A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A méditaréningek során nagyjából az első alkalommal elhangzik az alaptétel, "legyen válaszod a kérdésre, aztán vezesd át az egész választ a saját üzenetedre". Hajdu János tábornoknak, a Terrorelhárítási Központ főigazgatójának tegnap sikerült ennek nagyjából az ellenkezőjét produkálnia a Hír Tv riporterének egy viszonylag egyszerű kérdésére válaszolva. A tévé által felvett anyagban 3:30-tól látható a rövid etűd. Ebben a másfél percben a tábornok és segítője olyan amatőr módon kezelik a sajtót, amire talán a rendszerváltás, vagy legalábbis a kilencvenes évek eleje óta nem volt példa, amikor még csak ismerkedtek a politikusok azzal a médiával, amely úgynevezett "kérdéseket" kezdett el feltenni. Mutatjuk.
- Amikor ugye a letelepedési kötvényt kérelmezőket vizsgálják?
- Hát ezen a lőtéren a következőket fogják látni. A miniszter úr megérkezése után lesz egy olyan bemutató, ami...egy olyan lövészeti bemutató...mondjuk azt, hogy...másfél-két évvel, mióta együtt dolgozunk szorosabban, azóta végzünk. Tulajdonképpen maga az együttműködés legalább húsz évre tekint vissza a katonákkal. Itt pedi egy ilyen...hát egy taktikai lövészbemutató lesz. Köszönöm szépen, viszontlátásra!
- Bocsánat, de hogy nem szúrták ki az orosz adócsalót?
...ööö bocsánat! – mondja egy terepruhás talpas mívelt udvariassággal, miközben olyan akkurátusan ragadja meg és rántja hátra a gallérjánál fogva a riporternőt, hogy azon Havasi Bertalan elszégyellné magát.
A kormányzati szereplők és a kormánypárti politikusok is rendszeresen vesznek részt médiatréningeken, ahol elmagyarázzák nekik többek között, mi a teendő, ha a szobában megjelenik egy kamera, vagy hogy ne csináljanak hülyét magukból úgy, hogy komoly arccal elkezdenek teljesen másról beszélni, mint amit kérdeztek tőle.
Hajdu ráadásul egy olyan kérdést kapott, amire a kommunikátorai félperc alatt kidolgozhattak volna egy kényelmes kitérő választ, ("Időben észrevettük", "felülvizsgáljuk", "a rendszer jól működik", stb.) de ha tényleg semmi nem jut eszébe, akár választhatta volna azt a lehetőséget is, hogy nem válaszol.
Hajdu válasza azért is aggasztó, mert egy olyan szervezetet vezet, aminek központi, hanem a legfontosabb szerep jut az elhárításban, az európai terrorfenyegetettség kellős közepén, amikor a magyar honvédelmi miniszter is arról beszél, hogy "Magyarországon is bármikor bekövetkezhet terrortámadás". Most "csak" orosz adócsalókról kérdezték, de mi lesz, ha terrorizmussal kapcsolatos kérdésekre kezd el az újonnan beszerzett golyóálló mellények ergonomikus fejlesztéseiről beszélni?
A bevetési oldalon volt kollégái szerint is nagyon tapasztalt és profi tábornoknak nem ez az első amatőr húzása a sajtóval kapcsolatban. Valószínűleg sokan emlékeznek arra a jelentre, amikor egy sajtótájékoztató kellős közepén, kamerák kereszttüzében, a mikrofontól alig pár centire elhajolva, de jól hallhatóan súgta a Szíriából kiszabadított egyik magyar túsznak: "Mondjál kevesebbet, és akkor nem tudnak beléd kötni!".
(A riporternek pedig legalább egy bocsánatkérés kijárt volna...)
