"Tisztában vagyok azzal, hogy személyes életem hullámvölgyei milyen feszültséget jelentenek a cseh politikában és az ODS-en belül, ahova 1991-ben csatlakoztam, és amelyet alelnökként, az elmúlt években elnökként is szolgálhattam" – nyilatkozta vasárnap este rendkívüli sajtótájékoztatóján Petr Nečas leköszönő cseh miniszterelnök. Néhány órával korábban varsói útján még olyan nyilatkozatot adott ki: meggyőződése, hogy pártján belül a többség támogatását élvezi. Arról, hogy rosszul mérte fel helyzetét, tanúskodott nemcsak az ODS több megyei elnökének felháborodott nyilatkozata, de az a tény is, hogy néhány órával később, vasárnap este Nečas közölte: hétfőn beadja lemondását.
A hosszú évek óta a Polgári Demokrata Párt (ODS) alelnöki posztját betöltő, negyvennyolc éves Petr Nečas politikai karrierje röviddel a 2010-es csehországi országgyűlési választások előtt vett éles fordulatot. Akkor Nečas képes volt villámgyorsan helyettesíteni a botrányt botrányra halmozó Mirek Topolánek akkori ODS vezetőt, és ő vezette a pártot a választási kampány idején, amelynek fő jelszava így hangzott: „Nem fogom tolerálni a korrupciót sem a kormányban, sem az ODS-ben!” Václav Klaus 2010 júniusában Nečast bízta meg kormányalakítással, noha a választásokon a szociáldemokraták diadalmaskodtak.
| Petr Nečas |
Petr Nečas 1964. november 19-én született Uherské Hradište városában. Brünnben a mai Masaryk Egyetemen tanult fizikát. Később a Teslánál fejlesztőként dolgozott (Rožnov, 1988-1992). Eközben belépett a Polgári Demokraták Pártjába (1991. október), 1999-től a párt alelnöke, 2004-2006 között a párt első alelnöke. A cseh parlament munkájában 1992-től vett részt, a kilencvenes évek közepén egy rövid ideig a honvédelmi miniszter első helyettese, 2006. szeptembertől 2009 májusáig a Topolánek-kormány munkaügyi minisztere és miniszterelnök-helyettese. 1986-ban kötött házasságot, négy gyermeke van. Ezen a héten bejelentette, elválik. |
A polgári demokraták ugyanabban a hónapban erősítették meg a pártelnöki székben, Nečas pedig, a mostani események fényében meglehetősen izgalmasan hangzó, "pan Čisty", azaz "a Tiszta úr" becenevet kapta. Az új pártelnök a meglehetősen korrupt cseh politikában feltűnő hírnevét annak a ténynek köszönhette, hogy 1999-től folyamatosan a párt vezetésében dolgozva, nevét soha, egyetlen botránnyal nem hozták összefüggésbe. A legerősebb jobboldali cseh párt Nečas pozitív hírnevét kihasználva próbált meglehetősen lelakott renoméján javítani.
A 2010-es választások után Nečasnak sikerült a modern cseh történelem látszólag legerősebb kormánykoalícióját összerakni. A Polgári Demokraták, a TOP09 és a Közügyek (VV) koalíciója kényelmes többséggel – 118 képviselő – rendelkezett a cseh országgyűlésben. A jobboldali trojka azonban fennállása pillanatától súlyos konfliktusokon ment keresztül – kezdve a rendőrfőnök visszahívásától, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban történt állítólagos korrupción át a tavalyi megszorító csomag elfogadásáig, amelyet ráadásul az ODS egy része sem támogatott.
Nečas személyét gyakran érte bírálat: konfliktus esetén határozatlan és nem testesíti meg egy "kiköpött" vezér habitusát, legyen az a pártban vagy a kormánykoalícióban lefolytatott vita. Ez utóbbi esetében legtöbbször a TOP09 második emberével, Miroslav Kalousek pénzügyminiszterrel került összetűzésbe, például az adócsomag elfogadásakor. Arról, hogy Nečas elfogadottságával nincs minden rendben, tanúskodott a 2012. novemberi ODS kongresszus: a sebtiben jelölt Ivan Fuksa – egyike a későbbi "lázadóknak", jelenleg börtönben pihen – elnyerte a küldöttek szavazatának egyharmadát.
Nečas kormányzása alatt nagy erőfeszítéseket tett, hogy megtisztítsa az ODS-t a pártra befolyással bíró, színfalak mögötti játékosoktól, ami a cseh média szerint például Prágában egyáltalán nem sikerült. Nem találta meg sokszor a közös hangot néhány szövetségesének számító politikustársával sem, például Jiří Pospíšil egykori igazságügyi miniszterrel és Petr Tluchoř (jelenleg ő is a börtön hűs levegőjét évezi) az ODS egykori parlamenti frakcióvezetőjével sem, aki a tavalyi adócsomag megszavazásakor egyenesen a kormánykoalíció felbomlásával fenyegette meg a miniszterelnököt.
Nečas helyzetén az sem segített, hogy a tavalyi önkormányzati választásokon, a Polgári Demokraták nem szerepeltek túl jól. Például jelentősen csökkent az ODS befolyása a Szenátusban, amelyet jelenleg már a cseh szociáldemokraták (ČSSD) uralnak, nem beszélve arról, hogy a baloldali ellenzéki párt "Fidesz-szerű", elsöprő győzelmet aratott a megyei választásokon is. Az idei köztársasági elnökválasztáson, a Polgári Demokraták jelöltje Přemysl Sobotka szenátor a kilenc indulóból a nyolcadik helyen végzett 2,46 százalékkal.
A belső gondok, a népszerűségvesztés és az eredeti kormánykoalíció felbomlása ellenére – a Közügyek (VV) pártja tavaly április óta ellenzékben politizál – a kormányt bizalmi szavazáson megerősítették. Ráadásul a Nečas-kabinet több, nagyon fontos törvényt szavazott meg. Tavalyelőtt elfogadták az Új Polgári Törvénykönyvet, amely 2014-től lép érvénybe, tavaly keresztülvitték a nyugdíjreformot és az agyonkritizált egyházi kárpótlási törvényt is, amelyet egyébként nemrég megerősített a cseh alkotmánybíróság is.
| Mi jön most? |
Jelenleg három lehetséges forgatókönyv valószínűsíthető: a cseh kormánykoalíció kitölti a ciklust egy új miniszterelnökkel, vagy előrehozott választások lesznek, esetleg a köztársasági elnök szakértői kormányt nevez ki. A kormánypártoknak érdekükben áll a jelenlegi status quo fenntartása. Amennyiben megállapodnak az új kormányfő személyében, az új személy alkalmasságáról meg kell győzniük Zeman köztársasági elnököt is, mivel végül arról, hogy ki lesz a Cseh Köztársaság új elnöke, a köztársasági elnök dönt. Zeman figyelembe veheti a koalíciós pártok ajánlását, de nem kötelező elfogadnia, hiszen jogában áll egy szakértői kormányt is kinevezni, amelynek élére ő választhatja ki a megfelelő jelöltet. Végül, hogy az új kormányfő kitöltse ezt a választási ciklust, ehhez meg kell szerezni a parlament bizalmát is, amely a jelenlegi felállás szerint igencsak szűk többséget jelentene. Még Nečas lemondását bejelentő beszéde előtt, Martin Kuba a Polgári Demokraták első helyettese bejelentette: felkészült, hogy betöltse a miniszterelnöki pozíciót. |
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
Vékony Csongor szerint a párt cserbenhagyta az elszakított területeken élő magyarokat, és nem elég revizionista.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
