A Magyar Honvédség még arra az időre sem lenne képes megvédeni az országot egy esetleges támadás esetén, amíg a NATO katonai gépezete beindulna - mondta a hvg.hu-nak Kovács Gyula. A megszüntetett pécsi tüzérdandár egykori parancsnokhelyettesével beszélgetünk a Honvédség szerinte tarthatatlan állapotáról, a folyamatos leépítésekről, a vízfejről, és a mindenkori miniszterek által elkezdett, befejezetlen "haderő reformokról".

hvg.hu: Két év telt el egy nagy port kavart Index-interjú óta, amely siralmas képet festett a Magyar Honvédség állapotáról. (Lásd keretes írásunkat.) Történt azóta előrelépés a NATO-színvonaltól erősen leszakadt honvédségnél?

Kovács Gyula: Hiba lenne a haderő jelenlegi állapotát az előzmények nélkül elemezni és mindenért Hende Csabát felelőssé tenni. Gondoljunk arra, hogy 1990-ben az Antall-kormány egy 120 ezer fős haderőt vett át, 200 ezer fős haderőnek elegendő fegyverzettel, működő mozgósítási képességekkel – 22 év alatt jutottunk oda, hogy kevesebb mint 26 ezer fős az egész honvédség.

Már a legelső miniszter, Für Lajos sem élt a NATO által felajánlott lehetőségekkel, nem tett meg mindent, hogy a ránk erőltetett orosz hadikultúráról mielőbb áttérjünk a hatékonyabb angolszászra.

Az akkori vezetés az eredetileg oroszból fordított, régi szabályzatainkból kihagyta a csak a birodalomra jellemző olyan fejezeteket, mint a sarkkörön túli harc, a szöveget átírta felszólító módba, majd a régi vörös helyett bordóba burkolta ezeket az „új” szabályzatokat. Ezek jelentős része ma, 2013-ban is érvényben van. Nemrégiben a hadtudományi társaság tüzér szekciója előtt az Afganisztánban, az ISAF parancsnokságon fél évet tűzkoordinátorként dolgozó kollégánk ismertette a NATO legújabb tűztámogatási elveit és gyakorlatát. A tanácskozásnak helyt adó ZMNE tüzér tanszék vezetőjét kérdeztem, hogy amit kollégánk most elmondott, az miként kerülhet be a tüzértisztképzésbe. „Sehogy” - válaszolta, az érvényben lévő magyar szabályzók ugyanis ezt nem teszik lehetővé.

hvg.hu: Mit gondol a rendszerváltás óta folyamatosan zajló „haderőreformokról”?

K. Gy.: Für Lajostól Hende Csabáig a hosszú távú (10 éves) „haderő-fejlesztési terveknek” a lényege az, hogy létszámot csökkentünk (azonnal), a következő években szervezeti átalakításokat eszközölünk, és „szellemi kompatibilitást” próbálunk biztosítani a NATO-val. Majd valamikor a nyolcadik, kilencedik évben - finanszírozási gondjaink enyhülésével - haditechnikai beszerzéseket is betervezünk. Az persze legyen a következő, vagy az azt követő kormány gondja. Néhány „szakértő” szerint először a képességeket, tudást kell megteremtenünk, és majd utána kell ehhez biztosítani a hardvert, a vasat, a technikai feltételeket. Aki ilyet állít, az soha életében nem folytatott katonai kiképzést. Az eredményes kiképzés célja pont az lenne, hogy szinkronba hozza a meglévő katonákat az egyidejűleg rendelkezésre álló technikai eszközökkel. A Varsói Szerződés rozsdás vasain nem lehet NATO-kompatibilis kiképzést folytatni. Nem értem, miért nem ismerik fel az egymást sorban követő hadügyminiszterek, hogy „átfogó haderőreformra” soha nem lesz pénzünk, és ezért aztán valahol mégis el kellene indulniuk.

hvg.hu: Hogy tudnánk mégis lecserélni a szétesőben lévő orosz eszközöket?

K. Gy.: Azért erre lett volna mód. Cascadingnak hívják a NATO-ban azt, amikor egy önálló fejlesztésekre képes haderő lecseréli használt, de kitűnő állapotban lévő technikai eszközeit egy modernebbre, és ezzel egy időben a „second hand” eszközöket méltányos áron, vagy segély formájában átadja egy alacsonyabb fejlettségi szinten lévő szövetségesének. 1998-ban például a tüzérdandár éleslövészetét látva a németek felajánlották, hogy a rendszerbe állítandó PzH 2000 önjáró lövegeik helyén felszabaduló amerikai gyártmányú, de a németek által jól tuningolt M 109G önjáró páncélozott tüzérosztályt kompletten, lövegestül, mentőstül, lőszerestül ingyen, felújított állapotban átadnának nekünk. A témában megkerestem Wachsler Tamás államtitkárt, aki azt mondta, hogy „támogatja az ötletet”, nyáron megy ki egy delegáció a részleteket megbeszélni. Nem lett belőle semmi, nem is említették meg a témát magyar részről.

Kovács Gyula szerint eddig egyik haderőreformnak nevezett átalakítás sem ért semmit
©

hvg.hu: Melyik miniszteri bejelentéssel tudná legjobban jellemezni a fejlesztéseket?

K. Gy.: Szekeres Imre csupán pár hónappal a “hosszú távú haderő-fejlesztési terv”-ének elfogadása után a „Bevetési Irány 2007” gyakorlaton bejelentette: „A mai nappal befejeztük a haderőreformot.” Szekeres egyébként – és ezzel nem volt egyedül – változatlanul kívánta hagyni a kormányzati ciklus végéig az egyre terebélyesebbre dagadó vízfejet is. Az egész problémát úgy kívánta megoldani, hogy a „hidroglóbusz” bizonyos elemeit átcímkézte, papíron csapat tagozatúvá minősítette. És ezen az állapoton Hende Csaba sem kíván változtatni. Általa „hadrendi elem” például a Honvédkórház.

hvg.hu: Hogyan állunk az országvédelmi képességekkel?

K. Gy.: Érdekes visszagondolni, hogy a most hatalmon lévő Fidesz ellenzékben szinte folyamatosan számon kérte a szocialistákon a területvédelmi képesség megszűnését. Ha ebben lett volna valami konszenzus a pártok között, akkor erre választ kellet volna adnia az akkor készülő Nemzeti Katonai Stratégiának. A politikusok nem értik, a katonák pedig nem merik elmagyarázni nekik, hogy akár egy olyan rövid határszakaszon is, mint az ukrán-magyar, minimum 100 ezer fős haderőre van szükség egy állóképes védelem kiépítéséhez, ideális esetben. Svájc például igen komolyan veszi a területvédelmi képességet, fent is tart egy 225 000 fős haderőt. Persze ezt Svájc is csak úgy tudja finanszírozni, hogy a haderő döntő többsége – 94 százaléka – jól képzett tartalékos.

A honvédség mint franciakrémes
„Magyarország hadereje még papíron is minimális, a valóságban pedig elkeserítően gyenge” – állította 2011 februárjában Kálmán Károly, a Honvédség Különleges Műveleti Zászlóaljának volt századosa. Az elsők között NATO-kiképzést kapott egykori tiszt szerint a magyar honvédség felépítése a franciakrémeshez hasonlít: felül van egy kemény, jó minőségű, vékony lap, alul egy másik, ami a hátán hordja az egészet, „közöttük pedig egy vastag, remegő, megfoghatatlan állagú massza van”. Ez volna az őrnagytól vezérőrnagyig terjedő sokezres adminisztratív réteg, amely szerinte eredendően ellene van mindenfajta fejlődésnek, előrelépésnek, modernizációnak. A tiszt beszélt azokról a katonákról, akik tíz éve nem hordtak bakancsot a lábukon, a drága és használhatatlan gyakorlóruhákról és a kínai piaci minőségű esőkabátokról, amelyek kiválasztásáról csak a katonát nem kérdezik meg. Kálmán Károly akkor azt mondta, a helyzet megoldásához „mindössze egy bátor politikai döntésre és annak határozott keresztülvitelére volna szükség”.

hvg.hu: Ön szerint mennyire képes a honvédség megvédeni Magyarországot?

K. Gy.: Magyarország területvédelme akkor biztosított, ha a Magyar Honvédség nem vonakodó szövetséges, hanem partnerként teljesíti szövetségesi kötelezettségeit. Ennek fejében joggal várhatja el, hogy ha konfliktushelyzet alakul ki, akkor a NATO szintén vonakodás nélkül emeli fel Avianóban a vadászbombázó erőket, az amerikai földközi-tengeri flotta gépei is felszállnak, és csírájában elfojtanak minden agressziót. A NATO-nak is van persze reakcióideje, tehát valamilyen bevethető haderővel a magyar honvédségnek is rendelkeznie kellene. Csakhogy ilyen nincs. Nincsenek feltöltött zászlóaljai, a feltöltéshez hiányzik a mozgósítási rendszer. A két gépesített dandárból hiányoznak a harci támogató (tüzérek, műszakiak, felderítők) és harci kiszolgáló támogató elemek (ellátók, javítók). A két dandár fölött nincs például hadosztály-parancsnokság. A 25 427 fős haderőből 12-13 ezer eleve fel van mentve lövészárokból, állandósult a mintegy 4000 fős békehiány a csapatoknál, nincs, aki a maradékot hadrendbe szervezze, és összesen csupán 3-4000 fő van ténylegesen harcoló beosztásban. A technikai eszközök „hadrafoghatóságáról” még nem is beszéltünk. A szárazföldi csapatok semmiféle tűztámogató képességgel nem rendelkeznek, a szövetséges légi támogatás fogadására csak korlátozottan alkalmasak. A harci helikopterek üzemideje lejárt 2012. december 31-én. Hende Csaba helikoptert venne – nehéz kérdés. Ha vesz, az 100 milliárdos tétel, 10 évre előre felemészti - a Gripenekhez hasonlóan - a szárazföldi csapatok fejlesztéséhez elengedhetetlen anyagi forrásokat. Ha nem vesz, nem lesz helikopterünk. Németh Zsolt felajánlása a Maliban folyó műveletekhez: „vannak vadászrepülőink, helikoptereink, orvosaink”. A Gripenek nem rendelkeznek a szárazföldi csapatok légi támogatásához szükséges fegyverzettel, a röpképes helikoptereknél túlzás a többes szám használata, orvosunk pedig itthon kevés van.

Kovács Gyula szerint lenne lehetőség haderőfejlesztésre
©

hvg.hu: A Fidesz-kormány számára az eddigi intézkedések alapján mennyire fontos a haderő állapota?

K. Gy.: A Fidesznek sikerült egy olyan kormányprogramot készítenie, amelyben példátlan módon csupán egyetlen mondat szerepelt a haderőről: „A nemzeti ügyek kormánya a honvédelemben, a környezetvédelemben és a kulturális értékek védelmében érvényre juttatja a nemzeti egység akaratát, és helyreállítja a közjó primátusát”. Még az 1994-es választások előtt részt vettem a Fidesz Wachsler Tamás által vezetett honvédelmi kabinetjének a munkájában. A csapat akkor elkészítette a „Fidesz honvédelmi politikája” című nyilvános anyagot, vagy 30 oldal terjedelemben, bedolgozott 3-4 oldallal a Fidesz választási programjába, és elkészített több száz oldalnyi olyan anyagot, amely lehetővé tette volna, hogy Wachsler Tamás, ha elnyeri a miniszterséget, ne hosszas védelmi felülvizsgálatba kezdjen (mint az eddigiek), hanem képes legyen azonnal egy valódi haderőreform megindítására. Hende Csabának is volt nyilván a választások előtt egy munkacsoportja, maga büszkélkedett vele, hogy három volt vezérkari főnök is segíti a munkáját. Ez a honvédelmi kabinet képes lett volna néhány oldalas anyagot bedolgozni a választási programba, később a kormány programjába. Ezt vélhetően azért nem tették meg, mert a Fidesz nem kívánta a választók orrára kötni, hogy milyen tervei vannak a honvédséggel.

Önkéntes tartalékosok kiképzésen: a nyugalmazott katona szerint nem jó a jelenlegi rendszer
©

hvg.hu: Hende Csaba nagy lendülettel kezdett neki a feladatoknak...

K. Gy.: Hende Csaba első útja Afganisztánba vezetett, kijelentette, hogy a missziós feladatokban részt vevő katonák védelme prioritást élvez. Az amerikaiaktól az út menti bombák elleni fokozott védelmet biztosító Cougar járműveket szerzett. Beárnyékolja persze ezt a képet az, hogy a miniszter kinevezése után szinte azonnal beleszaladt két magyar áldozattal járó afganisztáni összetűzés kezelésébe. A kivizsgálás megállapította, hogy a régi, orosz gyártmányú T-55-ös harckocsi tornyokról leszerelt és az amerikai Hummerekre applikált 5 darab DSK 12,7 mm-es géppuskából 4 üzemképtelennek bizonyult a konfliktus során. Hende minisztériumának és vezérkarának 20 hónap kellett, hogy 2012 áprilisában végre lecserélje a hadrafoghatatlan fegyvereket.

E mellett jó ötlet volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása azzal a céllal, hogy a köz szolgálatában álló katonák, rendőrök, vámosok, kormányzati-önkormányzati alkalmazottak életpályamodelljét egységesítsék, megteremtsék az átjárhatóság feltételeit a közszolgák körében. Az persze gond, hogy nem látszik, hogyan és miből fog kialakulni a volt Ludovika helyén az egyetem kampusza. E mellett Hende Csaba még azzal is büszkélkedett, hogy feltárta az előző minisztériumban folyó korrupciós ügyeket, „elzárta a pénzcsapokat”.

hvg.hu: Tett-e bármit a miniszter a vízfej lecsapolásáért?

K. Gy.: Hende Csaba 2011-ben végrehajtott egy 1204 fős csökkentést a vezető szerveknél, ez egy pozitív eredmény. Viszont édeskevés arra, hogy az általam 13 ezer fősre becsült vízfejet érdemben csökkentse, javítson a végzetesen eltorzult állományarányokon, helyreállítsa a ma nem is létező normális rendfokozati piramist (leegyszerűsítve: minden egyes magasabb rendfokozati szinten jóval kevesebb ember van, mint az előzőben, és működik a természetes szelekció - „felfelé vagy kifelé”).

Üdvözlendő ugyanakkor, hogy az elődök által féltékenységből elképesztő módon működésképtelenné tett vezérkarban visszaállította a NATO-szabványnak megfelelő vezetési struktúrát - két lépésben. Első próbálkozásra elmaradt a NATO-szabványban J2-vel jelzett hírszerző-felderítő csoportfőnökség, később korrigáltak. Így legalább már valamilyen szinten együtt tudunk dolgozni a NATO-val. Hende büszkélkedik a katonai életpályamodell megalkotásával. A modell bevezetésének semmivel sem jobbak az esélyei, mint a pedagógus-életpályamodellnek. Elkészült a NATO új Stratégiai Koncepciójával szinkronba hozott Nemzeti Katonai Stratégia (NKS). A gombhoz már csak a kabát kell, egy olyan haderő, amelynek képességei legalább köszönő viszonyban vannak a NKS-ban megálmodott képességekkel. Ennek jelenleg, sajnos nullához közelít az esélye. A valóságot a NATO-tagságunk 10 éves évfordulója idején kiadott ÁSZ-jelentés tükrözi: „a haderő technikai felszereltsége, infrastruktúrája, illetve az állomány élet- és munkakörülményei a NATO-haderők átlag színvonalához való közelítésének belátható időn belül nincs realitása”.

Tavaly év végén minden helikopternek lejárt az üzemideje
©

hvg.hu: Mi a helyzet a pénzügyi oldallal?

K. Gy.: 2010 nyarán egy tudományos konferencián a vezérkar képviselője elmondta, hogy „időkorlátoktól és anyagi lehetőségektől független” tervezés keretében készül a haderő hosszú távú fejlesztési terve. A terv novemberre elkészült, kísértetiesen hasonlított a Juhász-Szekeres által produkált - véletlenül sem a megvalósításra szánt - tervekre. Például szerepelt benne, hogy a tárca költségvetésében be kell állítani a bérköltségek, dologi kiadások, fejlesztések 40:30:30 százalékos arányát. Már a 2011-es költségvetésből és annak részletes indoklásából is kiderült annyi, hogy tovább haladnak a „szekeresi úton”, semmit nem tesznek az örökölt strukturális torzulások felszámolásáért, különösebb fejlesztési célkitűzések nélkül a pénznyelő haderő állapotának konzerválására költik az adózók 275 milliárdját.

Folyamatosan csökken a honvédelemre fordított pénz

A minisztérium 2012-es költségvetése már durva megszorítást jelentett. A tervezett 235 milliárd forint a GDP 0,8 százaléka, ez a NATO-ban is egyedülállóan alacsonynak számít. A költségvetésben az előző évi 3,4 százalékról kettőre csökkent a fejlesztési kiadások aránya. Nevetséges hadiipari megújulásról beszélni akkor, amikor a fejlesztésre szánt összeg nem éri el az évi 10 milliárdot. 2016-ig ezen a szinten kívánják befagyasztani a költségvetést. 2022-re kívánják elérni a katonai költségvetésben a GDP 1,39 százalékát, vagyis megközelítőleg az 1999-es NATO-csatlakozás idejében meglévő 1,41 százalékos szintet. Ezen tények ismeretében arcátlanság kijelenteni, hogy „a második Orbán-kormány elkötelezett a honvédelmi büdzsé nagyon sok éve tartó folyamatos megnyirbálása rendkívül káros folyamatának megállításában”. Hendéék valóban elzárták a pénzcsapokat.

hvg.hu: Hende Csabának láthatóan a szíve csücske az önkéntes tartalékos katonai rendszer kiépítése, mit gondol erről?

K. Gy.: A Fidesz az ellenzékben a szocialistákat zaklatta majdnem folyamatosan, hogy képtelenek a tartalékos problémát megoldani. A kormányváltást követően a miniszterelnök elképedt a 2010-es árvízi védekezést látva. „Nincs tartalékos állománya a haderőnek, sőt semmilyen nyilvántartás arról, hogy háború esetén a hadköteles korban lévő férfiak hol vannak, hogyan érhetőek el, hogyan lehet őket vészhelyzet esetén mozgósítani. Ezeket a gondokat meg fogjuk oldani a következő 2-3 hónapban.” Mit tudhat a miniszterelnök a haderőről, ha azt hiszi, hogy a tartalékos probléma 2-3 hónap alatt megoldható?

Életrajz
1966-ban avatták tisztté. Pályáját még a Magyar Néphadsereg atomeszközök alkalmazására képes rakétadandárjánál kezdte, 1976-79 között elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát és Várpalotán a Tüzér Kiképző Központban tanított 12 éven keresztül. Másfél évtizedig volt a pécsi tüzérdandár parancsnokhelyettese. Úttörő szerepet vállalt a mikroszámítógépek és a katonai GPS-ek alkalmazása terén, és részt vett a tüzér kiképzés szimulációs rendszereinek kidolgozásában. Az 1994-es választások előtt részt vett a Wachsler Tamás által vezetett honvédelmi kabinet munkájában. Legfontosabb feladatának a NATO alkalmazási elvek adaptálását tekintette a magyar tüzérségre, átfegyverzés helyett azonban a teljes alakulata megszüntetésre került. Nyugállományúként folytatta munkáját a Magyar Hadtudományi Társaság tüzér szekciójában. 1998 és 2002 között 11 tanulmányát díjazták a honvédség különböző tudományos pályázatain. 2004-től az Magyar Hadtudományi Társaság szakértője. Publikált honvédségi szaklapokban, a Népszabadságban, a HVG-ben, a 168 Órában. Szakterülete a tűztámogatás, a professzionális haderő és a haditechnika fejlesztése.

Mi volt a legbizarrabb élménye a tartalékos rendszer megújításával kapcsolatban?

K. Gy.: Hende Csabát láttam Pécsett az önkormányzati választások előestéjén civil pantallóban, katonai esővédőben, ezredesi parolival. Több interjúban is nyilatkozott a beiktatása után arról, hogy ő tartalékos ezredes. Te jó isten! – gondoltam, mit tudhat a tartalékos rendszerről, ha a 2004 novemberében bekövetkezett változások után még mindig azt hiszi, hogy ő tartalékos. A törvény önkéntes tartalékosokról szól. Mi lett a megoldás? A laktanyákat eddig is őrző nyugállományú katonáknak felajánljuk, hogy vagy önként jelentkeznek önkéntes védelmi tartalékosoknak, vagy elveszítik az állásukat. A NATO-ban nincs olyan, hogy „védelmi tartalékos”. 2011-ben átalakították a korkedvezményes nyugdíjakat szolgálati járadékká, amit 16 százalékos jövedelemadóval terheltek, kivéve azt az esetet, ha valaki önkéntes műveleti tartalékos szolgálatot vállal. 2012-ben jelentkezett is majd 2000 fő „önkéntes” műveleti tartalékosnak. A zömében ezredesekből, alezredesekből, őrnagyokból álló csapatból 1500-at be is hívtak 10 napos tartalékos felkészítésre. A kiképzésük befejeződött, több mint 1300 tett esküt, és kötött tartalékos szerződést. Hende befolyásolási potenciája ezzel véget is ért, a szolgálati járadékosok közül az, akire lehetett hatni a 16 százalékkal, az jelentkezett. Nem látszik, hogyan lesz meg a HM-nek a ciklus végére a Hende által beígért 8000 fő tartalékosa.

hvg.hu: Kell nekünk tartalékos katonai állomány?

K. Gy.: Az előbbiekben elmondottak mellett ugyanakkor egészen nyilvánvaló, hogy lenne szükség 25–35 éves volt szerződésesekre. Őket eddig nem sikerült megszólítani.

hvg.hu: Hogyan tudna a tartalékos rendszer jól működni?

K. Gy.: Tavaly márciusban volt a tatai tüzérosztály rendszerbeállító éleslövészete. Ezt az ötnapos lövészetet úgy kellett volna szervezni, hogy az első három napon a meglévő békeállomány végrehajtja az éleslövészettel egybekötött gyakorlatát, a negyedik napra behívnak egy-egy ütegnyi tartalékost, a negyedik napon a tartalékosok a békeállomány szoros felügyelete mellett hajthatták volna végre a tűzfeladatokat, az ötödik napon pedig a tartalékosok teljesen önállóan bizonyíthatták volna készségüket. Az ilyen lövészetet évente, kétévente lehetne megismételni. A munkaadók is tolerálnák a tartalékos kétnapos távollétét különösebb kompenzáció nélkül is. A megoldás egyszerű. A Fidesznek a kétharmaddal lehetősége van olyan törvényt hozni, hogy minden olyan katona, aki 2004. november 3. után szerelt le a haderőből, a törvény erejénél fogva tartalékos, összeírásra, évi néhány nap kiképzésre, természeti katasztrófák elhárításában való részvételre kötelezett, ezen felül önként missziós feladatokat is vállalhat. Rögtön lenne 20-25 ezer tartalékos.

hvg.hu: Mi az, amit egyik miniszter sem értett meg a működésből?

K. Gy.: Elődjeihez hasonlóan Hende Csaba sem érti, hogy először a haderő aktív komponensét kell rendbe rakni, mert egy finanszírozási gondoktól mentes profi haderő automatikusan termeli ki a maga profi tartalékosait. A pancser haderő csak pancser tartalékosokat tud produkálni.

hvg.hu: Mit lehetne tenni?

K. Gy.: A humán struktúra - általam is javasolt - reformjával leszorítani a bérköltségeket (a vízfej visszavágásával), és a felszabaduló pénzeket, az éves költségvetés 30-40 százalékát (100-120 milliárd forintot) pedig a haderőfejlesztésre fordítani! Ezen források birtokában évente átfegyverezni és kiképezni egy-két zászlóaljat, a kormányzati ciklus végére produkálni egy dandárt, a szükséges támogató, kiszolgáló elemekkel. A következő kormányzati ciklusban el kell jutni oda, hogy van egy 10-12 ezer fős gépesített hadosztályunk. A haderőreformot valahol a harmadik kormányzati ciklusban akkor kellene befejezettnek nyilvánítani, amikor a hadosztály összeállt gépesített dandárokkal, harckocsi ezreddel, vegyes tüzérezreddel, felderítő, műszaki, vegyivédelmi, vezetésbiztosító zászlóaljakkal, harci kiszolgáló, támogató ezreddel.

hvg.hu: Milyen tanácsokat adna még a miniszternek?

K. Gy.: Nehéz ügy. A rendszerváltás óta soha nem vergődött még így honvédelmi miniszter az anyagi ellehetetlenülés teljes szorításában. Juhász Ferenc kérdezte tőlem valamikor 2003-ban az állományarányok javításával kapcsolatos javaslatomat hallva: ön akkor ezek szerint lelkiismeret-furdalás nélkül leszerelne több ezer Budapesten szolgáló tisztet? Igent mondtam, és visszakérdeztem: „hol volt a lelkiismeret-furdalás akkor, amikor a csapatokat ’irtották ki’ gátlástalanul?”. Ma már óvatosabb lennék egy ilyen javaslattal. 2003-ban ugyanis az elbocsátottak jó eséllyel találhattak munkát, működött a korkedvezményes nyugdíj rendszere, nem volt korlátozva a nyugdíj mellett vállalható munka. Ma egy tömeges elbocsátás családi tragédiák sorát eredményezné. Mindezek ellenére fenntartom, hogy a haderő humán struktúrájának torzulásait fel kell számolni. Most nincs közvetlen veszély, ez kedvez a nyugodt, de célirányos építkezésnek.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék