Önkéntes vereségbe hajszolta magát Orbán Viktor, már amennyiben ma is érvényesnek tekinthető a 2011 júniusában tett kijelentése, mely szerint „az államadósság nem közgazdasági probléma, hanem egy ellenség, amelyet ha nem győznek le, az ellenség győz le minket”.
Harcias kijelentésének apropóját az adta, hogy az akkoriban elkonfiskált magánnyugdíjpénztári vagyon 1342 milliárd forint értékű állampapír-állományát bevonták, s ezzel egyetlen mozdulattal a hazai össztermék 81 százalékáról a 77 százalékára vitték le az államadósság rátáját.
Az állam a törvény erejével és fenyegetéssel élve egyszerűen elvette ezt a portfóliót a pénztártagoktól, cserébe teljes állami nyugdíjat ígért nekik. „Magyarországon ma minden egyes adózó befizetésének tíz forintjából hetet államadósság-törlesztésre kell fordítani, amit a legjobb jóindulattal sem lehet szabadságnak nevezni” – tette hozzá a miniszterelnök.
Ez számszakilag igaz volt ugyan, de közgazdasági értelemben nettó propaganda, hiszen az államadósságot nem a személyi jövedelemadóból (szja) törleszti a költségvetés, és nem abból fizeti a kamatokat sem. Viszont tetszetősen el lehetett vele ítélni a Gyurcsány-korszak politikusait, akik „butaságból vagy szándékosan” eladósították az országot.
Manapság már csak önmagát vádolhatja az ország eladósításával a fideszes miniszterelnök.