Tóth Gábor Attila: "Durván egyoldalúvá válik az Alkotmánybíróság"

Magyarországon csupán egyetlen ember tudja biztosan, hogy ki lesz szeptembertől az Alkotmánybíróság elnöke, ez pedig Orbán Viktor. Ez sok mindent elárul arról, hogy milyen az új alkotmányos berendezkedés: durván egyoldalúvá válik az Alkotmánybíróság, nyilatkozta a hvg.hu-nak Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, egyetemi oktató, a szuverén.hu főszerkesztője.

hvg.hu: Szeptember 1-től a jelenlegi tizenegy helyett tizenöt tagja lesz az Alkotmánybíróságnak és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke is. Ön szerint nem fenyeget ez azzal a veszéllyel, hogy ősztől saját képére formálhatja a Fidesz az Alkotmánybíróságot?

Tóth Gábor Attila: Az, hogy a Fidesz saját képére formálja az Alkotmánybíróságot, nem most kezdődött, hanem közvetlenül a választások után.

Tóth Gábor Attila Fotó: m.soex.hu

A kormánykoalíció első lépéseként megváltoztatta az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó szabályt: a parlamenti jelölőbizottságban nem kell megegyezésre jutni az ellenzékkel. Ezt követően megválasztottak két, saját maguk által preferált alkotmánybírót, Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt. A folyamat az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálásával folytatódott, majd az új alkotmányban tovább csökkentették a testület hatáskörét. A folyamat legújabb állomásaként pedig a jelenlegi tizenegy fős bíróságot tizenöt főre duzzasztják, ezzel a Fidesz-KDNP-nek jobban megfelelő személyi összetételű és hatáskörű Alkotmánybíróság jön létre. Mindez azért fontos, mert a parlamenti többséggel szemben az Alkotmánybíróság tudná a legjelentősebb ellensúlyt képezni.

hvg.hu: Balsai István szerint a Fidesz nem tud pressziót gyakorolni az Alkotmánybíróságra, kifejezetten a stabilitást szolgálja, ha a parlament választ AB-elnököt. A baloldal viszont megkongatta a vészharangot, szerintük a törvényhozói hatalom után a bírói hatalmat gleichschaltolja a kormány, és az Alkotmánybíróság összetétele garantálni fogja, hogy a Fidesznek kedvező döntéseket fognak hozni. Ön szerint?

T.G.A.: Érdemes figyelni, hogy a nyilvánosság előtt a kormány mivel magyarázza a lépéseit. Emlékezzünk arra, hogy a hatáskörök módosítását először azzal indokolták, hogy csökkenteni kell az Alkotmánybíróság munkaterhét. Miután ez megtörtént, akkor új indok került elő: a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése növeli a munkaterhet, ezért a jövőben több bíróra lesz szükség, meg kell emelni a bíróság létszámát. A kormány mindig az adott politikai lépéshez igazodó, de elvileg megalapozatlan indokokat kommunikál. Megjegyzem, a bírák létszámának megemelése nem növeli, hanem csökkenti a döntéshozatal hatékonyságát. Németországban a hasonló létszámú Alkotmánybíróság két elkülönült szenátusban működik.

Korabeli lap szalagcíme Roosevelt elnöknek a Legfelsőbb Bíróság feltöltését célzó javaslatáról. Megbukott Fotó: qwickstep.com

A történelemben van egy ismert példa arra, hogy a kormányzó erő a bíróság létszámának megemelésével próbálja kiiktatni az alkotmányos akadályokat. Franklin D. Roosevelt az 1930-as években a New Deallel új gazdasági és szociális irányvonalat ígért az amerikaiaknak. Politikájának megvalósítását azonban akadályozta az amerikai legfelsőbb bíróság, a konzervatív többség ugyanis sorra alkotmányellenessé nyilvánította elgondolásait. Mivel az alkotmány nem szólt a főbíróság létszámáról, Roosevelt megpróbálta elérni, hogy a bírák számának megemelésével olyan többség jöjjön létre a testületben, amely nem akadályozza a politikáját. A Court Packing Plan azonban az erős társadalmi ellenállás miatt megbukott, és Roosevelt belátta, hogy helyes társadalompolitikai célok érdekében sem tehető félre az alkotmányosság. A mostani magyarországi történések közül a társadalmi-gazdasági átalakítás nem említhető egy lapon Rooseveltével, az alkotmánybíráskodás megregulázása terén viszont az valósul meg, ami annak idején Amerikában kudarcot vallott.

hvg.hu: Mindig is politikai egyeztetések alapján került sor az alkotmánybírák kiválasztására és megválasztására?

T.G.A.: El kell fogadni, hogy az alkotmánybírói tisztség részben szakmai, részben politikai döntés. Feladataikat a főbírák demokratikus felhatalmazás alapján láthatják el, amire a politikai mezőben kerül sor. A cél az, hogy egyetlen politikai erő se tudja kisajátítani magának a bíróválasztás jogát. Például az USA-ban a Legfelsőbb Bíróság tagjainak kinevezésével kapcsolatban két egymástól független, egymással szembenálló hatalmi ágnak kell együttműködni. Az elnök tesz javaslatot és a szenátus dönt a jelölés jóváhagyásáról, azaz a két hatalmi ág között kooperáció van. Németországban a parlamenti pártoknak kell kompromisszumra jutniuk, a tárgyalások jórészt bizottsági szinten zajlanak, az eredmény pedig egy kiegyensúlyozott összetételű Alkotmánybíróság. Korábban ehhez hasonló eljárásrend működött Magyarországon is.

Az Alkotmánybíróság tagjai Fotó: Bánkuti András

Az alkotmány ebben a kérdésben együttműködésre, megegyezésre, esetleg alkura kényszerítette az egyébként rivalizáló pártokat. Ha jobb időszak volt, sikerült alkotmánybírákat választani, ha nagyon ellenségesek voltak a pártok egymással, akkor nem. Ezt a rendszert a Fidesz-KDNP kormánykoalíció tavaly felrúgta, így más közreműködő nélkül, akadálytalanul juttathatja a testületbe saját jelöltjeit. Az eredmény, hogy durván egyoldalúvá válik az Alkotmánybíróság.

hvg.hu: Balsai ezt úgy interpretálja, hogy egyszerűbb a helyzet, mert a Fidesz és a KDNP rendelkezik az alkotmánybírák megválasztásához szükséges kétharmaddal.

T.G.A.: Az egyszerűbb helyzet néha rosszabb, mint a bonyolult. A politikai riválisok bizonyos együttműködésére lenne szükség ahhoz, hogy olyan Alkotmánybíróság legyen, melynek döntéseit a választópolgárok pártszimpátiától függetlenül el tudják fogadni. Ennek pedig feltétele, hogy a testületben különböző pártállású figurák üljenek. Ha elenyészik a bizalom, és a társadalom meghatározó része elfogultnak, illegitimnek tartja a testületet, akkor döntéseik elfogadottsága nagymértékben csökkenni fog. Holott a demokratikus jogállamiság egyik alapeleme, hogy a döntéseket azok is elfogadják, akiket éppen kedvezőtlenül érintenek.

hvg.hu: Bihari Mihály és Stumpf István alkotmánybírói tevékenységét ön hogyan értékeli?

T.G.A.: Megválasztásukkor a kormánypártok iránt elfogult bíráknak tartották őket. Stumpf István a korábbi Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt, míg Bihari Mihály korábban akkor volt az Alkotmánybíróság elnöke, amikor a testület mondvacsinált magyarázattal zöld utat adott a Fidesz népszavazási kezdeményezésének. Alkotmánybírói teljesítményüket még nehéz értékelni, mert egyikük sem vitt előadó bíróként komoly ügyet, és szavazási attitűdjüket nem lehet rekonstruálni, mert a szavazati arányokról és az egyes bírák szavazásáról szóló adatok nálunk nem nyilvánosak. A testület egyébként alig foglalkozott még a jelenlegi kormánykoalíció törvényeivel.