Annyi a váltás a magyar diplomáciában, hogy nehéz lett kiszűrni a kockázatokat

Aligha gondolta a magyar kormány, milyen tevékenységnek ágyaz meg, amikor 204 millió forintot költött 2018-ban a limai nagykövetség műholdas adatkommunikációjának kiépítésére. A beruházás nyilván jól jött Kaleta Gábor nagykövetnek, akit – mint az Index kiderítette – gyermekekről készült pornográf felvételek miatt kellett tavaly tavasszal visszarendelni az állomáshelyéről.

A titokban leváltott diplomata ellen (az esetről még a parlament külügyi bizottságát sem értesítették) novemberben emelt vádat az ügyészség, miután – a Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint – 19 ezer inkriminált felvételt találtak a nagykövet különböző számítástechnikai eszközein. Hogy a külügy milyen jól taktikázott a visszahívásnál, abból is látszik, hogy a Magyar Közlöny erről szóló passzusait teljesen elhomályosította az azzal egy időben megjelentetett, Csiszár Jenő milánói konzul meghatalmazott nagyköveti kinevezéséről szóló hirdetmény.

Az esetet súlyosbítja, hogy a nagykövetet nem a magyar hatóságok, hanem egy nemzetközi nyomozócsoport leplezte le. Az amerikaiaktól jött értesítésből ugyanakkor közvetve az is kiderült, hogy a nagykövet vagy a nagykövetségek számítástechnikai eszközeit az amerikaiak anélkül tudják figyelni, hogy azt a magyarok észlelnék.

Amerikai hatóságok leplezték le a volt perui magyar nagykövetet

Az amerikai szervek bőven elegendő bizonyítékot gyűjtöttek össze Kaleta Gábor meggyanúsításához. Úgy tűnik, nem a Terrorelhárítási Központ hozta haza, hanem a titkosszolgálat.

Mindez nem vet túl jó fényt a magyar diplomáciai kirendeltségek informatikai védelmében szerepet játszó Információs Hivatalra (IH), sem pedig a külügy biztonsági, informatikai és távközlési főosztályára. Hiszen az IH egyik fő feladata, hogy „ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét”.