Egyetlen minisztérium van a harmadik Orbán-kormányban, melyet az újabb központosítás nem érintett: a honvédelmi. Minden más tárca veszített a súlyából, aminek Lázár János örülhet a legjobban, hiszen ő az átalakítás legnagyobb nyertese. Megkétszereződött feladatai száma, melyhez több mint 2400 milliárdnyi költségvetési pénz is társul.

„Kevesebb templomot fogunk vidékfejlesztési pénzből felújítani, ellenben szeretném, ha külterületi vagy mezőgazdasági utakra, belvízelvezető rendszerekre több jutna” – magyarázta parlamenti meghallgatásán Lázár János, hogyan akarja összeegyeztetni a vidékfejlesztést az építésüggyel és a műemlékvédelemmel. Ugyanis mindhárom terület hozzá került az új kormányzati struktúrában.

A kormány által június 6-án alkotott rendelet a Miniszterelnökséget vezető minisztert az egyik legerősebb tárcavezetővé tette, ami együtt járt a többi miniszter hatáskörének szűkítésével. Azóta újabb törvényt terjesztett a kormány az Országgyűlés elé, ami tovább növelte Lázár befolyását.

Ezek alapján összegyűjtöttük, mi minden felett regnál Lázár, és ez mekkora költségvetési támogatással jár együtt. Szerteágazó feladatkörei, kormányon belüli befolyása alapján ő a harmadik Orbán-kormány tényleges miniszterelnöke.

104 feladat

„Segíti a miniszterelnök tevékenységét, közreműködik a kormányzati politika kialakításában és ellátja a miniszterelnök által rábízott feladatokat” – ezzel a mondattal foglalta össze egy 2010-es törvény a Miniszterelnökséget vezető államtitkár teendőit. Ezen felül további 5-5 mondat tért ki a Miniszterelnökség és az azt vezető államtitkár feladatkörére. Akkor Varga Mihály töltötte be ezt a pozíciót, amit Lázár János 2012 közepén vett át tőle, a harmadik Orbán-kormányban pedig már miniszterré lépett elő.

Elégedetten hátradőlhet
©

Mi sem mutatja jobban Lázár megnövekedett hatalmát, mint a június 6-án született kormányrendelet. Ez a Miniszterelnökség vezetőjének jogköreit már 104 mondatban, 5 oldalon keresztül sorolja. A 2010 és 2014 között működött második Orbán-kormányról szóló – mára már érvényét vesztett – rendelet mindösszesen 41 tételben sorolta a miniszterelnökségi államtitkár feladatait. A 104 feladatkör felsorolása több mint 20 percébe került Lázárnak a parlamenti meghallgatásán.

A június 6-i rendelet alapján Lázárnál legalább 9 miniszternyi feladatkör halmozódott fel. Azaz 9 olyan területért felel, melyért a Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet idején – a 2010-es csúcsminisztériumi rendszer, központosítás bevezetése előtt – külön tárca kezeskedett. De a 2010-ben kialakított csúcsminisztériumi rendszert is tovább központosították Lázár hatalmának növelésével: a miniszter a második Orbán-kormány 7 tárcájától vont magához feladatokat.

Nézzük meg, kitől, milyen feladatot vett át:

1. A miniszter Navracsics Tibor korábbi tárcájából, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból (KIM) harapta ki az egyik legnagyobb feladatot, a közigazgatást. Ő felügyeli mostantól a kormányhivatalokat, több minisztériumi háttérintézményt. A KIM meg is szűnt, az igazságügy képez csak önálló tárcát az új miniszter, Trócsányi László irányítása alatt. Lázáron kívül egyedül Pintér Sándor tudott még megszerezni egy kisebb részt – a közszolgák karrierpályájának gondozását – a régi KIM-ből. (Navracsics külügyminiszter lett, ősztől talán az Európai Bizottság biztosának jelöli majd a kormány.)

Lázár figyel arra, hogy Budapesttől Iborfiáig az összes önkormányzat törvényesen működjön. Ha valamelyikük alkotmányellenes lépést tesz, kezdeményezheti az Országgyűlésnél a képviselő-testület feloszlatását. Gondoskodik a közigazgatás fejlesztéséről, működteti a statisztikai rendszert. Lázár dolgozza ki a kormány munkatervét és tervezi meg, milyen törvényeket akar elfogadtatni a parlamenttel a kabinet.

2. Fazekas Sándor is veszített a lázári központosítással. Elveszítette az uniós pénzeket osztó Vidékfejlesztési Alapot, ezért át is nevezték tárcáját Fölművelési Minisztériummá. Marad viszont Fazekasnál a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, ami furcsa helyzeteket eredményezhet: míg Lázár írja ki a pályázatokat, Fazekas hivatala bonyolítja le azokat.

3. Pintér Sándor sem járt jól az átszervezéssel. Át kellett engednie az építésügyet, a településfejlesztést, a közművek nyilvántartási rendszerét, a műemlékvédelmet, a régészet felügyeletét, a főépítészi hivatalokat. Ezeknek mind a nagy, százmilliárdos építészeti beruházások szempontjából van jelentősége (nem mindegy, hogy egy autópálya építése során mennyi ideig régészkedhetnek a szakemberek az építési területen).

4.Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már tavaly rosszul járt, amikor Lázárhoz kerültek az uniós fejlesztések. Ezek között az informatikai pénzek, melyekről Lázár már korábban is tárgyalt a Magyar Telekommal (ez a cég a tulajdonosa az Origónak, melynek főszerkesztőjét állítólag a Lázár utazásairól szóló cikkek miatt váltották le – a szerk.)

Most már a Miniszterelnökség minisztere felügyeli a közbeszerzéseket is. Egy múlt csütörtökön beterjesztett törvény szerint Lázár tárcája megkapta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta tulajdonosi jogait is, a miniszterből államtitkárrá lefokozott Németh Lászlóné pedig az ő minisztériumában felügyeli majd a bankrendszer átalakítását, a takarékszövetkezetek átszabását.

5. Az MFB-vel kapcsolatban Varga Mihálynak is voltak bizonyos jogkörei, melyek egy része szintén Lázárhoz kerül. Átkerül a kutatás-fejlesztés is a Miniszterelnökségre. Pedig csak egy fél évvel ezelőtt kapta meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Kutatási és technológiai Innovációs Alap (KTIA) feletti rendelkezés jogát. A Nemzeti Innovációs Hivatal már formálisan is átkerült Lázárhoz, de itt teljes átszervezés várható: a feladatot, egy egységes és új hivatal létrehozását kormánybiztosként az MTA volt elnöke, Pálinkás József kapta meg, aki a Miniszterelnökségen végzi a munkáját.

Az előző ciklusban Vargát nevezték meg a magyar kormány részéről uniós főtárgyalóként. Szerdán visszavonták ezt a határozatot és Varga helyett Lázárt nevezték meg.

6. Még Lázár államtitkári kinevezésekor, 2012-ben került át a Külügyminisztériumból a külföldi hírszerzés. Viszont eddig formálisan maga a miniszterelnök felügyelte, de azzal, hogy Lázár miniszter lett, most már hivatalosan is irányíthatja ezt a területet is.

7. Eddig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) irányítása alá tartozott a kastélyokat, régészeti emlékhelyeket, különféle gyűjteményeket kezelő Forster Gyula Központ, ami a június 6-i kormánydöntés értelmében a Miniszterelnökséghez került.

A kabinet ostora

Míg az első Orbán-kormány idején a kancellárián úgynevezett tükörreferatúrákkal – egy-egy minisztériumra figyelő szakértői csapattal – próbálták felpörgetni az apparátust, Lázár most már egy személyben felelős a hivatalnokok munkára bírásáért.

 

Lázár János kapta meg Navracsicstól a kormányzati koordinációt is, melyben államtitkárként is jelentős szerepe volt, de most már szinte a kabinet minden ügyére rálát. Ő mondja meg, melyik miniszter képviselje Magyarországot az Európai Tanácsban, tartja a kapcsolatot a parlamenttel és a frakciókkal, továbbá az Alkotmánybírósággal, az Állami Számvevőszékkel.

 

Javaslatot tesz a kormány napirendjére, meghallgatásra hívhatja a minisztereket, szervezi és lebonyolítja a kormány államtitkárainak tanácskozását. Ellenőrzi, hogy az apparátus betartja-e a határidőket. (A hvg.hu-nak adott tavalyi interjújában arról beszélt, hogy elégedetlen az apparátus teljesítményével, 500 hivatalnok késlelteti a tervek végrehajtását.)

 

Ő felügyeli az idén 3,2 milliárdból gazdálkodó kormányzati kommunikációt, felel a külföldi állam- és kormányfők fogadásáért, felügyeli a miniszterelnöki protokollt, gondoskodik az állami kitüntetésekről. Lázárnak 7 államtitkára lesz, természetesen nem minden feladatot ő fog ellátni, ezek egy részét átruházhatja beosztottjaira.

 

Orbán korábban azt tervezte, hogy Lázár megnövekedett hatalmát kiegyensúlyozza és Rogán Antal frakcióvezetőt teszi meg kabinetfőnökének a Miniszterelnökségen, ám erről a tervről végül a kormányfő letett.

Pénz, pénz, pénz

Mivel a költségvetési törvény minden egyes kormányzati feladathoz egy meghatározott összeget is hozzárendel, megnéztük, hogy az átszervezés következtében kitől csoportosítottak át pénzt, Lázár milyen támogatások felett rendelkezhet a jövőben.

Rogán is hoppon maradt
©

Nézzük meg, hogy milliárdokban mérve hogyan erősödött a miniszterelnökségi miniszter:

1. A Miniszterelnökség még tavaly „szívta magába” az uniós fejlesztések felügyeletét a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. Lázár 2013. augusztus 1-től kormánybiztosként irányította a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, amit viszont idén januártól megszüntettek. Az NFÜ 650 fős személyzetéből akkor 300 fő került a Miniszterelnökséghez. Bár a fejlesztési programok végrehajtása a minisztériumokhoz került, a költségvetési fejezet és a közbeszerzések felügyelete Lázár feladata lett.

Erre a kormány 2014-re 1959 milliárd forintot tervezett be, amiből 412 milliárd a magyar költségvetési önrész. Az uniós pénzeket kezelő rendszer átalakítását az EU-val vita is kísérte, időnként felfüggesztettek bizonyos kifizetéseket.

Most átkerül a posta és az MFB is. A posta árbevétele tavaly 191 milliárd, adózott eredménye egymilliárd volt. Az MFB 2012-es összvagyona 1102,91 milliárd forint volt.

2. A miniszter a korábbi miniszterelnökségi teendőinek nagy részét továbbvitte. A Miniszterelnökség 247 milliárd felett rendelkezhet idén, de ebből a legnagyobb tétel, a 213 milliárdos tartalék, amit a kabinet csak kormányhatározattal szabadíthat csak fel. Mostanáig ebben is érvényesültek Lázár igényei: május közepén 3,2 milliárd forintot kapott „dologi kiadásokra”, a napi.hu szerint ez volt a második legnagyobb summa, amit májusig kifizettek egy összegben a tartalékból. A Miniszterelnökség tartalékok nélküli költségvetése az idei büdzsé szerint 33 milliárd.

3. A második legnagyobb tétel a vidékfejlesztés, ami szintén uniós pénz. A kormány 250 milliárddal számolt a büdzsé kialakításakor, amiből 67 milliárd a tervezett magyar önrész. Ebből szoktak támogatni a gazdákat a géppark fejlesztésében, a környezetvédelmi beruházásokban, a vízelvezetők kitisztítására. Fontos kiegészítője a legfőbb uniós mezőgazdasági támogatásnak, a területalapú pénzeknek.

4. Több mint 120 milliárd van betervezve 2014-e a kormányhivatalok működésére, melyek felügyeletét szintén Lázár kapta. Ezen felül az egyik volt KIM-es háttérintézmény 4,7 milliárdból gazdálkodhat. A határon átnyúló KIM-es programokra különböző sorokon 353 milliót terveztek be.

5. Lázár János koordinálja a kutatás-fejlesztést. Az 1,4 milliárdból gazdálkodó Nemzeti Innovációs Hivatal formálisan is a Miniszterelnökséghez került. Az állam innovációs járulékot szed a cégektől, melyet egy alapba, a KTIA-ba helyez. A június 6-i kormányrendelet melléklete egyelőre nem rendelkezik arról, hogy ki felügyeli a KTIA-t, melyben 56 milliárd forint van – ebből az összegből támogatják a fejlesztést vállaló cégeket, a Magyarországra telepedő vállalatokat.

6. Az építésügyre és a településfejlesztésre a belügy költségvetésében – főleg különböző nyilvántartások működtetésére – egymilliárd volt elkülönítve, hiszen a beruházások java része uniós vagy önkormányzati pénzekből folyik. Szintén átkerültek a magyarországi világörökségi helyszínekkel kapcsolatos döntések és az örökségvédelem. Erre a BM költségvetésében 581 millió forint volt eddig elkülönítve.

7. Jelentősebb tétel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2012-ben magába olvasztó Forster Gyula Központ lehet, de az intézményt még csak nem is említi a 2014-es költségvetés, az állami intézmény honlapján – pedig erre törvény kötelezi – nincsenek feltöltve a gazdálkodási adatok.

A hvg.hu becslései szerint (hiszen, mint említettük, az átalakítás még nem ért véget) Lázár János feladatköreihez 2400 milliárd van hozzárendelve a 2014-es költségvetéshez, ami a minisztériumi összkiadások több mint harmada.