Csillag István © Szegő Péter

Lehetőleg mindenki verje be a fejét a költségvetési plafonba  – válaszolt bevezetőjében a vitaest címére a volt gazdasági és közlekedési miniszter. A Export-Import Bank ZRt. igazgatóságának elnöke szerint a döntéshozókat távol kell tartani az államadósság további növelésétől. Úgy vélte: a politika szereplőinek nem szabad olyan kiadási politikát folytatni, amelynek következményeként „a plafon veszélybe kerülne..

Csillag szerint a politikai erők – főleg választási kampány idején – hajlamosak elfeledkezni arról, hogy mennyi az állam bevétele és rendre úgy tesznek, mintha több lenne, mint amennyi.

Mindenütt a világon, de Magyarországon különösen kiéleződött az úgynevezett megtakarítási kérdés – szögezte le a volt politikus. Ez azt jelenti, mind az egészségügyi, mind a nyugdíjrendszert illetően kevés a megtakarított pénz. Időskorban jó, ha vannak az embernek tartalékai, de „Magyarország nem erről híres”.

A plafontörvény célja – magyarázta Csillag –, hogy világos keretét adja a lehetséges kiadásoknak. Míg korábban olcsó pénzből lehetett finanszírozni magunkat, addig most „nincs pénz vagy baromi drága”. Ez a helyzet takarékos költségvetési magatartást követel meg.

A plafontörvény azért szükséges, mert a politikai pártok azzal, hogy az emberek megtakarítását szívesen helyettesítik az állami megtakarításokkal, szeretnének jót tenni a néppel – mutatott rá a volt miniszter. Másrészt egyre több bank megy csődbe, miáltal nehezül a hitelfölvétel – tette hozzá.

Az Eximbank elnöke szerint az SZDSZ félt bejelenteni, hogy a készülő költségvetés abszolút nem veszi figyelembe a várható világgazdasági folyamatok magyarországi hatásait és tökéletesen alkalmatlan minden olyan gazdaságpolitikai cél elérésére, amitől függenek a lakossági megtakarítások, nyugdíjak, egészségügyi kiadások és egyéb „fennkölt célok”. Asz SDZDSZ nem merte a „válságkormány” kifejezést sem használni, s a párt ezért jött elő a szakértői kormány kényszer szülte és halvaszületett elképzelésével.

Magyarország 2006 óta számos lépést tett a megrendült államháztartási egyensúly helyrehozatala érdekében – vélte a volt gazdasági és közlekedési miniszter. Az ország ennek köszönhetően jól halad a konvergenciaprogram teljesítésének útján. 2006-ban tíz százalék körüli volt a várható államháztartási hiány, idén pedig három-négy százalék körül lesz. „Ez nagy eredmény” – fogalmazott Csillag. A volt miniszter ugyanakkor fölhívta a figyelmet arra, hogy megváltozott Magyarország gazdasági környezete. Az őszödi beszédben említett isteni gondviselés idáig nagyjából megóvta Magyarországot az olcsó pénz hiányától, de az Egyesült Államokat nem. A bizalom egy ideig fönntartotta a megtakarítások értékét, majd ez a bizalom egyszerre megszűnt. Ez az olcsó hitelek megszűnését vonta maga után.

„Vert sereg gyorsan tanul” – jellemezte Lenin bonmot-jával a kormányt a gazdasági szakember, amiért az első költségvetési tervezetet gyorsan korrigálták. Szerinte az SZDSZ elérte, amit akart: a 2009-es összkiadás ne legyen nagyobb a 2008-asnál, ugyanis ha az Országgyűlés nem szavazza meg a költségvetést, akkor a törvény szerint automatikusan a 2008-as költségvetés lép életbe 2009-ben..

A Nyugat-Európába irányuló export stagnálni fog 2009-ben a 2008-as szinthez képest, vagy legfeljebb igen csekély mértékben nő. Ezért a versenyszektor számos vállalata örülhet, ha árujának van fizetőképes kereslete, az alkalmazottak pedig elégedettek lehetnek, ha nem bocsátják el őket és a béreik nem változnak.

Az autóút- és autópálya-építések körüli anomáliákról Csillag egy kérdésre úgy felelt: ahhoz, hogy az egyik érintett település kiadja a Megyeri hídra a használatbavételi engedélyt, az adófizetők pénzéből kifizetett az állam neki nyolcmilliárd forintot. „Az elmúlt hat évben 540 kilométernyi autópálya és autóút épült. Legalább ötszáz település van az 540 kilométernyi új autópálya és autóút mellett. Az az isteni szerencse, hogy nem minden egyes település ilyen, voltak mértéktartóak is, melyek csak a toronyórát kérték, az aranyláncot nem. Amikor valaki elkezdi összehasonlítani a horvát és a magyar autópályák építési költségeit, ezt figyelmen kívül hagyja. Ivica Račan akkori horvát kormányfő ezzel kapcsolatban azt mondta nekem: a Zágráb és Spalato közti autópálya építésekor a közlekedési miniszter azzal hívta be az érintett polgármestereket a belügyminisztérium épületébe, hogy legalább két váltás fehérneműt hozzanak magukkal. Miniszterként kormányülésen fölvetettem ezt a módszert, mint követendő példát. A választ mindenkinek a fantáziájára bízom.”

Egy, a párt- és kampányfinanszírozást érintő kérdésre az egykori gazdasági és közlekedési miniszter úgy reagált: Barack Obama esete a példa arra, hogy magánemberek adományaiból sikeres kampányt lehet folytatni. Ez azonban úgy nem megy – tette hozzá Csillag –, hogy Magyarországon a pártok tagjai nem vagy csak alig fizetnek tagdíjat. „Nincs ingyen leves” – fogalmazott.

Akármit mond a miniszterelnök, nincs fedezet a tizenharmadik havi nyugdíj kifizetésére – jelentette ki a bankelnök.

A hvg.hu rövid interjút készített Csillag Istvánnal. Azt kérdezte, hogy tekintettel a tizenharmadik havi nyugdíj racionálisan megmagyarázhatatlan voltára, továbbá arra, hogy a soron következő választásokat aligha lehet vele megnyerni, miért nem szüntetik meg. Csillag szerint a kormányfőnek „a saját pártján belül kellene elfogadtatni azt a tényt, hogy milyen forrásokkal és mire lehet ebben a költségvetésben tervezni”

Saját szerepéről Csillag azt mondta: sem 2010 előtt, sem utána nem tervezi a politikába való visszatérését, ilyen fölkérést nem is kapott.„Természetesen felelős vagyok, hiszen egy koalíciós kormányzás során, ha valaki kormánytag és nem lép ki a kormányból, akkor magától értetődően felelős” – mondta a 2001-ben megkezdődött fegyelmezetlen költségvetési politika folytatásában való személyes szerepéről. „Szerencsére ennek az időszaknak a kormányüléseiről már készültek jegyzőkönyvek” – tette hozzá, utalva arra, hogy súlyos politikai konfliktusok lehettek Medgyessy Péter miniszterelnök és őközte.

Szegő Péter