Mi a baj a szuperbruttósítással és miért nem hívhatjuk szuperbruttósításnak?

Az Adózóna cikksorozata az elfogadott szja-módosításról: Szuperbruttósítás helyett leplezett adóemelés Szuperbrutóssítás, adókulcs-csökkentés: igazi kész átverés show Tévhit a szuperbruttósítás: mi van mögötte?

Az Alkotmánybíróságnál - mint a szakértőt tájékoztatták - már az indítványelemzők már vizsgálják az Adózóna okleveles adószakértőjének beadványát arról, miért alkotmányellenes az úgynevezett szuperbruttósítás, s amire Szabó Máté hétfői közleményében is emlékeztet. Az ombudsman azt írja a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 2009. június 29-én elfogadott módosítása 2010. január 1-jétől bevezetni rendeli a szuperbruttó jövedelemadó-alap meghatározást, amely szerint az adóalap részévé válik a munkáltató által a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási (tb) járulék is.

Az ombudsman álláspontja szerint az szja-alap ilyen kiegészítése olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek. Ezeket a munkáltató fizeti a munkavállaló után, és a munkavállaló jövedelmével csak annyiban függenek össze, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás alapja a biztosított adóalany szja-val és járulékokkal nem csökkentett jövedelme. Szabó Máté megjegyzi, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék és egészségügyi hozzájárulás semmilyen tekintetben nem befolyásolja az adóalany nyugdíj, illetve egészségügyi ellátását, így jövedelemként ez okból sem vehető figyelembe. Mindezekre figyelemmel a állampolgári jogok országgyűlési biztosa a szabályozás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál.

Alkotmányos-e a szuperbruttósítás?

A PM szerint a parlament által elfogadott jövő évi adómódosítás megfelel az alkotmányos követelményeknek; a tárca szerint az adóalap megállapítása alapvetően adótechnikai kérdés. A részletes állásfoglalást olvassa el itt!

Angyal József aggályosnak tartja azt is, hogy  az évközi szja-változás visszamenőleges adóemelést jelenthet és jogbizonytalanságot okozhat. Kockázatosnak tartja, hogy 100 ezer forint jövedelem után a 17 százalék adó 21 590 forint 17 ezer helyett. Az sem világos, hogy adózni kell a jövedelmet nem képező 27 százalék munkáltatói járulék után is.

Érthetetlen, hogy már 3,9 milliós jövedelem felett belép a magasabb adósávba, pedig az adótábla szerint csak 5 millió forint felett kerül magasabb adósávba. A megszavazott szja változásokról tévesen jelent meg, hogy a jövedelmeket bruttósítják. A most megszavazott adóalap-kiegészítés „magyar találmány”, ami szerinte a világon nincs! A sokat emlegetett cseh-modell sem teljesen egyezik meg a magyarral.

Az Adózóna már  azt is megírta, hogy a A törvényjavaslat indoklásából egyértelmű, hogy jövedelem „bruttósításra” nem kerül sor. Ehelyett a gyakorlatban adóalap-kiegészítés történik, amelynek alkotmányosságát már László Csaba is megkérdőjelezte. Amennyiben szeretné tudni, mivel érvelt László Csaba és mire hivatkozott az ötödik legnagyobb könyvvizsgáló cég, olvassa el az Adózónán!