szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az egész világ megőrül a fesztiválokért, és ezt a szervezők ki is használják. Igaz, a repkedő milliárdok egészen mást jelentenek Nagy-Britanniában, Kaliforniában vagy éppen Óbudán.

Gombamód szaporodnak a fesztiválok a világban, a több százezres szabadtéri események ma már a zenészek számára is a fő bevételi forrást jelentik. Egészen mást, mint a gigantikus szabadtéri események születésekor, a hatvanas években, Woodstock vagy Monterey idejében.

A szabadtéri könnyűzenei fesztiválok rendezése a nyolcvanas évek pangása után a kilencvenes években vált igazi biznisszé, mára pedig vannak egészen elképesztő sikertörténetek is. A chicagói (de Európában is turnézó) Lollapaloozára tavaly például egy nap alatt fogyott el az összes négynapos bérlet és három óra alatt az egynapos jegyek, miután közölték a fellépők listáját. A másik csodaszámba menő fesztivál a Coachella, ahol az sem ritka, hogy már azelőtt telt ház van, hogy egyáltalán közölnék a szervezők, kik lépnek fel.

A koncertezés fellendülésének a zenészek is örülhetnek, hiszen a lemezipar visszaesése után nem is rossz kereset a koncertezés. A Mintel piackutató a brit zeneipart mérte fel tavaly, és arra jutott, az 2010 és 2015 között, minden gazdasági válság, illegális letöltés és ingyenes streamelés ellenére 45 százalékkal tudott növekedni. A most 2,3 milliárd fontra (773 milliárd forintra) taksált szigetországi fesztiválpiac pedig az évtized végére 3,5 milliárdosra nőhet – igaz, egy olyan országról beszélünk, ahol a lakosság 40 százaléka legalább egy koncertre elmegy évente. (A Nielsen tavalyi felmérése szerint az Egyesült Államokban nagyjából hasonló az arány.)

Gigainfláció Óbudán

A növekedés csak részben tudható be a fokozódó érdeklődésnek, a motorja inkább az, hogy a jegyárakat jóval az inflációt meghaladó mértékben emelik a szervezők. A legendás nagy-britanniai fesztivál, Glastonbury jegyei például több mint 50 százalékkal nőttek az elmúlt tíz év alatt, miközben a drágulás általában 29 százalékos volt.

Résztvevők a Glastonbury Fesztiválon
©

Az árak nálunk is hasonló mértékben nőttek 2007 óta, kivéve a Szigeten. A bérlet ára elővételben is a háromszorosára nőtt, június óta pedig 99 ezer forintért kapható, ami 3,33-szorosa a 2007-es, 30 ezer forintos árnak. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy a forint dollárhoz vagy euróhoz viszonyított árfolyama jóval többet romlott, márpedig a fellépők többségének a gázsiját ezekben a pénznemekben fizetik a szervezők.)

Loading...

Loading...

Ha már a két fesztivált hasonlítjuk össze: az ötnapos Glastonburyre a bérlet idén 238 font, vagyis nagyjából 80 ezer forint – az egy napra vetített ár tehát nagyjából megfelel a Szigetének. Más kérdés, hogy az átlagfizetéshez hogyan viszonyul a belépődíj: a briteknél a bérlet nagyjából egytizede, nálunk a bruttó bér harmada, a nettó fele.

A Coachella még drágább mulatság: három napra 399 – kempinggel és parkolással 474 – dollár a bérlet, ám ez az a hely, ahol kimondottan sikk az ezer dollárnál is drágább VIP-feláras verzió megvásárlása – így jön ki, hogy átlagosan 475 dollárt fizetett a belépésért a kétszázezer látogató.

És akkor még nem számoltunk a fogyasztással: Glastonburyben egy vendég átlagosan 300 fontot hagy ott az öt nap alatt (ez napi húszezer forintnak felel meg), Coachellán 200 dollárra teszik az étel-italszámlát a háromnapos eseményen (ez naponta 17 ezer forint), ehhez képest egy tavalyi felmérés szerint a magyar fesztiválokon 7-11 ezer forintot költenek a látogatók egy nap.

A szabad tér átka

A siker is magyarázza, hogy ma már boldog-boldogtalan fesztivált akar rendezni. A brit rendezvények száma 2015-ben már meghaladta az ezret, és az Egyesült Államokban is legalább 800 fesztivált rendeznek évente, amelyre 32 millióan látogatnak el. Ezek tehát jóval nagyobbak a briteknél, a piacot már ma is 10 milliárd dollárra teszik. A szponzorációt világszinten 1,5 milliárd dollárt tesz ki – a világ 3000 nagy fesztiválján 450 világmárka jelenik meg.

A fesztiválok szaporodása persze nem jelenti azt, hogy a szervezés egyértelmű sikertörténet lenne. Főleg a briteknél kockázatos vállalkozás, pláne, hogy a szigetországban mindig számolni kell a rossz időjárással. Glastonburyt nem véletlenül asszociálják a sártengerrel: az esemény 1970-es indulása óta csupán nyolc alkalommal nem úszott a sárban. A Sziget ugyan nem konstans sártenger, ám egy hűvös, esős idő jelentősen vissza tudja vetni a napijegyek forgalmát.

Szigetelők a sártengerben
©

Az időjárás azonban nem minden: az igazi húzónevek, például Madonna, rengeteg pénzt – akár egymillió dollárt – kérnek el egy fellépésért. Emlékezetes, hogy 2011-ben a Sziget is azért lett veszteséges, mert hiába fizetett egyes hírek szerint egymillió dollárt is meghaladó összeget Prince fellépéséért, a koncert nem hozta a várt nézőszámot. Mondjuk aznap az idő is elég kellemetlen volt.

Legek a fesztiváliparban:

  • A világ legnagyobb fesztiválja a bécsi Dunasziget, a háromnapos ingyenes koncertsorozatot évről évre hárommillióan látogatják. A Donauinselfest tartja a legtöbb fesztivállátogató Guinness-rekordját is: 2015 júniusának utolsó hétvégéjén összesen 3,3 millióan nézték a több száz koncertet és egyéb attrakciót.
  • A színpadonkénti nézőszám rekordját a marokkói Mawazine fesztivál tartja. A Rabatban májusban minden májusban megrendezett eseményen az utóbbi években 2,5 milliónál is többen látogattak el.
  • A világ legnagyobb fesztiváljaként hirdeti magát a wisconsini Summerfest. A milwaukee-i Henry Maier parkban rendezett esemény látogatóinak száma rendre jobb években meghaladja a 800 ezret, a rekordévnek számító 2014-ben 852 ezren buliztak a fesztivál 11 napja alatt.
  • Rekorder a Rock in Rio fesztivál is, bár ez kicsit kilóg a sorból. 1985-ös létrehozása óta mindössze hat alkalommal rendezték meg Rio de Janeiróban, igaz, az első alkalommal mindjárt 1,5 millióan látogattak el. Ezzel címmel a kétezres évek óta Lisszabonban, Madridban és Las Vegasban is szerveznek fesztivált. Idén ősszel  a Rock in Rio hazatér, olyan fellépőkkel, mint Lady Gaga, a Red Hot Chilli Peppers és a Guns n’ Roses.
  • A bevételi rekordot a Coachella tartja: a két tavaszi hétvégén rendezett kaliforniai fesztivál befogadóképessége 198 ezer fő, bevétele pedig 2015-ben 94 millió dollár volt, vagyis egy látogató átlagosan 475 dollárral (mostani árfolyamon 123 ezer forinttal) gazdagította a szervezőket.
  • A legrégebbi, ma is aktív könnyűzenei fesztivál a Newport Jazz Festival, amelyet 1954 óta rendeznek meg. A rockzenei szabadtéri események közül a rangidős az angliai Readingé, az első európai fesztivál idén 56 éves.