Titokban akár Orbán apja is kereshet a Budapest–Belgrád vasútvonalon

Kovács Gábor

3 perc

2020.05.27. 11:00

2020.05.27. 11:31

Tíz évig csak miniszteri engedéllyel lehet megtudni, hogy szállít-e követ a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításához például a miniszterelnök apja, és hogy milyen dollárkifizetések történnek a jórészt kínai hitelből épülő beruházás során. A kivitelező konzorcium magyar fele Mészáros Lőrinc érdekeltsége, amely a járvány miatti gazdaságvédelemre hivatkozva is kaphatott pénzt.

Mostantól a kormány élére állítja a garast, nincs több megkérdőjelezhető stadion, grandiózus presztízsberuházás – gondolhatta a magyar polgár, amikor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a pénzhiánnyal és a közös teherviseléssel indokolta az önkormányzatok és a pártok forrásainak megcsapolását a járvány elején. Aztán teltek-múltak a hetek, és kiderült: a kormány pénzköltési prioritásait nem írta felül a válság. Ahogy a boldog békeidőkben, ezúttal is akadtak átcsoportosítható milliárdok, tízmilliárdok egyebek mellett régi és új sportberuházásokra, határon túli fejlesztési programokra.

Az évek óta előkészítés alatt álló, kínai áruk fuvarozására szánt Budapest–Belgrád vasútvonal hazai szakaszára egyenesen a járvány miatt létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból került újabb 82 milliárd forint. Gulyás szerint persze nincs itt semmi ellentmondás, a beruházás munkahelyeket tart meg és teremt, így a gazdaság védelmét szolgálja.

A miniszternek a maga nyakatekert módján igaza van, azt azonban a kormányon kívülről nehéz felmérni, megéri-e ebben a formában „gazdaságvédelemre” költeni. A kormánypárti kétharmad ugyanis megszavazta, hogy tíz évig ne kelljen nyilvánosságra hozni semmiféle, a beruházással kapcsolatos tanulmányt és szerződést. A dokumentumok kiadásáról a külgazdasági miniszter dönt – ráadásul úgy, hogy előtte konzultál a kínai féllel.

Utóbbi aligha jár rosszul, hiszen a felújítást a magyar adófizetők finanszírozzák, Peking csak hitelt ad – a teljes, mintegy 670 milliárd forintos beruházási összeg 85 százaléka erejéig. Az építkezésben részt vevő kínai cégek ráadásul fontos uniós referenciát szereznek – ez akkor is meglesz, ha a vasútvonalat végül semmire sem használják. A titkosításról szóló törvény értelmében minden, dollárban történő kifizetést a Bank of China magyarországi leányánál vezetett számlán kell kezelni. A közvélemény esetleg majd tíz év múlva értesülhet arról, mifélék voltak ezek.