Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Annak ellenére, hogy a létesítménygazdálkodási piac mintegy 400 ezer munkavállalóval a hazai nemzeti össztermék több mint 7 százalékát adja, szabályozás szempontjából szinte a féllegalitás határán mozog.
A létesítménygazdálkodási iparág jelentőségét mutatja, hogy szinte nincs olyan szervezet, amely képes lenne létesítménygazdálkodási szolgáltatások nélkül működni. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, becslések szerint a hazai létesítménygazdálkodási piac évente nagyjából kétezer milliárd forint hozzáadott értéket termel, 400 ezer fős foglalkoztatottságával a nemzeti össztermék 7 százalékát adja, és a munkaképes lakosság mintegy 10 százalékát foglalkoztatja.
A nemzetgazgdasági szempontból fiatal kora ellenére meghatározó jelentőségű iparág mindezekkel együtt alapvető szabályozási hiányosságokkal küzd. Szakmai irányelvek, etikai normák, képzettséghez kötött működési jogosultság, működést szabályozó szakmai felelősségbiztosítás – mind-mind válaszra váró nyitott kérdések. A munkaképes lakosság mintegy 10 százalékát foglalkoztató iparág nyújtotta szolgáltatások színvonalának megőrzéséhez és a fekete foglalkoztatás visszaszorításához állami szerepvállalás szükséges – véli Décsi Gábor, a Dome Facility Services Group ügyvezető partnere.
A szektor hatékony működését ugyanakkor ellehetetleníti a szabályozatlanság. „A létesítménygazdálkodás az egyetlen ipar, amely szolgáltatásait szinte teljes egészében a hazai KKV szektor vállalatai által biztosítja. Jelenleg a szabályozatlan, gyakran túl sok szereplős beszállítói piac átláthatatlan, a szolgáltatások minőségére nincs garancia és esetenként irreális árverseny alakul ki” – összegzi a problémákat Décsi Gábor, a Dome Facility Services Group ügyvezető partnere. Míg más iparágban a piaci szereplők árazásában a 20-30 százalékos eltérés az átlagos, a létesítménygazdálkodás piacán az esetenkénti 100 százalékos árkülönbözet sem ritka.
Az európai gyakorlattal ellentétben Magyarországon a létesítménygazdálkodási piac rendkívül laza keretek között működik. A szakma reputációja alacsony; nincsenek általánosan ismert és elfogadott szakmai irányelvek, ráadásul a működési jogosultság, valamint a szakképzés tekintetében sincsen általánosan elfogadott rendszer. „Nincs stratégiai (felsőfokú menedzser) és taktikai (középfokú létesítménymérnök) szintű létesítménygazdálkodási képzés, ezért nem egységes a vállalati létesítménygazdálkodási kultúra. Ennek következményeként viszont a szolgáltatási elvárások, a teljesítménymérési rendszerek, és a szolgáltatási árszintek is alapvetően különbözőek” – véli a szakember.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Az elítélt drogkereskedő által az igazságügy-minisztériumnak fizetett adomány miatt tovább nőnek Andrej Babis győzelmi esélyei.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Egy Facebook-csoportba töltötték fel a felvételt.
Kinek van igaza a Budapest és a kormány közötti pénzügyi vitában?