szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Azon kívül, hogy sem a kereskedők, sem a gyártók nem járnak feltétlenül jól azzal, hogy megrohamozták a boltokat az emberek, a mostani pánikvásárlók azzal sem számolnak, hogy a kukában köt ki a mostani zsákmány.

Koronavírus-járvány
Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Egyáltalán: mi az "új" normális? Utazunk? Nyaralunk? Bulizunk? Megyünk színházba és koncertre? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk negyedik, ötödik vagy sokadik hullámtól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

A kereskedelmi szövetség álláspontja szerint sincs értelme felhalmozni az élelmiszereket, mivel rugalmasan tudnak reagálni a beszállítók és nincs készlethiány, ez azonban láthatóan hidegen hagyja azokat, akik pánikszerű felvásárlásba kezdtek a hazai élelmiszerboltokban.

A gyártók és a nagykereskedők is érzik a nyomást. A magyar családi tulajdonban levő, évi 40 ezer tonna száraztészta gyártására képes Mary-Ker Pasta Kft. kiemelt partner-igazgatója azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a hétvégi gyártást már beindították, de ennek is megvan a korlátja: nem tudnak a gépek többet termelni, mint amennyi a kapacitásuk - tette hozzá Hajdúné Reinwald Anita.

A megtermelt tészták már nem is a raktárba, hanem egyből a kamionokra mennek. Sorban állnak a megrendelések, a kereskedők havi mennyiségeket rendelnek egyszerre tőlük. Egyelőre nincs alapanyag-problémájuk, de ez a későbbiekben változhat: „Nem mondhatom azt a tyúknak, hogy ma tojjon már két tojást és utána jövő héten pihenhet. Több búza se nő attól, hogy kitört most egyfajta pánik” – jegyezte meg Hajdúné Reinwald Anita.

Míg a nagyszüleink sokszor hetekkel előre bevásároltak és a spájzban raktározták az élelmet, ma már sokkal inkább a napi bevásárlások a meghatározóak: nem raktározunk. Ugyanakkor is megfigyelhető, hogy ha egy hosszú hétvége, vagy ünnep miatt egy napra bezárnak a boltok, előtte megrohamozzák az emberek az üzleteket „mintha nem lenne holnap”, ami szintén magyar sajátosság. „Tésztát is például sokan már 2-3 csomaggal sem vesznek, most ez borult fel és halmozásba kezdtek az emberek. Ráadásul az is bennünk él, hogy valamit biztos elhallgatnak előlünk” – mondta szakember a hazai vásárlókkal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól.

©

A felhalmozást és az üzletek megrohamozását egyértelműen túlzásnak látja, pláne annak fényében, hogy az Olaszországban a lezárt területek üzleteinek ellátását is gördülékenyen megoldották. Sokan kilószámra vásárolják a lisztet úgy, hogy amúgy nem sütnek, a felhalmozás pedig semmiképpen nem vezet jóra. „Egy általában meleg panellakásban zsizsikes lesz a liszt és a toastkenyerek is nagyon hamar megpenészednek” – intett a cégvezető. Ez pedig menthetetlenül élelmiszerpazarláshoz fog vezetni, amihez mint tudjuk, legnagyobb részben amúgy is a háztartások tesznek hozzá.

Általánosságban azonban a kereskedők és a gyártók is arra számítanak, hogy sokat nem nyernek a mostani rohammal. „Mert később nem fognak majd vásárolni az emberek tartós élelmiszereket. Egy tojásos tészta is 2-3 évig eláll” - mondta az igazgató. Meglátása szerint az, hogy most kétszer-háromszor akkora mennyiségeket vesznek meg egyes termékekből, májusban-júniusban negatívan hathat a kiskereskedelmi forgalomra. 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Dobos Emese Gazdaság

Évente ötvenezer forintnyi élelmiszert dobunk ki a kukába

Rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe, és a hulladék több mint feléért a háztartások felelősek. Mindez nemcsak gazdaságnak jelent számottevő kiesést, de a klímaváltozást is befolyásolja, hiszen a maradékok megsemmisítése környezetszennyező és költséges, a készétel-adományozás pedig a gyakorlatban komoly nehézségekbe ütközik.