Sopsits Árpád: "A politika mindig beleszólt a művészetbe"

Hamvay Péter

5 perc

2020.01.11. 15:00

A mai magyar játékfilmek - néhány kivételtől eltekintve - nem a jelenre reagálnak, hanem a múltba menekülnek - mondja Sopsits Árpád filmrendező, aki szerint jelenleg nem cenzúra, hanem öncenzúra van a szakmában, ezért nem készülnek provokatív alkotások.

HVG: A Filmalap azért kapta a legtöbb bírálatot a politikától, mert nem támogatott elég történelmi filmet. Ön szerint is olyan nagy szükség van ilyen alkotásokra?

Sopsits Árpád: Nem kérdés, hogy jogos a politika és a közönség igénye a történelmi filmekre. Ne csináljunk úgy, mintha máshol nem lenne hasonló a helyzet: a franciák, az olaszok, a lengyelek, az amerikaiak is készítenek olyan filmeket, amik nagyban hozzájárulnak a nemzeti önképhez, önismerethez. A kérdés inkább az, hogy ma milyen nyelven kell megszólalnia egy történelmi filmnek.

HVG: Szász János után önt kérték fel a sokat támadott Hunyadi-film rendezésére. Van már hivatalos döntés arról, hogy el is készül?

S.Á.: Valószínűleg nem, de máig nem kaptunk hivatalos választ sem a régi, sem az új döntőbizottságtól. Ami szerintem megengedhetetlen, mert a Filmalap mégsem egy magánstúdió. Egyébként is problémásnak tartottam a párbeszéd hiányát. Jó pár filmtervemről döntött a bizottság, de olyan soha nem volt, hogy mind az öten ott lettek volna a beszélgetéseken, a vitákon. Az alkotók, művészek éveket beleölnek egy-egy filmtervbe – az a minimum, hogy mindnyájan tisztességesen elmondják nekik, miért tetszett vagy nem tetszett a könyv.

A rendező szerint a politika mellett a közönség is igényli a történelmi filmeket

Magyar történetek

Reviczky Zsolt

HVG: Tényleg olyan rossz volt a Hunyadi-forgatókönyv, mint hírlik?

S.Á.: Ami jó volt benne, hogy nemcsak a nándorfehérvári harcról szólt, hanem két testvér vetélkedésére és egy szerelmi történetre épült. Azt viszont hibának láttam, hogy Hunyadi nem volt a film középpontjában, ráadásul súlytalan volt, s hogy Faradzs pasa, Hunyadi ellenlábasa kidolgozottabb, erősebb karakter lett. A forgatókönyv nem mutatta meg Hunyadi stratégiai tehetségét sem.

De a legfőbb baj az volt, hogy hiányzott a nemzetközi kontextus. Bécs vagy a pápai udvar még említés szintjén sem szerepelt benne.

Pedig az az igazán érdekes, hogy hogyan marad egyedül a török elleni küzdelemben Hunyadi a korabeli Európában. Így egy kis magyar történetté vált volna hét és fél milliárd forintért.