Hogyan terjed a koronavírus? Mivel lehetne megállítani egy járványt? Négy szimuláció ad választ
A koronavírus-járványhoz hasonló pandémia idején különösen fontos kulcsintézkedés lehet minden, mellyel sikerült tehermentesíteni az egészségügyet. A The Washington Post négy szimulációt is készített, melyeket látva jól látszik, mivel is lehetne a legtöbbet tenni a terjedés lassítása érdekében.
A koronavírus-járványról több országban is ugyanaz a forgatókönyv játszódott le: miután az első megbetegedést észlelik, a következő eseteket csak viszonylag lassan fedezik fel, majd egyik napról a másikra meredeken emelkedni kezd a jelentett esetek száma. Így volt ez az Egyesült Államokban is, ahol még január végén észlelték az első koronavírusos megbetegedést, utána viszont csak egy-egy újabb esetre derült fény. Mostanra viszont napról napra gyorsan nő a megbetegedések száma.
A The Washington Post elemzése szerint a fenti exponenciális görbe az, ami miatt a legjobban aggódnak a szakértők. Ha az esetek száma továbbra is így növekszik, májusra akár 100 millió fertőzött is lehet az Egyesült Államokban.
A lakosság tagjainak egymás közötti érintkezésének radikális csökkentésével (social distancing) a terjedés jelentős mértékben lassulhat – állítják az amerikai közegészségügyi szakemberek. (Ezt állítja a Magyar Orvosi Kamara is, amely szerint itthon valójában már több mint 1000 fertőzött lehet, és két hét múlva a 60 ezret is átlépheti a betegszám, ha nem lép a kormány.) Az ilyen intézkedések nélkül akár hónapokon át folytatódhat az intenzív növekedés.
[Három napon át is fertőzhet a koronavírus, ha műanyagra kerül]
Hogy miért, azt a The Washington Post egy kitalált betegség, a simulitis segítségével mutatta meg. A simulitis az elképzelések szerint gyorsabban terjed, mint a koronavírus: amint egy fertőzött kapcsolatba lép egy egészséges emberrel, azonnal megfertőzi. Az egészséges embert zöldeskék színnel, a beteget narancssárgával, a meggyógyultat pedig lilás színnel jelölték.
A képzelt betegség egy 200 fős településen meglehetősen gyorsan terjedne el.
Bár egy kormányzatilag elrendelt karantén jó megoldásnak tűnhet, teljesen elszeparálni az egészséges embereket a fertőzöttektől nem lehet. Mindez azt jelenti, hogy a betegség terjedését legfeljebb csak lassítani lehet, megállítani nem.
Baltimore város korábbi egészségügyi biztosa, Leana Wen úgy látja, a kényszerkarantén nem működhet, hiszen egy adott helyen nagyon sok ingázó élhet, akik másik városban/megyében dolgoznak. Hermetikusan lezárni az adott területet éppen ezért nem lehet.
[Mi kell a távmunkához? Öt dolog, amit feltétlenül gondoljon át, mielőtt belevág]
Ehelyett jobb megoldás lehet a social distancing. Ilyenkor csak azok hagynák el az otthonukat, akinek feltétlenül muszáj – például be kell menniük a munkahelyükre –, illetve azok, akiket nem érdekel a fenyegetettség. Ebben az esetben a járvány esetszáma kevésbé lő ki. Így az az egészségügy sem lenne hirtelen túlságosan leterhelve, ami a betegséggel szembeni hatékonyabb és gyorsabb beavatkozást tenné lehetővé.
Ha nyolc emberből csak egy lépne utcára, még hatékonyabb lenne a védekezés.
Persze a szimuláció és a valóság között jelentős eltérések lehetnek. A The Washington Post cikke szerint ugyanakkor érdemes lenne észben tartani, hogy melyik intézkedés esetén milyen forgatókönyvek valósulhatnak meg, ezzel ugyanis életeket lehetne menteni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.