A családi cégek kétharmada elvérzik a generációváltásban

A családi vállalatokra jelenleg inkább a növekedés jellemző, de a gazdasági kilátásaikat tekintve a cégek több mint fele stagnálásra számít a következő egy évben, 39 százalék vár bővülést, és minden tizenegyedik cég vár visszaesést – derül ki a K&H kutatásából.

Pénzügyi eredményeiket tekintve többségük – 59 százalék – a jelenlegi árbevétel szint fenntartását valószínűsíti a következő egy évben, és 37 százalékuk ezen a téren is növekedésre számít.

A munkaerőhiány miatt aggódnak a családi vállakozások is

Bár nem éppen a családi vállalkozások növekednek a legdinamikusabban, de úgy tűnik jól veszik az akadályokat. Ami azért nem mintegy, mert Európába 60 millió embernek adnak munkát ezen vállalkozások.

Nemcsak pénzügyi eredményeikben, de a fejlesztések terén is inkább a növekedés jellemzi a családi vállalatokat, több mint negyedük növelni kívánja a beruházásokra fordítandó összeget a következő egy évben. A legnépszerűbb beruházási cél a technológiafejlesztés, amit a kapacitásbővítés és az értékesítés fejlesztése követ. A foglalkoztatásban is látható némi javulás, hiszen a családi vállalatok 16 százaléka készül növelni dolgozói létszámát, bár közülük legtöbben maximum 5 százalékos bővítést terveznek. Ez az arány azonban még mindig kedvező, hiszen a nem családi tulajdonú vállalatoknál mindössze minden kilencedik vállalat tervez munkaerő-felvételt.

A családi vállalatok a gazdaság növekedésének fontos motorjai, ezzel együtt azonban mikro- és makroszinten is komoly kihívások előtt áll a szegmens. Ezek között több olyan speciális tényező is van, ami egy nem családi tulajdonú vállalat esetén nem, vagy csak ritkán merül fel, a családi vállalatokra viszont széles körben jellemző. Az egyik ilyen, és egyben legégetőbb probléma a generációváltás kérdése, ami a vállalatok felénél az elkövetkezendő öt évben aktuális lesz, 13 százalékiknál pedig már jelenleg is folyamatban van. Ennek ellenére a cégek közel felénél nincsen kidolgozott utódlási terv, aminek következtében a családi cégek kétharmada a elvérzik az utódlás során. Másfelől a növekedésüket meghatározó feltételeknél a munkaerőpiac javulása – és ezen belül is főként a rugalmasabb piaci szabályozás és a béren kívüli munkaerőköltség mérséklése –, valamint az adminisztratív terhek csökkentése befolyásolják leginkább a családi vállalatok jövőjét. Így ezen tényezők javulása makrogazdasági szinten lehet pozitív hatással a szegmens további növekedésére.

„Úgy látjuk, hogy egy meghatározó időszakhoz érkeztek a családi vállalkozások, hiszen az eddig megszerzett tapasztalat és vagyon megfelelő szakértő kezekbe továbbadása nem minden cég esetében zökkenőmentes. Mi már a magunk bőrén érezzük és tapasztaljuk, hogy az utódlás megtervezése és sikeres lebonyolítása ugyanolyan fontos, mint a mindennapi feladatok sikeres menedzselése” – mondta el Kürti Tom, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület elnökségi tagja. „Általánosan, mindenkire egyformán érvényes szabály nincs, ezért a két szélsőséges eset között – amikor a családi vállalkozás tagjai ugyanúgy versenyhelyzetben vannak, mint bármelyik cégvezető, illetve amikor minden döntést és funkciót családon belül próbálnak megoldani – nehéz megtalálni az adott cég számára megfelelő és hosszú távon is működőképes utat. Éppen ezért igen fontosnak tartjuk az egymás közti párbeszédet, a pozitív és a negatív példák, tapasztalatok megosztását” – hangsúlyozta ki Kürti.

Kürti Sándor: "Álomszerű időszak volt, de véget ért 2001. szeptember 11-én"

A KÜRT Zrt.-nek a rendszerváltásra három-négy év versenyelőnye volt, és a cég hamar felismerte, hogy túl sok lábon állni nem jó - ez a sikerük egyik titka. Ám az élethez szerencse is kell, például egy ügyészségen leesett adathordozó, amit van idő fél évig kalapálni. Interjú Kürti Sándor alapítóval.