szerző:

Jelezte Berlin az Orbán-kormánynak, hogy nincs helye a különutas politikának, így a miniszterelnök kész változtatni a politikáján, jelenleg a fordulat előkészítése zajlik – állítja egy magas rangú fideszes forrás. Ám egyelőre ennek nem látni a jeleit, igaz, forrásaink szerint az erősen centralizált kormányzati rendszer csak nagyon lassan lenne képes irányt változtatni.

„Erős jelzéseket kaptunk, hogy mit vár tőlünk Németország” – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz egy magas rangú, a nemzetközi kapcsolatok szervezésében fontos szerepet vivő politikusa azt hangsúlyozva, hogy fordulat előtt áll a magyar külpolitika. Szerinte egyelőre csak informális csatornákon keresztül, de jelezték Angela Merkel környezetéből, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben elfogadhatatlannak tartják Magyarország különutas politikáját, de azokban a kérdésekben sem tudják maradéktalanul támogatni Orbán Viktor kormányát, amelyekben az Egyesült Államok, a nyugati sajtó bírálja hetek óta.

Mint arról korábban beszámoltunk, a szeptemberben kezdődött amerikai nyomásgyakorlást eleinte nem tartották súlyos problémának a miniszterelnök környezetében. Úgy vélték, egy is egy olyan „harc” lesz, mint a 2010 után indul EU-s nyomásgyakorlás, melyet a küzdelmet egyébként is kedvelő Orbán engedmények árán, de meg tudott nyerni. Október végén a Fidesz és a kormány vezető politikusait sokkal jobban zavarták a netadó elleni tüntetések, a tömeg nagysága, mint az Egyesült Államok korrupciós vádjai. Igaz, azt is állították: tudják, hogy az USA nem egy konkrét gazdasági ügy, sokkal inkább a kormány orosz-barátsága miatt bírálta az országot.

Mindenben igazodik a német külpolitikához
©

A magas rangú fideszes forrás most viszont azt állította a hvg.hu-nak, Orbán megértette a németek üzenetét. A fideszes politikus arról beszélt, a miniszterelnök az utóbbi napokban személyesen tájékozódott Németországban, de itthon is tárgyalt kül- és biztonságpolitikai szakértőkkel. Így forrásunk szerint ha nem is vesz azonnali fordulatot, de megindult a magyar külpolitika és diplomácia áthangolása a német külpolitikához igazodva.

„Nem történhet meg még egyszer”

„Az oroszok világossá tették, hogy egy pufferzónát akarnak kialakítani köztük és a NATO között, és ennek érdekében még a nemzetközi jogot is hajlandóak megsérteni.” „Ennek megsértését nem fogadhatjuk el.” „Érdekünkben áll egy stabil és független Ukrajna.” „Fiatal koromban közös magyar-szovjet határ volt. Ez nem történhet meg még egyszer” – ilyen erős, a korábbi oroszellenes szankciókat kikezdő nyilatkozatihoz képest mindenképpen újszerűnek tűnő mondatok olvashatók abban az interjúban, melyet Orbán Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel közösen adott a Die Weltnek.

Forrásaink szerint a Fideszben és a kormányban nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek az interjúnak, melyben a miniszterelnök az Európai Unióról többször is pozitívan beszélt, a közös célokról és értékekről beszélve folyamatosan első személy, többes számot („wir”) használt. Több alkalommal is dicsérte a német politikát és gazdaságot, sőt leszögezte: Magyarország az ukrán válság és Oroszország ügyében mindenben „igazodik” a német külpolitikához. Kérdésünkre, hogy ez nem a Fidesz kommunikációjában bevett „kettős beszéd”-e, forrásunk állította, most másról van szó.

Orbán szerint Putyin megsérti a nemzetközi jogot - áthangolva
©

Márpedig a német külpolitika változóban van. Seehofer az interjúban ki is jelentette: „hónapokkal ezelőtt még megbíztam Valgyimir Puytinban, jóhiszemű voltam, de ma már nem vagyok az”. Bár hangsúlyozta, hogy a katonai fellépés teljesen kizárt, de a bajor miniszterelnök szerint nincs más lehetőség, „a Nyugatnak össze kell hangolnia” Oroszország-politikáját, „elszánt cselekvésre” van szükség. „Ennek az útnak nincs alternatívája” – szögezte le az interjúban. Márpedig Seehoffer a Merkellel szövetséges Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Orbán Viktor egyik legfontosabb németországi támogatója. A bajor miniszterelnök most is megvédte a szociáldemokraták és zöldek kritikáival szemben vendégét, aki két évvel ezelőtt járt utoljára Münchenben.

Egy, a német-magyar kapcsolatokat ismerő, egy kormányzati háttérintézménynek dolgozó szakember a hvg.hu-nak azt mondta, Berlin felismerte, hogy a helyzet elfajult, a putyini politika kiszámíthatatlanná vált. A szakember szerint a németek látják, egyelőre nincs lehetősége annak a politikának, melyet Merkel még az ukrajnai tüntetések, a krími válság idején kiaknázhatónak vélt: az orosz energiahordozóknak kitett német gazdaság érdekeit figyelembe véve akkor még közvetíteni próbált Moszkva és Washington között. Fideszes forrásaink szerint Orbán egyébként eddig is próbált igazodni a német külpolitikához, partnereinek többször hangsúlyozta, ő csak olcsó energiát próbál biztosítani a német iparnak – ezzel növelve Magyarország versenyképességét –, az orosz gázt szállító Déli Áramlat megépítésével csak azt szeretné elérni, amit Németország az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlattal.

Az ügy belpolitikai vonatkozásai miatt neve elhallgatását kérő szakember szerint a magyar diplomácia nagy hibája, hogy fáziskésésben van, nem vette időben észre a német fordulatot, Berlin igazódását az amerikaiakhoz. Szerinte ez összefüggésben van azzal is, hogy az új külügyminiszter és a külföldi hírszerzést felügyelő Lázár János nem rendelkezik megfelelő diplomáciai tapasztalattal. Ráadásul Szijjártó Péter az ukrajnai válság kellős közepén látott neki a Külügyminisztérium átszervezésének, ahonnan szakembereket rúgtak ki. (Arról, hogy a bénult külügy az amerikai pofont sem volt képes előre jelezni Orbánnak, és ennek mi az oka, itt írtunk.)

Itt lenne az idő!

„Elég belenézni a nagyköveteink jelentéseibe, hogy lássuk, milyen a magyar külpolitika megítélése külföldön, mint gondolnak rólunk már a németek is” – állította az egyik fideszes forrás. Szerinte az elmúlt napokban több bírálat is érte „házon belül” Szijjártót.

A német, és a nyomában várható állítólagos magyar külpolitikai fordulatról megkérdeztünk több, nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kormányzati és fideszes politikust. Forrásaink egyben egyetértettek: „nagyon rossz”, egyesek szerint „borzalmas” állapotban vagy a magyar diplomácia. A várható fordulatról beszélő fideszes forrás szerint a miniszterelnök sokszor ez európai választókhoz, és nem a politikai elithez beszélt – amikor az EU-t, vagy a Moszkvával szembeni szankciókat bírálta –, ám nem vette észre, és erre nem is figyelmezették, hogy ezzel „gyengíti” a diplomáciánkat, „károkat okoz” a manőverezésben.

Ami igazán ártott

Többen is úgy vélik a Fideszben, hogy elhibázott dolog volt a nyári tusnádfürdői előadásban „illiberális” államról beszélni, mert ezt felkapta a teljes nyugati sajtó, de a külföldi politikusok is ezen „rugóznak”. Mint arról korábban beszámoltunk, azóta Orbán maga is magyarázza ezt a kifejezést szűkebb körű beszélgetéseken is azt hangsúlyozva, hogy ez csak az „unortodoxnak” egy változata és azt akarta mondani, hogy az ideológiák ideje lejárt, gyakorlatiasnak kell lenni a problémák megoldásában. Szeptember végén a hvg.hu parlamenti tudósítójának például azt fejtegette, hogy az amerikai demokrácia – például a rendőri fellépésekben – is sok tekintetben „illiberális”.

A Die Weltnek is hosszasan magyarázkodott, arról beszélt, hogy nem szereti, ha jelzőket illesztenek a „demokráciához”, mert a pártállami rendszer is demokráciának tartotta magát, csak hozzátette, hogy „népi”. Bár nem fejtette ki bővebben, hogy pontosan mit ért alatta, azt mondta, megvan a veszélye annak, hogy az ideológiailag vezérelt „liberális demokrácia” antidemokratikus legyen, mert nem veszi figyelembe a „nép” aktuális problémáit.

Az illiberális kifejezés miatt Szijjártó is magyarázkodhatott szerdán Berlinben. A külügyminiszter azt állította, a kormányfő „soha nem állította, hogy Magyarország számára példakép volna Kína vagy Oroszország”. (Ez így nem igaz: Orbán azt mondta, ezek a rendszerek nem liberálisak, mégis képesek „sikeressé” és „versenyképessé” „tenni nemzeteket”, a második Orbán-kormány intézkedései pedig „értelmezhetők innen is”. „Érdemes” elszakadni a nyugati ideológiáktól és így megszervezni és versenyképessé tenni a magyar közösséget.)

Ám azt a kormányzat középszintű vezetői nem tudták megerősíteni, hogy megszültetett volna a döntés az említett fordulatról. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az erősen központosított kormányzati döntéshozatalban lassan szivárognak le az információk – mint egy forrásunk fogalmazott: a Fidesz vezetősége hamarabb értesül a fajsúlyos döntésekről, mint a helyettes államtitkárok –, így nem is zárták ki ennek a lehetőségét. Egy korábban a külügyminisztériumban dolgozó forrás szerint ha lesz is változtatás, az apparátust erről csakis Szijjártó berlini útja után értesíthetik (a külügyminiszter szerdán kezdte el német tárgyalásait). Véleménye szerint ha a német politika látványosan odaáll az amerikaiak mellé, a miniszterelnöknek sem marad más választása.

Szijjártó Washingtonban - magyarázza főnöke szavait
©

A fordulatról beszélő forrás szerint több irányból is győzködik a miniszterelnököt. Orbán meghallgatta többek között Gottfried Pétert, aki több kormánynak is dolgozott, most a kormányfő EU-ügyi főtanácsadója, beszélt a Fidesz európai parlamenti képviselőivel, így Szájer Józseffel is. Ugyanakkor szinte minden héten ki fog utazni valaki a kormányból és a Fideszből Berlinbe egyeztetni, így a CDU vezetőivel is tárgyalnak.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Miniszterelnökségen a kitiltási botrány után szinte kizárólag arra összpontosítottak, figyeltek, hogy magyar ügyben megszólal-e Merkel, illetve a CDU bármelyik vezetője. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy a hetekben két magas rangú német politikus is Magyarországon járt: Michael Roth, a nagykoalíciós kormány európai ügyekkel foglalkozó szociáldemokrata külügyi államtitkára, valamint Hans-Peter Friedrich, a Bundestag konzervatív (CDU/CSU) frakciójának helyettes vezetője. Bár egyes esetekben a hangsúlyok eltérőek voltak, a sajtóbeszélgetéseken kiderült, a Merkel-kormány határozott szándéka, hogy Orbánt letérítse a különutakról. Ám az nem derült ki, hogy ez érinti-e a kormány belpolitikai intézkedéseit is, márpedig korábban fideszes források elismerték, az amerikaiak valóban komolyan követelik, hogy a Miniszterelnökség szálljon le például a civil szervezetekről.

Majd később

Mintaállamnak” nevezte Orbán kedden Azerbajdzsánt és fogadta a Nyugaton diktátornak tartott elnökét. Szerdán bejelentették, tovább növelik a német tulajdonú RTL-t célzó reklámadó mértékét, továbbra is nyomás alatt tartják a Norvég Alapból pénzt kapó civileket, korábban kiderült, Varga Mihály nem engedi el az USA-ból korrupciógyanúval kitiltott NAV-elnök kezét. Egyelőre jele nincs annak, hogy a forrásunk által említett fordulat bekövetkezett volna. Volt olyan fideszes politikus, aki úgy vélte, ha döntött is Orbán arról, hogy átpozicionálja a politikáját, akkor is csak hetek múlva lehet majd látni a hatásait.