Irán visszalőtt: Katari és iraki amerikai bázisokat ért támadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Moszkvában elszámították magukat, az orosz politikai vezetők úgy vélték, Izrael nem fogja megtámadni Iránt, s ha igen, az USA nem csatlakozik a katonai akcióhoz. „Azt hittük, hogy Donald Trump amerikai elnök meg akarja őrizni béketeremtői imázsát, arra számítottunk, hogy Washington ráveszi Teheránt egy olyan arcmentő átmeneti megoldás elfogadására, amely nem tiltja meg teljesen az urándúsítást” – idézte a The Moscow Times a Kremlhez közel álló, név nélkül nyilatkozó politikusokat. A lap forrásai hozzátették: a Kreml elképzelése szerint Irán többé-kevésbé biztonságban volt, hiszen Trump késznek tűnt a kompromisszumra, Irán pedig hajlandó volt tárgyalni az urándúsítás ütemének visszafogásáról.
Moszkvai források szerint Oroszország ugyan szavakban élesen elítélte az izraeli és amerikai fellépést, ám nem nyújt valódi katonai támogatást Iránnak, amellyel korábban – katonai segítségnyújtásról nem szóló – stratégiai együttműködési megállapodást kötött. Az ukrajnai háború fényében egyébként figyelemre méltó az orosz álláspont. „Moszkva határozottan elítéli az Irán elleni amerikai akciót. A szuverén állam elleni rakéta- és bombatámadásról hozott felelőtlen döntés, függetlenül attól, hogy milyen érveket is hoztak fel mellette, súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, az ENSZ alapokmányát, valamint ellentétes azzal a biztonsági tanácsi határozattal, amely korábban egyértelműen elfogadhatatlannak minősített egy ilyen fellépést” – áll a nyilatkozatban.
Szavak és szavak
Bár Moszkvában tárgyal Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter, elemzők szerint biztosra vehető, hogy vendéglátói – Vlagyimir Putyin orosz államfő és Szergej Lavrov külügyminiszter – nem lépnek túl a szóbeli támogatáson, és legfeljebb annyit mondanak majd, hogy készek közvetíteni Izrael, az USA, valamint Irán között. Az, hogy mi húzódik meg a látványos orosz távolságtartás mögött, könnyen átlátható.
