szerző:

Egy kérdés tisztázódott, a kétségek megmaradtak.

"A szándéknyilatkozat az iráni fél részére történő hitelkeret nyújtását nem tartalmazza" – ezt írja Szijjártó Péter abban a válaszlevélben, amit Széll Bernadett LMP-s képviselő írásbeli kérdésére küldött. A külügyminiszter válasza azért is érdekes, mert nemrég az ezzel hírbe hozott Eximbank cáfolta iráni és magyar lapok információit, melyek szerint 85 millió eurós (26,4 milliárd forintos) hitelkeretet nyújtana a megállapodás teljesítésére.

"Az EXIM nem vesz részt iráni finanszírozással, vagy garanciavállalással kapcsolatos projektekben" – írta lapunknak az állami tulajdonú bank, azt azonban egy szóval sem említette, hogy a projekt nem is igényel ilyen finanszírozást. Szijjártó Péter válaszleveléig egyébként a magyar fél nem is tájékoztatott hivatalosan a teheráni megállapodás részleteiről.

A magyar külügyminiszter válaszlevelében emlékeztet: "Hazánk a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felkérésére már a korábbi években is részt vett iráni nukleáris szakemberek képzésében, amelyek célja az orosz technológiájú nyomottvizes atomerőművek biztonságos üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges szakmai ismeretek átadása volt", és a szándéknyilatkozat most sem szól másról, mint tudásátadásról, hiszen

szakmai célja az atomenergia békés célú felhasználása, ezen belül elsősorban az oktatás, képzés, kutatás és fejlesztés területein történő együttműködés megerősítése.

Ennek keretében pedig a felek

megvizsgálják a kis atomreaktorokkal kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenységek és tudásmegosztás területén való együttműködés lehetőségét.

A válasz azért is különösen érdekes, mert az atv.hu a teheráni sajtóra hivatkozva írta meg, hogy "Magyarország hitelezi az iráni atomprogramot, az állam 85 millió eurós (azaz 26,4 milliárd forintos) hitelszerződést ajánlott fel Iránnak." Utána pedig a Tehran Times az Iráni Atomenergia-ügyi Szervezet szóvivőjét idézve számolt be arról, hogy 25 megawattos nukleáris törpeerőművet fejleszt Magyarország Iránnal közösen.

Mint arról beszámoltunk, a magyar-iráni atommegállapodás nemzetbiztonsági aggályokat is felvet, hiszen az iráni fél nemrég nyíltan deklarálta, hogy három új erőmű mellett a sokat vitatott, állítólag hadicélokra is felhasználható busheri atomerőművet bővítenék tovább. Ráadásul Irán nemcsak azért kockázatos ország, mert továbbra is változatlanul támogatja a nemzetközi terrorizmust, de azért is, mert kulcsszereplője az eddig 600 ezer halálos áldozatot követelő szíriai polgárháborúnak.