Mint sok kiemelt beruházásnál, itt is elszálltak a költségek, de közölték, ez normális, mindenütt így megy Európában. Persze, már nem felújításról, hanem totális bontásról és egy új, több szempontból vitatott múzeum építéséről van szó.

Földdel tették egyenlővé az egykori Közlekedési Múzeumot, mely a Liget Budapest Projekt keretében újul meg. A Városliget Zrt. honlapján a mai napig az áll, hogy "a meglévő intézmények felújítása, helyreállítása zajlik", holott rég egyértelmű, hogy egy teljesen új múzeumot építenek a föld alá, míg az épület látható része egy millenniumi csarnok rekonstrukciója lesz (amelyet csak ideiglenes létesítménynek húztak fel annak idején). Csak a fejlesztő cég felejtett el módosítani a szövegen.

A felújítás alternatív értelmezésén túl a régi tömb visszaállítása is megosztja az építésztársadalmat. Az Építészfórum hasábjain vita bontakozott ki 2016 júliusában arról, tényleg szükség van-e a jelenlegi épített környezetből magasan kiemelkedő, 61 méter magas csarnokra. Bardóczi Sándor vitaindítójában leírja: már az előző századfordulón is sok ellenzője volt a Pfaff-féle pavilonnak. Az eredeti épület kiállítótere 3100 nm-es volt, és 1899-től Közlekedési Múzeumként működött. Végül azzal a kikötéssel épülhetett meg, hogy ideiglenes lesz, a kiállítás után elbontják, és ismét zöldfelület lesz a helyén.

Az alagsorba száműzött múzeum

Az eredeti épület az 1896-os Ezredéves Országos kiállításra létesült Pfaff Ferenc tervezésében, ez volt a Közlekedési Csarnok, ahogy a Városliget épületeit bemutató weboldal bemutatja. 1944-ben a bombázások idején megsérült, erősen redukált formában építették újra 1965-ben. Eltűnt a kupola, a saroktornyok. Az épületet 1979-85 között bővítették, de mivel a telek keskeny volt, 5024 nm lett az új múzeumi alapterület. A helyhiány miatt a Petőfi Csarnok 1985-ös átadásakor annak emeletén nyílt meg 4000 nm-en a repülés- és űrhajózás-történeti gyűjtemény.

©

A Közlekedési Múzeum megkeresésünkre azt írta: az intézmény most elbontott, régi, átgondolatlanul kibővített épülete nem volt egységes, alkalmatlan volt egy korszerű múzeum befogadására az épület, ezért kellett a teljes lebontást és újjáépítést választani. A mostani tervek szerint úgy lesz modern az intézmény, ha 9000 négyzetméternyi föld alatti kiállítóteret építenek három szinten. A visszaépített pavilonból pedig kilátó lesz, helyet kap benne büfé, bolt, illetve lejárat a föld alatti voltaképpeni múzeumba. És lesz itt egy négyszintes, 351 autót befogadni képes mélygarázs is.

Csakhogy szakértők szerint az egész projekt tévedésen alapul, mivel a létrejövő területen nem fér el a múzeum teljes gyűjteménye, márpedig mi más lenne egy új épület értelme? Bardóczi ezért nem is a Ligetben, hanem a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezetben találna helyet egy technikai-közlekedési múzeumnak. Bathó Tivadar építész szerint a MÁV újpesti főműhelye is jó megoldás lenne, ott most is rengeteg muzeális értékű vonat, szerelvény áll. A mostani építkezés azonban 100 évre is lezárhatja a vitát egy rossz megoldással.

A Közlekedési Múzeum azonban úgy látja, a gyűjteményt egyszerűen a jelenlegi helyén szerették meg az emberek. "Miért nem megy ki a Ligetből a Vajdahunyad vára, a Szépművészeti Múzeum, a műjégpálya vagy a Széchenyi fürdő?" – teszi fel a kérdést a múzeum sajtóosztálya a hvg.hu-nak küldött válaszában. Az is fontos szempont szerintük, hogy itt a múzeum könnyen megközelíthető, míg a barna-rozsdaövezetbe településsel ez a kulcsfontosságú szempont sérülne.

A múzeum igazgatója, Vitézy Dávid azt nyilatkozta korábban, hogy több külföldi példát alapul véve dolgozta ki a koncepciót. Szakértők azonban állítják: a föld alá elhelyezett kiállítótér, valamint a sínhálózathoz nem kapcsolódó elhelyezkedés több problémát is okoz. Egy közlekedési múzeumban ugyanis meg kell oldani, hogy a kiállítási anyag időről időre cserélődhessen, márpedig itt hatalmas tárgyak mozgatásáról van szó. Mozdonyok és vasúti kocsik, buszok és repülőgépek beemelése építkezés közben még kivitelezhető, de később hogyan cserélik majd a nagyobb közlekedési eszközöket? A megoldás mindenesetre drága lesz, és feleslegesen terheli majd tovább a természetes környezetet.

Előre szólnak: lesz ez még drágább is

A dilemmák azonban ritkán jutnak el a döntéshozókig. A kormány rohamtempóban intézi a Liget projekt ügyeit, amelyet kiemelt jelentőségűnek nyilvánított egy 2013-as rendelettel, így számos egyeztetési és engedélyeztetési kötelezettség alól felmentették a beruházást. Nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásnak sincs helye. És ahol a transzparencia nem biztosított, ott az árak is elszállnak: az eredeti 7 milliárdos bekerülési költség 15,6 milliárd forintra emelkedett.

©

A költségek növekedését a múzeum úgy magyarázza, hogy

"a múzeum tervezése organikus folyamat, mely során számos, előre nem látható igény és kihívás merül fel",

az állandó kiállítás koncepciója pedig az előkészületek során "gazdagodott és színesedett", ami miatt drágább lett a múzeum. És további drágulás is várható: "Előre jelezzük: egyes régi, a gyűjteménybe tartozó vagy beszerzés alatt álló járművek restaurációs költségei ma sem képezik a projektbüdzsé részét", de a múzeum szerint ez nem drágulás, hanem a korábbi műszaki tartalom "bővülése, pontosítása", ami minden hasonló projektre jellemző volt Európában.

Kapnak a nyakukba heti két feljelentést

Garay Klára a Liget környékén lakik és lassan öt éve igyekszik a döntéshozók figyelmét felhívni a hidrogeológiai kérdésekre. Az építkezés hatására a talajvíz mozgása lelassulhat, és új folyásirányt kereshet magának. Esetleg épp az ő házuk alagsorában. Garay biológiatanár, de szakértő csapat segíti a kutatásait. Több problémája is van a Közlekedési Múzeummal: az új épületet ugyanis 5-6 méterrel beljebb, a park belseje felé építik, ahol a közlekedési játszótér állt. A múzeum régi helye párhuzamos volt azzal a patakmederrel, amit betemettek, de a víz ott mozog a földben. Az új épület, a föld alatti háromszintes alépítménnyel együtt egyenesen a mederbe kerül.

©

Garayék attól tartanak, a víztelenítés miatt az áramlat vissza fog duzzadni, és a környező utcák épületei felé szivárog majd. Ez a probléma fokozottan jelentkezik az új Nemzeti Galéria és a Közlekedési Múzeum mélygarázsa közötti föld alatti összekötő folyosónál. Itt a tervek egy folyamatosan működő szivattyút is előírnak, mert a folyosó a patakmederre merőlegesen helyezkedik el. Folyamatosan pumpálni kell majd, amíg a folyosó ott lesz. A talajvíz számítások szerint 100-150 méterre szivárog majd el, a környező utcák felé. Garay szerint törvénytelen, hogy a fejlesztésekhez nem készült korrekt környezetvédelmi hatástanulmány (ezt jogsértőnek is találta a Pest Megyei Kormányhivatal illetékes osztálya), csak modellkísérletek voltak. Ugyanakkor nem tudni, hogy egy ekkora mértékű beruházás mennyire változtatja meg a Városliget felszín alatti vizeinek állapotát, áramlási sebességét és mozgásirányát.

A túlméretezett épülettömbök és azok föld alatti kiterjedése miatt újabb problémák keletkeznek tehát az egykor mocsaras vidéken. A Hermina úti villák alagsorát szinte biztosan újra kell majd szigetelni, ezekben rendre lakásokat alakítottak. És akkor még nem számoltak az épületek lehetséges statikai gondjaival. A VII. kerületi Garay téri piac területe is mocsaras vidék volt egykoron, a környező házak pincéit pedig szivattyúzni kell. Bajok lesznek a Dózsa György úti mélygarázsokkal is. 2007-ben ezt látták is, így kivették a terület fejlesztéséből a mélygarázsokat. Most megint sikerült visszahozni a Liget Projekt ablakán, amit egyszer az ajtón már kidobtak. Garay nem könnyű ellenfél még a stabil kormányzati hátszéllel haladó Városliget Zrt.-nek sem: a cég szerint hetente kétszer jelenti fel őket a vélt szabálytalanságok, törvénysértések miatt.