A kenyérpirítókról és az alsógatyákról is maga akar dönteni a kormány a plázastopos kártyák újrakeverésével

Szó sincs szigorításról, „csupán az eredeti jogalkotói szándék érvényesítéséről, és az ott élők a védelméről” – indokolta a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) az úgynevezett plázastopszabályok tervezett szigorítását. Hiába állítja az ellenkezőjét a tárca, szigorításról van szó: a tervezet szerint nemhogy építeni, de átalakítani, megvenni vagy bérbe adni sem lehetne 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlanokat kormányzati engedély nélkül, ha azokat továbbra is kereskedelmi célból hasznosítanák.

A tervezet nyolcnapos „társadalmi egyeztetése” már lezárult, s arról a minisztérium – szokás szerint – nem egyeztetett előzetesen az érintettekkel, sőt a tervezet nehezen azonosítható módon került ki a kormányzati honlapra. Holott hatása rendkívül jelentős, ezért is jó lett volna az előzetes szakmai egyeztetés – mondta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a HVG-nek.

„Eredeti jogalkotói szándékkal” van kikövezve

Az új szabályok a napi üzemeltetésbe is sok bizonytalanságot hoznának.

A kereskedők se jogi, se műszaki, se gazdasági szempontból nem látják a szigorítás létjogosultságát.

A jogszabály-módosítás szélsőséges értelmezése szerint a polcok átrendezése is új engedélyhez lenne kötve, hiszen azzal megváltozik az eladótér tagolása.

Ráadásul az utóbbi években több hipermarket az eladótér egy részét bérbe adta egy másik vállalkozásnak (shop-in-shop). A tervezett módosítás nyomán ilyesmihez a jövőben engedély kell majd. Hiszen – gondolják az ÉKM-ben – a vásárlókat meg kell védeni a vásárlói igények figyelembe vételével kialakított üzleti megfontolások érvényre jutásától, és majd inkább a kormányhivatalban döntik el, szolgálja-e az „ott élők” érdekét, hogy a parizer korábbi helyén egy másik cég árusítson kenyérpirítót.

A minisztérium szerint ugyanis ez volt az „eredeti jogalkotói szándék”.