos helyzetű és roma gyerekek fejlesztését, integrálását segítő Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetője egy csütörtöki jótékonysági esten. L. Ritók szerint "a mostani nevelési törvény nem sok jót ígér abból a szempontból, hogy ez az oktatási forma így megmaradhat. Azért sem, mert alapítványi fenntartásúak vagyunk, azért sem, mert művészetoktatási intézmény és az esélyegyenlőség sem tartozik a kiemelt szempontok közé a jelenlegi köznevelési törvényben".

A Gyöngyszemek a szegénységben címmel szervezett  jótékonysági estet a budapesti Bálint házban tartották csütörtökön. A 670 gyermek művészeti nevelésével foglalkozó, közülük 300 leghátrányosabb helyzetű, főként roma gyermek ellátásában segítő alapítványi iskola sorsa az önkormányzati átszervezések és az oktatásügy államosítása miatt kérdéses. (L. Ritók Nóra január óta a hvg.hu-n vezet blogot.)

L. Ritók Nóra

Underground Kiadó

Mi állíthatja meg a nyomor újratermelődését?

L. Ritók Nóra szerint az egyik legnagyobb baj az, hogy „az iskolák egyre inkább hatóságként lépnek fel, amelyben a felügyelet és a megtorlás érvényesül”. Így az a hátrányos helyzetű gyermek, akinek az élete otthon is és az iskolában is kudarcokkal van terhelve, semmilyen pozitív visszajelzést nem kap, amiből aztán építkezhetne. Pedig ez lenne a cél, ezt azonban elhivatott pedagógusok nélkül és komplex, átfogó szociális program nélkül nem lehet megvalósítani. „Az a tapasztalatom, hogy akkor működhetnek a dolgok, ha protokollszinten előírják őket. Például azt, hogy ne csak az iskolai osztályzatuk alapján értékeljük a gyerekeket, ne csak a teljesítmény alapján.”

Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) és az oktatási átszervezések szerinte nem ezt fogják elősegíteni, hiszen iszonyú mennyiségű tananyagot kell majd megtanulniuk, ami a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek - a szegénységből adódó szociális problémák miatt - komoly gondokat fog okozni, újabb kudarcélményeket, még több tehetetlen dühöt. „Ez egy agyrém, hogy Pestről akarják megmondani, Berettyóújfaluban mit tanítsunk.”

Az Igazgyöngy tevékenysége azt szeretné bebizonyítani, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben „muszáj szociális munkát végezniük” a pedagógusoknak. Az ezer fő alatti településeken élők 90 százaléka hátrányos helyzetű. Ezért is folytatnak a hat oktató telephely mellett 13 településen szociális munkát, amely gyógyszerkiváltástól kezdve a ruháztatáson és élelmezésen át az orvoshoz szállításig mindent lyukat igyekszik betömni, amelyen keresztül egyébként a gyermekek jövője folyna el. „Fel kellene ismerni, hogy ez egy komplex, összetett probléma és hogy az integráció nem valósulhat meg az iskola falain belül” - mondta az alapítvány vezetője.

"Kétszer meggondolom már, hogy mi írok le"

L. Ritók Nóra alapelve, hogy először a szülők bizalmát kell megnyerni. "Olyan szülővel még nem találkoztam, akit ne lehetne partnerré tenni a gyermeke érdekében2 - mondja. "Nem merem megírni azokat az eseteket, amelyek politikai helyzetről vagy a hatóság túlkapásairól szólnak, mert rajtuk torolják meg és azt mondják: köszönjék az Igazgyöngy Alapítványnak. Ezért elkezdtem írni egy másik bologot is, a fiókomnak" - mondta L. Ritók, hogy az utóbbi időben miért lett visszafogottabb a blogjában. Ahogy fogalmazott, a nehezen felépített partnerviszony törékeny, ezért a bloggal járó nagyobb nyilvánosság miatt már kétszer meggondolja, hogy mi ír le.

Bukdácsoló esélyegyenlőség

Nem beszélhetünk esélyegyenlőségről ott, ahol már a hétéves gyermek is pontosan tudja, hogy amiért fizetni kell, az neki nem jár. Ahol ötödmagával kell megosztania a szoba egyetlen bútordarabját, az asztalként és székként is funkcionáló ágyat. Aki ha a hónap harmadik hetében lesz beteg, pontosan tudja, hogy csak akkor mehetnek el orvoshoz, ha "megjön anyu pénze". Akiknek nem tudják a szüleik befizetni az iskolai menzát, és éhesen várják a folyosón, hogy leteljen az ebédidő. "Mi pedig nézzük, ahogyan kirekesztődnek és elvárjuk, hogy ugyanolyanok legyenek, mint a többi gyerek" - vonja le a következtetést L. Ritók.

Stiller Ákos

„Aki nem látja, nem hiszi el. Ezért is hívnám le az összes politikust, aki a szegények sorsáról dönt, mert a lehetőségek és a törvényi előírások betartatása nincs arányban egymással” - mondta el Ritók Nóra a hvg.hu-nak a kerekasztal utáni beszélgetésben. Ennek pedig legékesebb példája a segélyek csökkentése. "De ha ezt az egészet rendszerben végiggondoljuk és összekapcsoljuk az emberi jogokkal, akkor lehetne valóban felzárkóztatásról beszélni. Ha a gyerekekkel kezdjük, megállítható a folyamat és talán lesz egy pici elmozdulás." Addig marad - jobb esetben - az a közmunka, amelyik ezen a télen abból állt, hogy az utcáról le kellett lapátolni a havat, majd az árokból ki.

Azt érzik, hogy ők is érnek valamit és hogy önerőből, a mélyszegénységből is el lehet érni komoly eredményeket, el lehet jutni például Portugáliába egy díjátadóra vagy a Balatonra, de akár csak Budapestre - mondta el Ritók, hogy miért van kiemelt szerepük a rajzoknak. Az igazgyöngyös gyerekek évente 500 hazai és nemzetközi rajzpályázat díjait kapják meg, de a rajzaik nem csupán ettől érdekesek. Vidámság, színek, terített asztalok, nagy család, szeretet és soha nem látott tájak (például hegy vagy magas épület), mesebeli lények jelennek meg rajzaikon.

A beszélgetés elején vetített, az iskoláról készített filmben két kislány éppen nagyobbacska, díszes, pesti bérházakhoz hasonló házat rajzol egy különleges, éjszakai hatást adó háttérre. A riporter megkérdezi: milyenek ezek az épületek, kik laknak bennük? "Ünnepélyes épületek, amit nem a köznépnek, hanem a főnépnek építettek, mint amilyen Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc."