szerző:

Befejezték Budapesten a 2013-ban indított csatornaépítést. Összesen 240 kilométerrel bővítették a hálózatot a főváros olyan részein, ahol korábban nem volt csatorna. 34 milliárd forintba került a beruházás, a főpolgármester szerint 20 ezer család élete vált komfortosabbá.

A beruházás célja az volt, hogy Budapest minél nagyobb része minél hamarabb rácsatlakozhasson a korszerű fővárosi csatornahálózatra, és a szennyvíz a káros anyagoktól megtisztítva kerüljön vissza a természetbe – mondta Tarlós István főpolgármester a XVIII. kerületben tartott zárórendezvényen.

Arról is beszélt, hogy tisztább lesz a Duna, mert az eddigi csatornázatlan háztartások szennyvize a főváros szennyvíztisztító-telepeire jut, majd onnan megtisztítva kerül vissza a folyóba.

Az új szennyvízcsatornának köszönhetően a csatlakozó háztartásokba nem kell többet szippantót hívni, és az ingatlanok értéke is nő.

Tarlós István kitért arra is, hogy a csatornahálózat kiépítése mellett a fővárosi szennyvízrendszer fontos elemei is megvalósultak: a dél-budai főművi rendszer befejezése után Budafok szennyvize most már nem közvetlenül a Dunába ömlik tisztítatlanul, hanem a Központi Szennyvíztisztítóba jut. Végleg megszűnnek a dél-budai szennyvízkiömlők, a tisztítatlan szennyvíz így nem terheli tovább a Dunát.

A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint az összesen 16 kerületet és Budaörsöt érintő beruházás összköltsége 34,1 milliárd forint volt, amelyhez az Európai Unió és az állam együttesen 27,6 milliárd forint támogatást nyújtott. A kivitelezés összesen 1300 utcát érintett, a szennyvízvezetékek mellett 19 átemelő készült el.