Náci törvény alapján tagadták meg Bukarestben a restitúciót

Az említett antiszemita törvény annak idején kimondta a zsidó ingatlanok elkobzását, s ennek eredményeként a brailai is Rachel Hillel fedél nélkül maradt. A Hitlernek hátat fordító Románia a 641/1944-es törvénnyel érvénytelenítette a három évvel korábbi határozatot, s kimondta, a kárvallott zsidó családok külön írásos bizonyíték nélkül visszakapják elkobzott ingatlanaikat.

Csakhogy a kommunisták 1945-ben államosították a magántulajdont, így Hillelék ismét ház nélkül maradtak, s a család 1964-ben emigrált Izraelbe. Az örökösök a rendszerváltás után született restitúciós törvény alapján igényelték vissza egykori, és ma kb. 200 ezer dollárt érő brailai házukat, ám úgy a helybéli törvényszék, mint a galaci táblabíróság jogosnak ítélte a kérelmet, s elutasította a brailai polgármesteri hivatal fellebbezését.

A Legfelsőbb Bíróság azonban döbbenetükre most áthúzta az örökös Pavel Hillel számításait és kimondta, jogtalanul kéri vissza a házat, mivel 1944-ben Rachel Hillel úgy kapta vissza az ingatlant, hogy semmiféle okmánnyal nem bizonyította tulajdonjogát. Pedig a 641/1944-es törvény nem is kötelezte erre, hisz neve szerepelt az egykori telekkönyvi kivonaton.

Az amerikai állampolgárságú, és az IBM-nél dolgozó Hillel és felesége most teljesen tanácstalan a 66 évvel ezelőtti antiszemita törvény alapján kapott ítélet láttán, s terveik szerint Strasburghoz fordulnak jogorvoslásért.

Irházi János