Irán nem viccel, hanem uránt dúsít

Keresztes Imre

4 perc

2019.11.19. 12:00

A legtitkosabb iráni atomlétesítmény beüzemelése az atomalku komoly megsértését jelenti. Teherán célja a nyomásgyakorlás, melynek másik eszköze közel-keleti befolyásának erősödése.

A Kúm vallási központtól délre lévő hegyet orosz gyártmányú föld-levegő rakéták és egy közeli iráni katonai támaszponton állomásozó csapatok védik. A 90 méterrel a föld alatt lévő termekben centrifugák sorakoznak, amelyekbe a múlt héten urán-hexafluorid gázt pumpáltak, hogy dúsított izotópot állítsanak elő, amely az atomerőművek fűtőanyaga, jelentősen tisztább állapotban pedig az atomfegyver töltete. Az éveken át a világ elől titokban tartott Fordo melletti létesítmény volt az iráni nukleáris program szíve. Az újbóli beüzemelése így hát külön jelképes értelmet is nyer: Irán nem viccel, amikor vitatott atomprogramjának felélesztésével riogat.

Amikor 2009 szeptemberében – iráni ellenzéki szervezetek révén – a világ értesült arról, hogy Iránnak a már régóta ismert natanzi urándúsító létesítménye mellett van még egy, a Fordo közeli, Nyugaton kisebbfajta pánik alakult ki. Izrael pedig azzal fenyegetőzött, hogy lebombázza a létesítményt. Barack Obama akkori amerikai elnök a tárgyalások mellett döntött, és hat évvel később, 2015-ben meg is született az atomalku a nagyhatalmak – az USA mellett Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország –, valamint Irán között.