szerző:
Illényi Balázs
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyre többen próbálják munkára fogni az utakra eső napfény energiáját, ám a kísérletekben még mindig jóval több az ígéret, mint a valódi haszon.

A padlófűtés után itt az úttestfűtés, ráadásul hőtárolós. A kísérleti szakaszokat a minap avatták fel Franciaországban, Pontarlier-ben és Saint-Arnoult-en-Yvelines-ben. Az új megoldás szokatlan franciaságú neve Power Road, vagyis körülbelül: energiaút. Hő formájában tárolja azt a napenergiát, amely szép időben, különösen nyáron felmelegíti a burkolatot, télen pedig, visszatáplálva, felhasználja síkosságmentesítésre vagy fűtésre.

A padlófűtéshez azért hasonlít a francia Eurovia cég eljárása, mert az utat (vagy járdát, parkolót) teljes szélességében alá kell csövezni. A tíz centiméter mélyen elhelyezett műanyag csőrendszerben folyadék kering, amely átveszi a hőségben akár 60 fokosra is felforrósodó aszfalt melegét. Az így csapdába ejtett energia hőszivattyú segítségével a felszín alatti hőtárolókba kerül, hogy akár hónapokkal később, a hideg napokon felhasználhassák. A cég szerint nem is az irdatlan mennyiségű csővezeték és a hőszivattyú beépítése volt a kunszt, hanem feltalálni a különleges aszfaltot, amely a hőt ennyire jó hatásfokkal engedi át.

Akár két alácsövezett parkolóhely képes megtermelni egy 80 négyzetméteres családi ház fűtésének évi 2100 kilowattórás energiaszükségletét. Legalábbis az optimista elképzelések szerint. Az Eurovia most kezdi kipróbálni a gyakorlatban: a cég egyik telephelyét egy 500 négyzetméteres hőtárolós parkoló alól akarják fűteni. Ha beválik, igen sokrétű lehetne a felhasználása: repülőterek felszállópályáinak jégmentesítésétől kereskedelmi és lakóingatlanok fűtéséig, áramellátásáig – ecsetelte lelkesen a Le Monde napilapban Ivan Drouadaine, a cég technikai és kutatási igazgatója. Ráadásul fontos járulékos haszna is lehet a Power Roadnak. Miközben a csövekben áramló folyadék felmelegszik, hőt von el a környezetétől, azaz hűti a burkolatot, ez pedig a nyári melegben elejét veheti az egyre többször emlegetett (és megszenvedett) városi hőszigetek kialakulásának.

©

Az utak felületét érő napenergia hasznosítását évek óta tervezik kutatók, és már több napelemes megoldás is született. A hollandiai Krommenie-ben 2014-ben burkoltak le száz méter bicikliutat a SolarRoad fantázianevű elemekkel, s termeltek ezzel egy év alatt egy családi ház energiaszükségletének megfelelő áramot. Ugyanabban az évben rukkolt elő egy idahói mérnökházaspár, Julie és Scott Brusaw a saját parkolójukban a – nevében is hasonló – Solar Roadways megoldással. Ennek továbbfejlesztett változata hamarosan a legendás 66-os országút egy rövid, Missouri állambeli szakaszán válthatja fel a hagyományos aszfaltot. Ehhez öntisztító és kamionálló üvegburkolatot kapott, valamint programozható LED-eket szerelnek bele, amelyek az útburkolati jeleket és a KRESZ-táblákat is pótolhatják.

Az első napelemes autóutat – pontosabban egy mindössze egy kilométeres szakaszt – azonban Franciaországban adták át, tavaly decemberben. A kétéves tesztidőszakban a Wattway arra keresi a választ, vajon elegendő áramot tud-e adni egy 3400 lelkes normandiai település közvilágításához. Ez azért is szép kihívás, mert a Colas cég által kiszemelt faluban átlagosan csupán évi 44 napon át zavartalan a napsütés. A napelemcellákat többrétegű kompozit anyagba helyezve tették ellenállóvá a nagy hőingadozással és súlyterheléssel szemben.

©

A szaksajtóban máris fantasztikus számítások röpködnek arról, mennyi energiát termelne az USA vagy Franciaország teljes úthálózatának napelemesítése. A bökkenő: az ár pillanatnyilag csillagászati lenne. Mert bár a Wattway négyzetméterenkénti 1800 eurós költségéhez képest jutányosnak tűnhet a hőtárolós út alácsövezése 250 euróért, még ez is mintegy tízszerese egy átlagos út megépítésének. A mostani számítások szerint a hollandiai napelemes bicikliút is csak 173 év alatt termeli ki az árát. Nem véletlen, hogy sok szakmabeli kritizálja – például luxusjátékszernek nevezi – ezeket a próbálkozásokat. A horribilis ár mellett az is aggasztja őket, hogy a napelemek legalább 30 százalékkal kisebb hatásfokúak a földön fekve, mint a ferde háztetőkön, és nem tudni, mennyivel fog ez még tovább csökkenni az intenzív használat, a koszolódás és a kisebb-nagyobb sérülések miatt.

A kísérletezés mégis gőzerővel folyik tovább. Franciaországban például, ahol az utak napenergetikai hasznosítására állami direktíva van, a városépítészeti és infrastrukturális kutatásokat támogató intézet, az Ifsttar máris hibrid megoldásokban gondolkozik: megpróbálná ötvözni a napelem és a termikus (a Power Roadhoz hasonló) hőtárolás előnyeit.