Mihez vezethet egy kis böködés? A Facebookot promótáló romantikus videoklip szerint akár életünk szerelmét is megismerhetjük így a közösségi oldalon. Ám ugyanez az ártatlannak tűnő funkció kapcsolatokat és akár életeket tehet tönkre. Vélik legalábbis azok, akik mélyrehatóan foglalkoznak a közösségi oldalak szerelmi szálakat borzoló káros mellékhatásaival. Az egyik csalódott felhasználó például külön weboldalt gyártott a jelenségtől és saját tapasztalataitól inspirálva facebookcheating.com címen, melyben a megcsalt és megbántott felek önthetik ki lelküket.

Összetört szívek

A sztorikat olvasgatva sok hasonlóságot fedezhetünk fel, a megcsaló – általában gonosznak beállított – fél egyre több időt tölt az interneten, elhanyagolja a valós kapcsolatot, titkolózik, majd a legrosszabb esetben kiderül, hogy már nem csak virtuálisan, hanem a valóságban is van valaki a háttérben. A felszarvazott fél kétségbe van esve, különválást fontolgat, vagy már el is hagyta a „csalót”. Az összetört szívek gyűjtőoldalán találunk tippeket is, hogy miként lehet lefülelni az online világban tévelygő partnert. Van, aki hamis profilt készít, és azzal próbálja csábítgatni férjét, közben abban reménykedik, hogy a megbeszélt találkozóra már nem megy el az általa kreált szexi, és mindenre hajlandó fiatal nővel. De van olyan is, aki már lebuktatta a feleségét, mert az első gyanús jelek után beállított egy funkciót, mely révén vissza tudta olvasni az összes csetelést. Ám amikor szembesítette az asszonyt tetteivel, az nem sokat törődött a párja megrendült bizalmával és felkavart érzelmeivel. Vannak ugyanis, akik nem gondolják, hogy a virtuális világban történő flörtölés megcsalásnak illetve hűtlenségnek számít.

Dr. Hoyer Mária, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának egyetemi docense már jó ideje foglalkozik az online flörtölések okozta károkkal. Kérdésünkre elmondta, hogy a legújabb álláspont szerint (melyhez egyházak véleményét kérték ki például az Egyesült Államokban), amennyiben érzelmi problémákat okoz a partner cselekedete, akkor igenis megcsalásnak tekinthető a Facebook-flört. Mindegy, hogy sor kerül-e fizikai kontaktusra, avagy megmarad a cyberalitás talaján a viszony.

Mi hiányzik?

Persze nem csupán a legnagyobb közösségi oldalon ismerkedhetnek könnyen a felhasználók, számos más platform kínálkozik a neten az ismerkedésre. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hímneműek elsősorban a „lájtos” szexet, míg a nőneműek a romantikát keresik a virtuális világban, és a technika ördögével hamar összecimborálnak. Az online felületen ugyanis mindenki a legjobb oldalát mutathatja: nincs szájszag, lógó mell, a stressz pedig secperc alatt levezethető. A férfiak például valamilyen tesztoszteron-növelő aktussal könnyíthetnek magukon, melynek a verbális izgatástól a webkamerás szexig széles a palettája, míg a nőknek már akár egy virtuális rózsacsokorral, némi bókkal segíteni lehet, hogy jobban érezzék magukat. Az ingermodalitások tehát valós kielégülést okoznak, mutat rá a szakértő, ám ugyanígy valós fájdalmat is annak a félnek, aki mindezt nem kapja meg.

Mi fáj?

Egy hiányállapot vezethet ugyanis a párkapcsolatban ahhoz, hogy problémává váljon a másik fél folyamatos internetes jelenléte. A féltékenység és irigység állapotában a partner úgy érzi, az együtt töltött idő rovására ül a másik a képernyő előtt, és valami/valaki másnak adja meg azt a figyelmet, amire neki is szüksége lenne. Amennyiben nem múlik ez az állapot, a féltékenység másként is megnyilvánulhat, méghozzá abbéli félelmünkben, hogy elvesztítjük párunkat.

A Pedig szeretjük egymást… Hogyan éljük túl a félrelépést című könyv szerzőpárosa, Alfons Vansteenwegen és Maureen Luyens rámutat: „A férfiak akkor féltékenyek, ha fennáll a veszély, hogy a nő szexuális kapcsolatba kezd egy másik emberrel. A nők viszont akkor féltékenyek, ha a férjük mély érzelmeket táplál valaki iránt, és hozzá tartozónak érzi magát”.

Ezek az érzések és félelmek pedig nem függnek attól, hogy valaki online ad vagy kap több figyelmet és/vagy szexet. Hoyer azonban azt is elmagyarázta, hogy a megcsaló fél is könnyen csapdába eshet a cyber kalandtérben. A könnyen érkező érdeklődés ugyanis ugyanolyan hamar el is illanhat. Így keletkeznek az úgynevezet cyberözvegyek (cyberwidows), akiket elhagy a virtuális szerelem, legyen az magát bögyös macának kiadó szőrös macsó, vagy igazat mondó, de mégsem hús-vér ember.  A keletkezett űrben pedig ott a kétségbeesés és a magány, még akkor is, ha a való világban ott a partner.

Bezzeg a régi szép időkben?

Az elhanyagolt fél hajlamos a technika vívmányait okolni a párkapcsolatban keletkezett problémák miatt. Az internet azonban a legkevésbé hibáztatható a partner lankadó figyelméért és esetleges hűtlenségéért, magyarázza Hoyer, aki már több tucat online szexfüggőséggel küzdő beteget józanított ki. A doktor szerint az első lépés, hogy a függő fél felismerje, hogy baj van. „Egy meglévő párkapcsolat esetén azért szerencsésebb a helyzet, mert van egy partner, aki elégedetlenségének hangot adva felhívja a figyelmet az anomáliára”.

A párterápiában viszont ugyanez az elégedetlenség nem feltétlenül jelent gyógyírt, sőt. A megcsalt félnek például tilos őrjöngenie és hibáztatnia a cyberkalandort, legalábbis, ha együtt szeretne maradni a hűtlenkedővel. A megrendült bizalom helyreállítása előtt azonban meg kell várni, míg a megcsaló szembesül a tetteivel és annak következményeivel, továbbá azt is, amíg rájön, hogy mi az, ami hiányzik a valós életéből.

„Megeshet, hogy egy mélyebben fekvő párkapcsolati probléma kerül a felszínre” – mondja Hoyer. Amennyiben ez a tudatosítási folyamat elindul, majd a megbocsátásra kész fél hajlandó együttműködni, akkor közös felépülési programokkal lehet újjáéleszteni a kapcsolatot, melynek programozója már nem igényel titkos jelszót és felhasználónevet.