szerző:
M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A mentőszolgálat rejtélyes tabletjei után kutakodó sorozatunk második részében annak jártunk utána, hogy miért csúszott éveket a modern mentésirányítás bevezetése. Cikkünkből kiderül, miért vonták vissza kétszer is a közbeszerzést, és hogyan tudta beelőzni a multikat egy, a kormányzattal jó kapcsolatokat ápoló magyar cég. A kormány pedig annyira szereti az aláírt, lepecsételt dokumentumokat, hogy inkább beszerzett új nyomtatókat, csak ne kelljen átírnia a szabályozást. A mentőszolgálat szerint ők már tavaly lezárták a fejlesztést, az EU auditáló szervezete szerint ez nem igaz. Uniós támogatásoktól is eleshetünk a csúszás miatt.

„Itt az idő, hogy mi is a 21. századba lépjünk” – mondta Országos Mentőszolgálat főigazgatója azon a tavaly februári sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a bevezetésre váró, modern mentésirányítási rendszert (MIR) az akkori egészségügyi államtitkárral, Szócska Miklóssal. Burány Béla hangsúlyozta, „május 26-ra a projektnek le kell zárulnia”, a teljes országban működőképesnek kell lennie.

Több mint egy év telt el a bejelentés óta, de a magyar mentőszolgálat még nem „lépett át a 21. századba”. Mint arról előző cikkünkben beszámoltunk, a mentőegységek riasztására, irányítására szolgáló tableteket még be se szerelték az autókba, de a központi rendszernek sem működik még minden eleme. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szerint nem lehet kockáztatni a mentésbiztonságot, a rendszert még tesztelni kell.

Pedig a 21 mentésirányítási központot és az összes mentőegységet hálózatba kapcsoló rendszerrel sok időt meg lehet spórolni a segélyhívás, illetve a beteg elszállítása és kórházi ellátása között, magyarán a MIR életeket menthet. Ezt emelte ki tavalyi sajtótájékoztatóján Burány is, aki abban reménykedett, hogy az új szisztéma a 15 perces kiérkezési idő arányát 78 százalékról 90 százalék felé tudja tornászni.

„Evolúciós ugrás” kelet-európai tempóban

„Év végén februárra ígérték a táblagépeket. Aztán a főnök márciust mondott, most májusról hallani” – mondta egy budapesti mentőtiszt a hvg.hu-nak. AZ OMSZ a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében azt írta, a tabletek „éles üzembe állítása” a nyár folyamán „megtörténhet”. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a szoftver képes arra, hogy a segélyhívásból felvett információkat, a riasztást másodpercek alatt továbbküldjék a mentőkocsi tabletjére: az autó hamarabb el tud indulni, mint hogy a diszpécser letenné a telefont.

Szócska Miklós és Burány Béla a tablet tavalyi bemutatóján
©

Pedig tavaly tavasszal még úgy tűnt, pár héten belül megtörténik a kórházakkal is kommunikálni képes rendszer bevezetése. Az OMSZ még ki is szereltette a mentőautók egy részéből a gyári GPS-t és a tolatókamera monitorját azzal az indoklással, hogy rövidesen érkeznek a tabletek. Februárban Burány és Szócska beült egy újonnan vásárolt mentőkocsiba, bekapcsoltak a táblagépet és egy esetet szimulálva mutatták be, milyen gyorsan működik az új informatikai szisztéma. Burány egyenesen „evolúciós ugrásról” beszélt. Vidéken is sorra mutatták be az újonnan épített mentésirányítási központokat, Zentay Attila, az OMSZ dél-alföldi regionális igazgatója azt ígérte, 2014 nyarára minden kocsin lesz tablet, „júliusra válik teljessé a rendszer, amikor

a mostani papírmunkát is teljesen kiváltja majd a technika.

A hvg.hu-nak több szegedi mentős megerősítette, még mindig a papírmunka dominál: ugyan az eszközök már a mentőállomásokon vannak, de még nem „élesítették” őket. Információink szerint végül maga a főigazgató, Burány döntött úgy, a kivitelezői szerződésben fixált határidőtől eltér az OMSZ, és az időközben leszállított rendszert nem élesítik egyik napról a másikra, hanem fokozatosan vezetik be elkerülve a mentésirányítás "lefagyását" és az ezzel járó botrányt. (2010-ben hasonló átállással próbálkozott a tűzoltóság is, de az a szoftver pár nap alatt összeomlott, a fejlesztő Synergont fel is jelentették.)

A politika diktál

A hvg.hu több mentésirányítóval, orvossal, kórházi informatikussal is beszélt, információkat kért az OMSZ-től és a rendszert fejlesztő programozóktól, a közbeszerzést elnyert Tigra Kft.-től. Ezekből a beszélgetésekből egy jellegzetes kelet-európai történet bontakozott ki:

  • a mentőszolgálatnak még a komoly anyagi gondokkal küszködő kórházakhoz képest is alulfinanszírozott, az új mentésirányításon is spórolni próbáltak
  • a mentőszolgálat mindenkori vezetője ki van szolgáltatva az államtitkároknak, minisztereknek, akik a határidőket szeretik a választási kampányokhoz igazítani
  • a politika és a pártok gazdasági háttéremberei alakítgatják a közbeszerzéseket, olyan elvárásokat megfogalmazva, hogy ne multi nyerjen, inkább hazai vállalatok
  • a kormányok, miniszterek, államtitkárok cseréjekor változnak a közbeszerzési szempontok is
  • Nyugaton bevett módszereket hagynak figyelmen kívül, így menet közben derülnek ki a problémák, vagy az, hogy a minőség pénzbe kerül
  • rossz tervezés, az uniós források felhasználása nehézkes, akadozik.

A csúszás elsődleges oka: az egymást követő kormányok döntésképtelensége. Bár az előző uniós költségvetési ciklusban az OMSZ informatikai fejlesztésére rendelkezésre állt a 4,07 milliárdos keret, a politikusoknak 2006 óta folyton „meggyűlt a baja” a közbeszerzésekkel, pedig ha időben születik döntés, már évekkel ezelőtt átléphetett volna a 21. századba a mentőszolgálat (erről lásd keretes írásunkat).

Végül az uniós ciklus zárása és – nem mellékesen – közelgő országgyűlési választás miatt sürgőssé vált a projekt zárása. Az utolsó közbeszerzési kiíráson győztes Tigrával 2013. június 26-án kötöttek szerződést, melyben az OMSZ határozottan kikötötte: 11 hónapon belül  – azaz 2014. május 26-ig – le kell zárni a projektet. Tehát a határidő a választási időszakra esett (az csak tavaly januárban derült ki, hogy az államfő nem májusra, hanem egy hónappal korább időpontra írja ki a voksolást). A választások utáni folytatásban reménykedő Szócska Miklós ki is használta a lehetőséget a félkész MIR, illetve a táblagépek bemutatásával.

Egy magas rangú, a döntés előkészítésében részt vevő egészségügyi szakember szerint a második Orbán-kormány infokommunikációs államtitkára, Vályi-Nagy Vilmos nagy figyelemmel követte a közbeszerzést. Elsődleges elvárás volt, hogy lehetőleg egy hazai vállalkozás nyerjen, de a politika a vesztesekre is nagy nyomást gyakorolt, hogy ne gördítsenek akadályt a projekt útjába. A 2013-as eredményhirdetést az egyik hoppon maradt pályázó, a T-Systems meg is támadta, de végül lemondott az ügyről: úgymond „belátta, kiemelt közérdek fűződik ahhoz, hogy a sürgősségi betegellátás végre megvalósuljon” 2014-re – írták akkor a HVG-nek.

Ráérünk arra még

Mint arról a HVG korábban beszámolt, a 2006-tól tervezgetett első közbeszerzést több mint öt évvel ezelőtt írta ki az OMSZ, ám azt gyorsan vissza kellett vonni. Az akkori MSZP-s egészségügyi miniszter ugyanis „védhetetlennek” találta, hogy a mentős projektiroda egy cégre, a Siemensre szabott ajánlatkéréssel próbálkozott. Az ügy a kormányváltás után tovább húzódott, végül Szócska államtitkár megüzente az OMSZ-nek: ha 2012. áprilisáig nem írják ki a mentésirányítás korszerűsítéséről szóló közbeszerzést, szélnek ereszti a mentősvezérkart. 2012-ben viszont eredménytelennek minősítették az új közbeszerzést, az indok akkor az volt, hogy a nyertes multinacionális cég többet kért – összesen 59 millióval – a fejlesztésre, mint amennyit beterveztek. Szócska be is váltotta a fenyegetését, az OMSZ vezetése ment, ekkor nevezték ki főigazgatónak Burányt.

Egy évvel később hirdettek végül nyertes a jó kormányzati kapcsolatokat ápoló magyar vállalkozással, Tigra Kft.-vel. A céggel később kétszer is szerződést módosítottak, a határidőt is kitolták 2014 májusáról augusztusra. A Tigra partnere a MIR-fejlesztésben egyébként a korábban kifogásolt Siemens utódja, az Enterprise Kft. lett. A Tigra később nyert egy másik beszerzésen is 2014 augusztusában, amikor az OMSZ minőségirányítás rendszeréhez ipari nyomtatókat vásároltak 51 millióért.

Olcsó húsnak leve?

A választások után a politikát már kevésbé foglalkoztatta a mentésirányítás, ráadásul Szócska sem maradt államtitkár, és Vályi-Nagy is távozott. Forrásaink szerint ekkor kaptak nagyobb teret a szakmai szempontok is.

Új mentőautokat vesz az OMSZ - de hol a tablet?
©

„Ennyi hardvert, ilyen sok információt kezelő szoftvert nem lehet bruttó 2,3 milliárdból beszerezni, lefejleszteni” – mondta egy, a rendszert ismerő neve elhallgatását kérő programozó. Az OMSZ pont arra volt büszke, hogy a projekttel pénzt spórolt: Burány tavaly arról beszélt, a Tigra ajánlata a közbeszerzésen az eredetileg becsült összegnél nagyjából 400 millió forinttal alacsonyabb volt. Erre hivatkozott 2012-ben is az OMSZ vezetése: az akkori nyertest, az Invitelt pont azért tanácsolták el, mert 51 millióval a becsült összeg fölött vállalta volna el.

Ez azért is érdekes, mert a megismételt közbeszerzésen győző Tigra eredetileg megszabott 1,92 milliárdos díját később az OMSZ kiegészítette. 2014 májusában – az eredeti határidő előtt pár nappal – szerződést a felek módosították, és a vállalkozói díjat 72 millióval megtoldották (igaz, a 2,3 milliárd alatt maradtak). Az OMSZ azt közölte a hvg.hu-val, hogy ez megfelel a közbeszerzési szabályoknak, és azért volt rá szükség, mert a mentőszolgálat időközben módosította az eszközlistát és a jobb és biztonságosabb működés érdekében, ráadásul az OMSZ szerint a megemelkedett összegű nyertes ajánlat még így is alatta van a közbeszerzési versenytársak ajánlati árának.

A Tigránál már két évvel ezelőtt sejtették, hogy az átadás-átvétel nem lesz olyan egyszerű. A cég üzletág-igazgatója a HVG-nek akkor azt nyilatkozta, nehéz lesz a menet, azaz fejlesztés közben kiképezni az új technika használatára a mentődolgozókat. Annak részletei pedig még tisztázatlanok, miként történjen majd élesben az átállás. Vertán György, a Tigra ügyvezetője most a hvg.hu-nak azt mondta, ők minden szerződés szerinti feltételt és határidőt teljesítettek. Így már 2013-ban leszállították a tableteket is. (Ez azt jelenti, hogy a táblagépek két éve raktárban porosodnak, ráadásul a csúszás miatt a mentősök 2015-ben egy 2013-as modellt vehetnek a kezükbe. Igaz, egy részüket a tesztelésen és az oktatáson már használták – a szerk.) A rendszer átadása után az OMSZ a mentés biztonságát előtérbe helyezve inkább a modulonkénti rendszerindítást választotta. Majd a Tigra 2014 márciusától fokozatosan hozta működésbe a rendszer egyes elemeit (új hívásfogadás, a betegszállítás irányítása, a mentőkocsik térképen követése valós időben, mentésirányító szoftver).

Ugyanakkor a nehézségeket az egyik kórház informatikusa azzal magyarázta, hogy egy olyan mentésirányítási rendszert vettek meg, és fejlesztettek tovább, melyet a cseh brnói régióra dolgoztak ki, tehát nem egy 10 milliós országra. Pedig a kiírás úgy szólt, olyan terméket kell bevezetni Magyarországon, mely a világban már legalább két éve hiba nélkül működik. Úgy tűnik, itt is a spórolás okozta a gondokat, a korábbi pályázók ugyanis kész, Nyugaton már használt – például amerikai és német – szoftverekkel álltak elő, melyek a brnóinál nagyobb „kapacitásúak” voltak, de ezek túlmentek az OMSZ által kijelölt kereten, ráadásul ezek a pályázók multik voltak. Holott ez nem a magyar állam pénze volt, az EU pedig biztosított 2,7 milliárdot a fejlesztésre.

A tervezettnél sokkal több időt vett igénybe a 7600 mentődolgozó kiképzése is. "Ez valóban jelentős változás volt a mentősöknek, akik korábban a mentésirányításban nem használtak informatikai rendszert, hanem a 60-as években kidolgozott szisztémát követték" – magyarázta Vertán.

Egy pecsét mind' fölött

Ráadásul a szerződés aláírása után, menet közben újabb problémák jelentkeztek. A Tigra állítja, ők úgy fejlesztették a MIR-t, hogy össze tudjon kapcsolódni a 112-es segélyhívó rendszerrel, és a szoftver automatikusan térképre dobja, melyik házszámról fut be a hívás. Így azonnal oda lehet küldeni egy útvonaltervvel a mentőt, és kiszűrhetők a telefonbetyárok is. Csakhogy kiderült, hogy a még mindig használatban lévő 104-es segélyhívó ezt nem tudja, mert a törvénybe nem írták bele, hogy az ide érkező hívások személyes adatait (név, lakcím) is kötelesek átadni a szolgáltatók az OMSZ-nek.

Így néz ki az új mentésirányítási központ
©

Az OMSZ hvg.hu-nak küldött válaszából az is kiderül, a szerződést azért is módosították, mert menetközben ismerték fel, hogy további eszközökre és funkciókra lesz szükség. A mentőszolgálat szerint a nyomtatókat pedig azért vették meg, mert rájöttek, a projekt egyik lényegi célja, a digitalizáció nem teljesülne, ha a MIR nem tudná kinyomtatni a szükséges dokumentumot, „hanem ezt kézzel kellene kitölteni”. Bár erre válaszában az OMSZ most nem tért ki, a Közbeszerzési Értesítőből kiderül, az eredeti szerződést azért módosították, mert felismerték, nem vettek figyelembe egy érvényben lévő szabályozást, mely szerint „a betegátadás tényének hiteles igazolásakor (…) az átvevő orvos aláírásával és

pecsétjével igazolt papíralapú dokumentum szükséges

„Érdekes, hogy a törvényalkotási akadályt nem ismerő kormány így meghátrált, és inkább nyomtatókat vásárolt egy pecsét kedvéért” – ironizált a beszerzésen egy, az ügy részleteit ismerő OMSZ-es forrás.

Zárás utáni zárás

Bár a tabletek még nincsenek a mentőkocsikban – a rendszer legutolsó modulja, a betegdokumentáció és a táblagépek az OMSZ szerint "éles használatba való bevezetés előtt" állnak –, a mentőszolgálat továbbra is ragaszkodik az álláspontjához: szerintük a projekt tavaly november végén lezárult.

Pedig a Tigrával kötött szerződés egyértelműen fogalmaz: az átadás-átvétel időpontjának „az éles üzem folyamatosan, legalább 30 napig tartó zavartalan, hibamentes működését követő napot tekintik”. Ráadásul a Közbeszerzési Értesítőben az olvasható, hogy a Tigra feladatai között a "betanítás végrehajtása" is szerepel.  Vertán szerint ennek megvan az egyszerű magyarázata: ők valóban leszállították tavaly szeptember végéig a rendszer elemeit, sőt, többórás videófelvétellel tudják bizonyítani, hogy a MIR élesben is jól vizsgázott. Igaz, jelenleg nem a tabletekre, hanem a mentősök speciális rádiótelefonjára (a Tetrára) küldi ki a program a riasztást.

Vertán szerint a szerződésben szereplő "élesítés"

informatikai értelemben megtörtént,

az általuk fejlesztett rendszer kész. A Tigra éppen ezért a végszámlát kiállította, igaz, az utolsó utalás még folyamatban van. Az OMSZ ugyanakkor azt közölte a hvg.hu-val, hogy nincs szükség a kötbéreztetésre, hiszen a mentőszolgálat döntött úgy, hogy a biztonság érdekében fokozatosan vezetik be a rendszert. Vertán szerint ők továbbra is segítik a betanulási időszakban a mentősöket, és állította, ezért külön pénzt nem számolnak fel.

Igaz, arra nem kaptunk egyértelmű választ, ha „az informatikai élesítés” megtörtént, a tableteket miért nem vetették még be. Több mentős is azt mondta a hvg.hu-nak, hónapokkal ezelőtt túlesetek az oktatáson, de főnökeik szerint még várniuk kell a „tesztelés” lezárásáig. Mivel 100 százalékig uniós pénzből szállították le a MIR-t, ezért megkérdeztük a Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságát, hogy nyilvántartásuk szerint milyen állapotban van a beruházás. "A rendelkezésünkre álló információk szerint a projekt még nem zárult le" – szögezte le az OMSZ-t cáfolva Dencső Balázs, a szervezet főigazgatója. Mindez azt jelenti, hogy a mentőszolgálatnak az EU felé még komoly elszámolási problémái lehetnek, hiszen a tavaly augusztusi határidőt nem módosították, így akár még támogatásoktól is eleshetnek.

(A cikk megírásában közreműködött Szlavkovits Rita.)

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
M. László Ferenc Itthon

Életmentő lenne, mégsem kapták meg a tableteket a mentők

Tavaly ki kellett szerelni néhány újonnan beszerzett mentőautóból a tolatókamera monitorját, mert azt ígérték, hogy rövidesen mindenki kap ultramodern táblagépet. A gépeket be is szerezték, sőt, a milliárdos uniós projektet formálisan le is zárták, ám a mentősök többsége legfeljebb a kötelező oktatáson láthatta a tableteket. Pedig ezek nélkül nehezen érhető el a mentőszolgálat és az egészségügyi kormányzat régi álma, hogy mindenkihez kiérjen 15 percen belül a kocsi.

Gáti Júlia Itthon

Túl lassú a reform a mentőknél

Életekben mérhető tétje van annak, milyen gyorsan sikerül modernizálni a mentőszolgálatot. Uniós pénz régóta van rá, de a pályáztatás akadozik, a kivitelezés még sehol sem tart.