szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Azon kívül, hogy sem a kereskedők, sem a gyártók nem járnak feltétlenül jól azzal, hogy megrohamozták a boltokat az emberek, a mostani pánikvásárlók azzal sem számolnak, hogy a kukában köt ki a mostani zsákmány.

A kereskedelmi szövetség álláspontja szerint sincs értelme felhalmozni az élelmiszereket, mivel rugalmasan tudnak reagálni a beszállítók és nincs készlethiány, ez azonban láthatóan hidegen hagyja azokat, akik pánikszerű felvásárlásba kezdtek a hazai élelmiszerboltokban.

A gyártók és a nagykereskedők is érzik a nyomást. A magyar családi tulajdonban levő, évi 40 ezer tonna száraztészta gyártására képes Mary-Ker Pasta Kft. kiemelt partner-igazgatója azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a hétvégi gyártást már beindították, de ennek is megvan a korlátja: nem tudnak a gépek többet termelni, mint amennyi a kapacitásuk - tette hozzá Hajdúné Reinwald Anita.

A megtermelt tészták már nem is a raktárba, hanem egyből a kamionokra mennek. Sorban állnak a megrendelések, a kereskedők havi mennyiségeket rendelnek egyszerre tőlük. Egyelőre nincs alapanyag-problémájuk, de ez a későbbiekben változhat: „Nem mondhatom azt a tyúknak, hogy ma tojjon már két tojást és utána jövő héten pihenhet. Több búza se nő attól, hogy kitört most egyfajta pánik” – jegyezte meg Hajdúné Reinwald Anita.

Míg a nagyszüleink sokszor hetekkel előre bevásároltak és a spájzban raktározták az élelmet, ma már sokkal inkább a napi bevásárlások a meghatározóak: nem raktározunk. Ugyanakkor is megfigyelhető, hogy ha egy hosszú hétvége, vagy ünnep miatt egy napra bezárnak a boltok, előtte megrohamozzák az emberek az üzleteket „mintha nem lenne holnap”, ami szintén magyar sajátosság. „Tésztát is például sokan már 2-3 csomaggal sem vesznek, most ez borult fel és halmozásba kezdtek az emberek. Ráadásul az is bennünk él, hogy valamit biztos elhallgatnak előlünk” – mondta szakember a hazai vásárlókkal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól.

MTI / EPA-ANSA / Andrea Canali

A felhalmozást és az üzletek megrohamozását egyértelműen túlzásnak látja, pláne annak fényében, hogy az Olaszországban a lezárt területek üzleteinek ellátását is gördülékenyen megoldották. Sokan kilószámra vásárolják a lisztet úgy, hogy amúgy nem sütnek, a felhalmozás pedig semmiképpen nem vezet jóra. „Egy általában meleg panellakásban zsizsikes lesz a liszt és a toastkenyerek is nagyon hamar megpenészednek” – intett a cégvezető. Ez pedig menthetetlenül élelmiszerpazarláshoz fog vezetni, amihez mint tudjuk, legnagyobb részben amúgy is a háztartások tesznek hozzá.

Általánosságban azonban a kereskedők és a gyártók is arra számítanak, hogy sokat nem nyernek a mostani rohammal. „Mert később nem fognak majd vásárolni az emberek tartós élelmiszereket. Egy tojásos tészta is 2-3 évig eláll” - mondta az igazgató. Meglátása szerint az, hogy most kétszer-háromszor akkora mennyiségeket vesznek meg egyes termékekből, májusban-júniusban negatívan hathat a kiskereskedelmi forgalomra. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dobos Emese Gazdaság

Évente ötvenezer forintnyi élelmiszert dobunk ki a kukába

Rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe, és a hulladék több mint feléért a háztartások felelősek. Mindez nemcsak gazdaságnak jelent számottevő kiesést, de a klímaváltozást is befolyásolja, hiszen a maradékok megsemmisítése környezetszennyező és költséges, a készétel-adományozás pedig a gyakorlatban komoly nehézségekbe ütközik.