Nincs élelmiszer-tartaléka Magyarországnak, de baj ez?

A szombattól életbe lépő korlátozás semmilyen módon nem érinti az áruellátás biztonságát – ezt nem sokkal Orbán Viktor péntek reggeli bejelentése után közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A gyorsaság indokolt, hiszen még be sem jelentették az első magyarországi fertőzöttet, amikor már elindult nálunk a pánikvásárlás, bár az OKSZ akkor is intette a lakosságot attól, hogy felhalmozzák az élelmiszereket. Vásárolni kezdtek az emberek, mintha nem lenne holnap, annak ellenére, hogy a szakemberek a kezdetektől fogva mondták, hogy megoldott az ország élelmiszer-ellátása, amihez nagyban hozzájárul az is, hogy a boltokban forgalmazott élelmiszerek 80 százaléka hazai termék. A pánikszerű felhalmozás pedig félő, hogy élelmiszer-pazarláshoz vezet. Az emberek ráadásul hajlamosak leszűkíteni azt, mit is vásárolnak, ami hosszabb távon nem tesz jót az egészségünknek. A Magyar Dietetikusok Szövetsége mennyiségi tippeket is adott arra, egy főre mennyi élelmiszert érdemes felhalmozni kéthetes karantén idejére.

• Pékáru 2 kg
• Burgonya, tészta, egyéb gabonaforrás összesen 2 kg
• Zöldség és gyümölcs 10 kg
• Húsfélék, felvágottak, hal 2 kg
• Tej vagy ennek megfelelő tejtermék 7 liter
• Tojás 10 db
• Étolaj 1/2 liter
• Vaj, margarin, szendvicskrém 1 tégely
• Olajos mag, dióféle 15 dkg

MTI / Balogh Zoltán

Nincs élelmiszertartalékunk

Bár egységes szabályozás nincs erre, Magyarország kivételével minden EU-tagországnak van valamilyen élelmiszer-tartaléka. Ez általában egy nonprofit cég feladata: felvásárolnak tartós élelmiszereket (lisztet, olajat, konzerveket, gabonát), és ezt menedzselik is. A tartalékot a lejárta előtt piacra dobják és újratöltik – persze túlzás lenne azt állítani, hogy nyereséges tevékenység, de stratégiailag kulcsfontosságú lehet.

„Németország és Szlovákia is két hónapig el tudná látni ebből a lakosságát. Nem is csak a mostani koronavírus miatti veszélyhelyzetek miatt fontos, hogy rendelkezzen egy ország ilyen tartalékkal, piaci szempontból is fontos lenne. Az élelmiszer-termelés nagyon ki van téve a rizikófaktoroknak, nagyban függ az időjárástól is” – mondja az agrármérnök Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője. A tartalék pedig védőhálóként is funkcionál, ha nem olyan az éves termés, mint ahogy azt remélik. Magyar még 2016-ban nyújtott be egy parlamenti határozati javaslatot a nemzeti gazdaság- és élelmiszerbiztonsági tartalékról szóló szabályozás megalkotásának szükségességéről – erről azóta sem született semmilyen döntés. Tartalékunk pedig nincs.

Ez nem volt mindig így: 2015-ig a Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. (TIG) látta el ezt a feladatot, amelyet felszámoltak, miután ötmilliárdos veszteségét a Hungária Értékpapír Zrt. bukása után további 113 milliót veszített. A TIG-nél több mint 3 milliárd forint értékben volt a készletben többek között búza, kukorica, liszt, vetőmag, cukor és étolaj.

MTI / EPA / Larry W. Smith

De nem is kell

„Nincs szükség hatósági élelmiszer-tartalékra. Korábban is az enyhe túltermelésből kifolyólag volt, az EU-s csatlakozással pedig teljesen értelmét veszítette. Megoldja a magánszektor” – magyarázza Raskó György, agrárközgazdász. Bár ilyen méretű járvánnyal még nem álltunk szemben, biztosan állítja a szakember, hogy se nyersanyag-, se élelmiszerhiány nincs.

„Magyarországon jelenleg is hatalmas készletek vannak kukoricából, búzából, cukorból és növényi olajból. Igaz, magánraktárakban, de inkább abból a szempontból okozhat ez gondot, hogy nem tudják kiüríteni, mire jön az új termés” – mutat rá. Koronavírus ide vagy oda, a természet attól még teszi a dolgát, és eddig az időjárás nem ártott egyáltalán az idei termésnek.

Raskó György a hazai mezőgazdasági termelés szempontjából nagyobb problémának látja, hogy itt rekednek az eredetileg exportra szánt készletek. Átmeneti hiány olyan termékekből lehet a szállítás miatt, amit importálunk, így például eperből vagy paradicsomból. Az üres polcok látványa is pusztán abból adódik, hogy az eddigi keresletre berendezkedett logisztika és polcfeltöltés borult fel a lakossági pánikvásárlások miatt. „Ha minden borulna, még akkor is vannak az Európai Uniónak intervenciós tartalékai, amihez nyúlhatunk” – teszi hozzá.

Védőmaszkot és gumikesztyűt viselő polgárőrök időseknek vásárolnak be egy XIII. kerületi áruházban

MTI / Balogh Zoltán