szerző:
Lukács Andrea

Everlast december 5-én a Dürer kertben adott telt házas koncertet, előtte a hvg.hu lehetőséget kapott egy interjúra, igen szigorú keretek között.

Everlast nem kedves ember. Van A és B napja, a bé a rossz. Tegnap az volt. A magyar koncertszervező felhívta a figyelmemet, hogy ne várjak se pacsit, se puszit a rappertől. A videót, de a fotózást is letiltotta. Kezet elvből nem fog senkivel, ezt John az amerikai menedzser is elmondta, mielőtt beléphettem a Dürer kert backstage-ébe, ahol egy fotelben ült a művész. Fején baseballsapka, orrán nagy fekete keretes szemüveg. Amerikai márkás kapucnis pulcsi, gyémántokkal kirakott óra a csuklóján, kezén ujjatlan kötött kesztyű.

hvg.hu: Hogy vagy?

Everlast: Fáradt vagyok. Elegem van az utazgatásból. Utálok repülni.

hvg.hu: Sajnálom.

E.: Mindegy.

hvg.hu: Nem szeretsz koncertezni?

©

E.: Nincs vele bajom, csak ne kellene ennyit rohangálni. Ez egy munka, az emberek kifizetik a pénzt a jegyért, ezért várnak valamit.  De örülök, ha túl vagyok rajta. Otthon vár a terhes feleségem.

hvg.hu: Gratulálok. Lány lesz vagy fiú? Már van egy lányod.

E.: A második is lány.

hvg.hu: Hogy van az első?

E.: Köszönöm, jól. (Leveszi a kesztyűt)

hvg.hu: Milyen zenét mutatsz neki?

E.: Az enyémet szereti. De annyi szar zene van mostanában. Borzasztó, amit a tinédzser unokahúgaim és -öcséim hallgatnak. Nagyon kevés tartalmuk van, olcsó, ami megy a rádióban. Nem érdekelne, ha valamit jelentene benne a szex vagy a csúnya beszéd. Egyértelmű, hogy a legnagyobb közös osztó elvén működik a zeneipar, de én nem szeretnék beállni a sorba. Számomra az a fontos, hogy ha valaki bármilyen jellegű művészetbe fog, akkor a művére büszkeséggel tudjon tekinteni. Én így dolgozom. Valamiért szeretik az emberek zenémet. Ez nem változott az utóbbi húsz évben.

hvg.hu: Miért kezdted el?

E.: Sosem hagytam abba 17 éves korom óta. A másik lehetőség az lett volna, hogy festek.

hvg.hu: Milyen képeket?

E.: A graffiti és a street art érdekelt. Most pedig mindenféle, elég komoly műgyűjteményem van. Sosem merült fel, hogy mással foglalkozzam, mint valamilyen művészettel. Nem akartam birkapásztor lenni.

hvg.hu: Miért váltottál a kilencvenes évek végén az agresszívabb rapről a szoftabb bluesos, countrys hangzásra? A szívinfarktusod közrejátszott?

E.: Nem volt szívinfarktusom. Szívműtétem volt egy velemszületett betegség miatt. És a váltás is az előtt volt. A másik, hogy én mindig is rappet csináltam. Csak az első időkben még az egyszerűbb verzióját, instrumentumok nélkül. Aztán később beleszőttem más stílusokat.

hvg.hu: Ez lenne a rap fejlődéstörténete?

E.: Nem tudom. Ha el tudnám magyarázni, akkor professzor lennék.

hvg.hu: És neked akkor mit jelent?

E.: Az életemet. Szó szerint. Ha nem lettem volna sikeres, és nem éltem volna Los Angeles azon pontján, ahol, akkor nem értem volna be abba a kórházba, ahol a világ legjobb kezelését kaptam. Akkor voltam 28 éves.

hvg.hu: A zene neked megváltás?

E.: Nem írom le a zenét, a szavakkal sem kísérletezem. Csak leülök és várok. Santana (2000-ben együtt kaptak Grammy-díjat a Put your lights on című dallal – a szerk.) valahogy úgy fogalmazta meg, hogy csak leül az ember és van egy antennája, ami fogja az impulzusokat. Ez egy érdekes kép, de valóban így működik a dolog. Az inspirációt nem lehet erőszakkal előhozni.

hvg.hu: A befogadók fontosak, a rajongók?

E.: Amikor írom a zenét? Nem. Magamnak írom. A koncert az más, ott fontos, hogy megkapják, amiért jönnek.

Everlast a Dürer kertben koncertezett
©

A koncert kezdetére sem lett sokkal felszabadultabb a művész. A számok között vagy a technikusokkal veszekedett: "Stop this fuckin' smokemachine!" (Állítsátok le a füstgépet), vagy az egész közönséggel: "I am not a fuckin' jukebox" (Nem kívánságlista), aztán csak egy rajongóval: "Stop to sing so fuckin' loud, i can not hear myself" (Fogd be a szád, nem hallom a saját hangom). De mégsem csak letudta a műsort. Hosszasan játszott zenésztársával, a Black Jesus című szám közben pedig már sztorizgatott is. Felengedett. Az emberek imádták.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!