szerző:
Illényi Balázs
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nagy lépés afelé, hogy kevesebben haljanak meg az utakon – vagy inkább a Nagy Testvér beköltözése az autók utasterébe? Szemlélet kérdése, ki hogyan tekint az európai uniós jogszabály alapján áprilistól bevezetendő eCall-rendszer elé.

A 2018. március 31. után az új típusú autókba és kishaszongépjárművekbe kötelezően telepítendő segélyhívó berendezés alapfeladata, hogy baj esetén automatikusan riassza a nemzetközi vészhívó számot, a 112-t. Ehhez tartalmaznia kell egy sim-kártyát (vagy inkább egy hasonló képességű chipet) a telefonhíváshoz és adatforgalmazáshoz, egy GPS-vevőt a helymeghatározáshoz, mikrofont és hangszórót a központtal való beszélgetéshez, valamint olyan szenzorokat, amelyek segítségével megállapítható, hogy baleset történt-e.

Ha ilyesmit érzékel a rendszer (vagy ha akár a jármű utasa, akár egy szemtanú megnyomja a vészjelző gombot), akkor azonnal el tudja küldeni a 112-nek a legfontosabb információkat (angol rövidítéssel: MSD, minimum set of data). Ezek közé tartozik a műholdak (ezek híján a mobilhálózat) segítségével beazonosított helyszín és a balesetet megelőző két pozíció, a pontos idő, a jármű típusa és alvázszáma, az üzemanyag fajtája, valamint hogy automatikusan vagy ember által aktiválódott-e az eCall. Az üzenet után automatikusan telefonhívás indul, hogy a központból az utasokkal (akár idegen nyelven is) kapcsolatba lépve kiderítsék, mennyire súlyos a helyzet, vagy hogy nem téves riasztás történt-e. Elvileg így sokkal hamarabb indulhatnak a mentők, mint ha élőszóban próbálnák értesíteni őket, ráadásul a magányosan bajba került, akár öntudatlan autóshoz is eljuthat a segítség. Előfizetésre nincs szükség: vészhívást bármely hálózaton, minimális térerő esetén, akár sim-kártya nélkül is lehet kezdeményezni. Sőt a mobilszolgáltatók rendszere érzékeli majd az eCall-hívásokat, és elsőbbséget ad nekik, hogy leterhelt hálózaton (például focimeccs, koncert után) is eljussanak a 112-höz.

A sim-kártya, a GPS-vevő és a mikrofon kombója hallatán azonban sokakban bekapcsol az adatvédelmi vészcsengő. A jármű utasainak tudta nélkül nyomon lehet követni az autót, vagy épp lehallgatni a benne ülőket? „Ezt tiltják a jogszabályok. A rendszer gyűjt ugyan egy kevés adatot az MSD-küldéshez, de titkosítva tárolja, és csak a vészjelzéshez használja fel őket” – nyugtat meg Léstyán Ákos, az autókba utólag beszerelhető eCall-eszközt fejlesztő Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft. konzultációs igazgatója. A sim-kártya alapesetben „alvó állapotban” van, csak abban a pillanatban kapcsolódik valamelyik mobilhálózatra, ha az egység balesetet érzékel. Hogy ez mikor következett be, érzékelők döntik el. A legkézenfekvőbb jelzés a légzsák kinyílása, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem mindig jelez balesetet. Ezért például az Albacomp által fejlesztett egység figyeli a hőmérsékletet, a hanghatásokat, valamint a jármű gyorsulását és elfordulását is. A gyárilag az új autókba szerelt eCall-készülékek ezenkívül a gépkocsik elektronikai rendszere által gyűjtött bármelyik adatot figyelembe vehetik, például a biztonsági övek megfeszülését.

Autós segélyhívó kijelzője. Ez nem beépített traffipax
©

Ami az adatvédelmet illeti: a GPS-vevő menet közben folyamatosan jegyzi ugyan, hogy melyik pillanatban hol tartózkodott az autó, de az újabb adatokkal mindig felülírja a régieket. Baj esetén az autó utolsó három pozícióját továbbítja a 112-nek – magyarázza Léstyán. Így azt is meg lehet állapítani, milyen irányba haladt a jármű, ami például autópályán egyáltalán nem mindegy. Bár az adatokat az eCall pár milliszekundumonként rögzíti, ez nem beépített traffipax: a jogalkotó előírja, hogy változó gyakorisággal jegyezze fel őket a rendszer, így ebből később nem lehet következtetni az autónak a baleset előtti sebességére. A tulajdonos teljesen ki is kapcsolhatja a készüléket, ha úgy véli, utazásának titokban tartása fontosabb a biztonságnál. Azt azonban (mint bármely más, hálózathoz csatlakozó elektronikai eszköz esetében) nem lehet teljesen kizárni, hogy kellő képzettséggel valaki a távolból átvegye az irányítást az eCall érzékelői fölött, bár ezt az alvó állapot miatt igen nehéz lenne kivitelezni.

Néhány autótípusban eddig is volt segélyhívó, de ha általánosan bevezetik az eCall-rendszert, akkor az Európai Bizottság reményei szerint a kontinens útjain évente a tizedével (nagyjából 2500-zal) csökkenhet a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. A balesetben elhunytak felének jelentős túlélési esélyeket adna, ha sikerülne a szerencsétlenség utáni „arany órában” megműteni őket. Az autótípus ismeretében a mentőcsapat már útközben töprenghet, hogyan vágja majd ki a sérülteket a roncsból, azzal pedig további baleseteket előzhetnek meg, hogy a vészjelzés nyomán mihamarabb elterelik a forgalmat.

Akár gyárilag telepítik, akár utólag szerelik be, az autók árát csak nagyjából 100 euróval emeli meg a készülék. Gyors elterjedésére mégsem számítanak. A szabályozás ugyanis nem az összes új autóra vonatkozik, hanem csupán az új típusengedélyűekre. Az EU úgy számol, hogy az eCall 2035 táján lesz ott minden gépkocsiban.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!