A szerb kormány utasította az illetékes minisztériumokat, kormányhivatalokat és szervezeteket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az egyezmény végrehajtásához. 

A Beta hírügynökség jelentése szerint hétfő reggel a koszovói parlament is nagy többséggel elfogadta az Európai Unió közvetítésével tető alá hozott, Belgrád és Pristina viszonyát, illetve a szerbek lakta Észak-Koszovó jogállását rendező brüsszeli egyezményt. A parlamentben 85 képviselő támogatta a megállapodást, heten szavaztak ellene.

Az alapvető nemzetközi jogi dilemma az volt a tárgyalások során, hogy Szerbiának és Koszovónak valamilyen módon normalizálnia kell az egymáshoz fűződő viszonyát, miközben Szerbia nem ismeri el a tőle elszakadt Koszovó állami önállóságát, Koszovó viszont éppen az elismertséget tartja legfontosabb céljának.

Ebben a konstellációban kellett megtalálni azt a formulát, ami Belgrád számára már elfogadható mértékű önállóságot ad az észak-koszovói szerb kisebbségnek, és ugyanakkor Pristina megítélése szerint nem hoz létre "államot az államban". Ebből következően a dokumentum – legalábbis annak alapján, amit eddig tudni lehet róla – tele van "egyfelől, másfelől" jellegű kitételekkel: kimond bizonyos dolgokat, ugyanakkor pedig ellenpontozza azokat más megállapításokkal.

A sajtóbeszámolók szerint a megállapodás értelmében az észak-koszovói szerb közösség jogai és illetékességei a koszovói törvényekből, valamint a helyi önigazgatásról szóló európai chartából fakadnak. Észak-Koszovó különleges autonómiajogokat élvez, amelyeket Pristina ruház rá. E jogok – a szerb sajtó szerint – kiterjednek a saját parlament, a saját elnöki tisztség és "egyfajta kormányzat" létrehozására.

Észak-Koszovóban regionális rendőrparancsnokságot alakítanak, amely kizárólagosan illetékes a régió négy, szerbek lakta településének ügyeiben. A regionális rendőrparancsnok szerb lesz, a rendőrök azonban Koszovó törvényeit érvényesítik, és a koszovói belügyminisztériumtól kapják a fizetésüket.

Ugyanígy oldják meg az igazságszolgáltatás kérdését: Észak-Koszovóban szerb bírák a koszovói jog alapján ítélkeznek majd – egyes beszámolók szerint. Más forrás úgy fogalmazott, hogy a bírák "a koszovói jogrendszer keretein belül tevékenykednek majd", ami elvben jelentheti azt is, hogy az intézményes struktúra koszovói ugyan, de az alkalmazandó jog tartalmát illetően már van némi játéktér a szerbek számára.

Tartalmazza a megállapodás azt is, hogy még az idén regionális választásokat rendeznek Észak-Koszovóban. A megállapodás értelmében a felek júniusig egyezségre jutnak egymással az eredendően a szerb infrastruktúrához kötött távközlési és áramellátási kérdésekben. Ami a távközlést illeti, tisztázni kell, hogy a koszovói telefonszámoknak mi legyen a nemzetközi előhívó száma.

Szerbia és Koszovó a parafált megállapodásban kötelezi magát arra, hogy nem ássák alá egymás EU-integrációs erőfeszítéseit, és más államokat sem bujtanak fel erre. Koszovó eredetileg olyan szerb kötelezettségvállalást akart kierőltetni, amely szerint Belgrád nem akadályozza, hogy Koszovó taggá válhasson nemzetközi szervezetekben.

Ezt a szerb kormány nem tudta volna "eladni" azoknak, akik hallani sem akarnak a koszovói állami önállóság elismeréséről. Azt az ígéretet viszont, hogy Belgrád nem fogja akadályozni Koszovó EU-integrációját, a szerb nacionalisták felé úgy is lehet magyarázni, hogy Szerbia szívén viseli Koszovó EU-integrációját is – mármint Szerbia EU-integrációjának részeként. A megállapodás végrehajtása érdekében vegyesbizottságot hoznak létre.