Golfváros Pátyon? Civilek támadják a mega-projektet

A budapesti agglomerációban évek óta jelentős zöldmezős beruházások zajlanak, s most a Zsámbéki-medencében, Páty térségében a sávolyi Balatonring ügyében elhíresült, Spanyolországban bejegyzett Grupo Milton akar egy megaprojekt keretében óriási „golfvárost” építeni. A pátyi képviselőtestület mellette van, de egyre nő az ingatlanspekulációra gyanakvók, illetve a természetvédő ellenzők tábora, bár közülük többen életveszélyes fenyegetést kaptak. Felhívásukra március 23-án tüntetés lesz a spanyol követség előtt.

A testület kirúgta a település érdekeit védő ügyvédjét, és a helyi lap főszerkesztőjét. Mindkettőjük helyére pályáztatás nélkül más településről idehozott személyeket neveztek ki. A beruházást támogató képviselők maguk közül választottak a helyi laphoz négy fős szerkesztőbizottságot, ami valószínűleg szerepet játszott abban, hogy a következő másfél évben nem jelent meg egyetlen sor sem az újságban a tervezett beruházásról. (Az egyetlen kivétel a februári, helyi népszavazás előtt 3 nappal megjelenő propaganda-kiadvány volt, melyben azonban az ellenzők véleménye nem jelenhetett meg).

Mervó József

A másfél éves csend oka nyilvánvalóan az volt, hogy a háttérben „fejlesztőként” ekkor már a spanyolok dolgoztak Ugyan a budapesti agglomerációra vonatkozó törvényben még „magas zöldfelületi arányú térségnek” jelölték ki a fejlesztésre kiválasztott területet, erről a továbbiakban igyekeztek megfeledkezni. A kertfalu koncepcióját szigorúan védeni próbáló, ezért maximált lélekszámú, lassú növekedést engedélyező Telki közvetlen szomszédságában egy kisebb város felépítését határozták el, annak minden következményével (népesség-, forgalom-, zajszint növekedése, környezetszennyezés és rombolás stb.) együtt. Meg is indult a suttogás, hogy az elkövetkező években – lakóingatlanonként 3 fővel számolva – közel 9000 fős különálló város jönne létre a jelenleg 6700 fős Páty mellett, s miközben egyesek kereskedelmi-szórakoztatóközpontot, megaplázát, vigalmi negyedet vizionáltak, mások a visszafordíthatatlan károkról kezdtek el beszélni, amelyeket az „irtózatos méretű ingatlan-fejlesztés” okoz majd a térségben.

A kritikus hangokkal azonban nem törődött a pátyi testület. 2009 augusztusában – a törvényileg előírt engedélyeztetési eljárás részeként – már ennek a tervmódosításnak az anyagát postázták véleményezésre a környező településeknek (Budakeszi, Telki, Tök, Zsámbék, Biatorbágy, Nagykovácsi) és az illetékes államigazgatási, érdekképviseleti és társadalmi szervezeteknek.

A  pátyi önkormányzat képviselőtestületének 2009 októberében bemutatott – a projektbe bevont spanyol Grupo Milton által készíttetett – tervrajzokon is már egy lakópark, valamint szállodák, konferenciaközpont, éttermek, bevásárlóközpont stb. voltak láthatók a golfpálya körül. Miközben a pátyi képviselő-testület döntő többsége és polgármester változatlanul  támogatta az elképzeléseket, Telki főépítésze, polgármestere, a község önkormányzata, illetve Budakeszi önkormányzata és a Zsámbék-medence Tájvédelmi Egyesület határozottan tiltakozott a golffalura vonatkozó, módosított településrendezési terv miatt.

Felerősödött az ellenzők hangja

2009 novemberében már annyira felerősödött az ellenzők hangja, hogy a helyi vita országos botránnyá dagadt. A pátyi fejleményekkel a bal- és jobboldali média is foglalkozott, de hamarosan kiderült, hogy a mögöttük álló pártok álláspontja ebben a kérdésben igencsak „felemás”. Pörzse Sándor, az Echo TV Pörzsölő című műsorának vezetője Páty ürügyén november 27-én be is adta felmondását, mert a békési földpanamákról és a pátyi lakóparképítésről készített műsorát letiltották. „Legutóbbi stúdióbeszélgetésem, amelyet Telki polgármesterével és egy civillel a pátyi ingatlanpanamával kapcsolatban folytattam, nem kerülhetett adásba”- állította Pörzse.

A civileket viszont nem lehetett ilyen könnyen leállítani. Az interneten megjelent honlapok és számos blog, fórum jóvoltából egyre több részlet látott napvilágot, miként lett a golfpályából előbb golffalu, majd golfváros. Országos visszhangot azonban csak az Index tavaly novemberi cikke keltett, amely tovább szította a kedélyeket.

A nyilvánosság erejét tapasztalva, a környékbeli települések és helyi civil szervezetek is aktivizálták magukat. Egyrészt arra hivatkoztak, hogy a megaprojekt a Natura 2000 természetvédelmi terület közvetlen szomszédságában épül meg, felépülése esetén hatalmas környezeti károkat fog okozni a térségnek, oda lesz a jó levegő, a csend és a nyugalom, az utakon hatalmas dugók alakulnak ki, miáltal a Zsámbéki-medence turisztikai-természeti értéke is nagymértékben csökken. Emellett a koncepció több jogszabályt is sért.  

A terveket ellenzők Pátyon is mozgósítottak. 2009. november 30-án Tollner József beruházást ellenző önkormányzati képviselő népszavazási kérdést nyújtott be a jegyzőnek, mely arra vonatkozott, hogy a testület ne növelhesse a kérdéses terület nagyságát és beépíthetőségét. (Lásd a vele készült interjút.  Meglepetésre, a testület – korábbi népszavazást ellenző döntése után – december 3-án, mint saját kezdeményezést, egyhangúan megszavazta a népszavazási indítványt.  Hamarosan kiderült, hogy a népszavazás szavazatszámláló bizottságaiból sorra kiszavazták az ellenzők jelöltjeit. (A népszavazási törvény szerint a kezdeményező minden bizottságba delegálhatott volna egy főt.)

Néhány nappal később az országgyűlésben is volt visszhangja a történteknek. Előbb december 7-én Gyenesei István szólalt fel: "Feltűnt-e valakinek, hogy bizonyos személyek, illetve szervezetek egyaránt megtalálhatók a sávolyi motorversenypálya beruházói, a Nemzeti Nyomozó hivatali vizsgálat alatt álló 11 milliárd forintos állami támogatásban részesült adonyi magtárépítés, a pátyi területátminősítési törvényt megcsúfolva szorgalmazók, s a taszári repülőtéri fejlesztésben gyanússá vált közreműködők között? Mi lehet az oka annak, hogy a legtöbb médium, amely a vélt visszaélésekkel kapcsolatos oknyomozásba kezdett, egy idő után gyorsan behúzta a féket?” Majd egy héttel később Gulyás Dénes fideszes képviselő firtatta, hogy milyen gazdasági és egyéb érdekek mozognak a pátyi beruházás hátterében, s áll-e állami támogatás a terv mögött? Gulyás érdeklődésére Katona Tamás államtitkár nemmel válaszolt, de a pletykák, miszerint a golfváros támogatásáról "titkos kormányhatározattal” döntöttek, tovább éltek.

December közepén Telki polgármestere, Danóczy Balázs is nyilatkozott az MTI-nek, kijelentve, hogy pátyi elképzelések szakmai és jogi szempontból elfogadhatatlanok, mert golfpálya címén egy új, várost építenek, s azt Telkihez akarják ragasztani. Kijelentette, hogy Telki önkormányzata közös fellépést tervez a környező településekkel annak érdekében, hogy ne épülhessen meg ez a pátyi „új város”. Folyamatosan hallatták szavukat a civil szervezetek is.  

Zöld út a mega-beruházásnak

A sávolyi fejlemények ismeretében az is felvetődött, hogy a bizonytalan gazdasági hátterű Grupo Milton –projektcégként – Pátyon is csak ígérget. Az ellenzők felhívták a figyelmet a „spanyol módszerre”, miközben Sávoly esetében MFB hitelből akarták, Pátyon pályázati pénzekből akarják előteremteni a pénzt! aztán a beruházások elkezdése után „ráülnek” a megszerzett és már korlátozás nélküli földterületekre, majd néhány hónap elteltével átpasszolják egy másik beruházónak, akit már nem kötnek a Grupo Milton ígéretei. Pátyon el is terjedtek olyan hírek, hogy a felminősített (s ezáltal sokszorosára drágult) területet és a kellően felturbósított projektet a Grupo Milton el kívánja adni egy andorrai  cégnek.  Mások  arról beszéltek, hogy a Sukorónál meghiúsult King City projektet költöztetnék át a térségbe, mert a spanyol-magyar ingatlanspekulánsok átpasszolják a beruházást a kaszinóváros beruházóinak.

Sokan abban reménykedtek, hogy a február 14-re kiírt népszavazás mindezt okafogyottá teszi, s a kedélyek megnyugodnak. Ám csalódniuk kellett, mert a helyi népszavazásoknál megszokotthoz képest ugyan magas, de az érvényességhez kevés, 43 százalékos részvétel miatt a szavazás eredménytelen volt, bár a voksolók kétharmada elutasította a „megalomán” elképzeléseket.

A tervezett golfváros körüli háborúskodás 2010-ben egyre inkább eszkalálódott, mert bár a népszavazás nem hozott sikert, lehetőségként még megmaradt az ellenzők számára a jogi út a beruházás leállítására. Esélyt kínált a tervek megvétózására, hogy a fejlesztések ellen számos testület és szakember is tiltakozott. A helyi civil szervezetek mellett többek között az Élőlánc Magyarországért, a Kodolányi János Kulturális és Környezetvédő Közhasznú Egyesület, a Páty Zsámbéki-kanyar Lakóparkért Egyesült, a Pátyi Szülők Egyesülete, a Telki Sportegyesület, a Telki Polgári Kör Egyesület, az LMP, és Hajnóczi Péter, a Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal állami főépítésze is szót emelt a beruházás ellen. A legkomolyabb jogi érveket az a szakvélemény sorakoztatta fel, amelyet Körmendy Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa készített a Zsámbéki-medence Tájvédelmi Egyesület megbízásából. Ez kimondja, hogy már a 2006-os szabályozás jogsértő volt, mivel a települések közigazgatási határától 200 méterre tilos beépítésre szánt területet kijelölni. Emellett megállapítja, hogy az új szabályozás ütközhet mind az agglomerációs törvény, mind az építési törvény egyes előírásaival.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is felemelte szavát a beruházás ellen, aki az MTI kérdésére 2010. február 19-én megerősítette: a termőföld védelme miatt, illetve a tervezett golfberuházás mérete, elhelyezkedése kapcsán valóban jogi aggályoktól terhes a pátyi projekt. Erről aznap levélben az érintetteket, közöttük Páty polgármesterét is értesítette, jelezve, hogy érdemes volna a testületi üléssel megvárni az ügyben indított ombudsmani vizsgálatot. Fülöp Sándor hozzátette: ha mégis jogsértő döntések születnének Pátyon, az Alkotmánybírósághoz fordul.

A pátyi önkormányzat figyelmen kívül hagyta szavait, s a testület 2002. február 22-én, a képviselők nagy többségének szavazatával módosította a szabályozási tervet, s így megvalósíthatóvá vált a beruházás mega-változata. A képviselőtestület döntését nyílt ülésen, 80-100 dühös, bekiabáló, „Mennyit kaptatok ezért?” táblákat tartó lakos előtt hozta. A beruházó képviselője nem jelent meg az ülésen. Az ülés után Bognár András, az MTI-nek elmondta, hogy az új szabályozás a Grupo Miltonnal kötendő szerződés aláírása után, március 31-től lép életbe, és a település érdekeit szolgálja.

Titokzatos félreállások

Az előzmények után okkal várhatta a kívülálló, hogy a döntést elemi erejű felháborodás és tiltakozás követi majd. Nem így történt. Sőt február végén, váratlanul visszavonult a telki polgármester, Danóczy Balázs, és március elején követte őt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Gulyás Dénes is. Danóczy nem indokolta döntését, lemondása hátteréről nem nyilatkozott. A hozzá közelállók szerint súlyos fenyegetéseket kapott, s a "saját biztonsága, illetve a település érdekében" vonult vissza a közügyektől. A február 22-i pátyi önkormányzati testületi döntés után Gulyás Dénes még igen harcosan, lemondásra szólította föl az önkormányzat fideszes képviselőit, mivel a pátyiak érdekeivel és akaratával ellenkező döntést hoztak, ám néhány nappal később ő is elhallgatott. Március elején pedig bejelentette, hogy nem kíván foglalkozni a pátyi ügyekkel. Indoklásképpen kampányfőnöke azt nyilatkozta: "Megvan rá az okunk", ami a pátyi ellenzék szerint azt jelenti, hogy őt is életveszélyesen megfenyegették. Hasonló fenyegetéseket civilek is kaptak, akiknek egyrészt a tudomására hozták, hogy ha mozgolódni kezdenek, akkor nem kapnak önkormányzati támogatást a működésükhöz, másokat pedig rejtélyes üzenetekben figyelmeztettek arra, hogy „a környező erdőkből bármikor kiugorhat egy szarvas vagy őz a gépkocsijuk elé”.

A február 22-i döntésről az Index is beszámolt, s ezen a napon Kovács Bence János, a Grupo Milton elnökeként feljelentette a hírportál újságíróját, Bodoky Tamást, aljas indokból nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért, s személyiségi jogai és jó hírneve megsértése miatt polgári nem vagyoni és vagyoni jellegű kártérítési eljárást indított ellene. Ugyanakkor a Grupo Milton szándékos, tudatos károkozás címén kezdeményezett nagy összegű pert az érintettek ellen.  

A világhálón a pátyi beruházás ellenzői Bodoky mellé álltak, s nagyon sok új adattal árnyalták tovább a mutyi részleteit. Bodoky is viszonttámadott és feljelentést tett Kovács ellen, és a háborúskodás néhány nap múlva tovább durvult.  Bodoky Tamás Mervó Józseftől e-mailen egy Szelíd motorosok című filmből készült összeállítást kapott, amely a két motoros útmenti halálával végződik. A klip megtekinthető Bodoky blogján (www.bodoky.blog.hu), s nem kell különösebb kommentár hozzá. (A cikk leadásakor még nincs hírünk, hogy a beruházás egyik ellenzőjének a  Keresztapából elküldték volna az ágyra tett, levágott lófej-jelenetet.) 

Március 31-ig már csak egy hét van hátra. Ha aláírják a szerződést, akkor a szép szavak után a tetteknek kellene következnie, vagyis a beruházónak „víritani kell a lóvét”, méghozzá milliárdos tételekben. Vajon a Grupo Milton sávolyi, pécsi és egyéb ügyei ismeretében milyen tétekben fogadnának az irodák a pátyimutyi végére? Vajon a pátyiak ellenőrizték-e, hogy a projektcég mögött ki is a beruházó, s milyen saját tőkeerővel rendelkezik? Vajon Bognár úr miért nem okul sávolyi kollégája példájából? Vajon egy önkormányzatnak van-e joga elpuskázni egy egész kistérség jövőjét? S nem utolsósorban, vajon a projektet mindenáron erőltető képviselők kit illetve kiket képviselnek?

Sebők János