Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A pénteken este megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározata arról dönt, hogy a kabinet hozzányúl a Gazdaságvédelmi Alaphoz, és onnan 82,1 milliárdot átcsoportosítanak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére. Az összeg jelentős része a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi.
Április végén írták alá a Budapest–Belgrád-vasútvonalról szóló hitelszerződést, akkor azt írtuk, hogy a beruházás nagyjából 700 milliárd forintnál tart. Varga Mihály pénzügyminiszter akkori szavai szerint Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest–Belgrád vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között.
A kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. A vasútvonal építkezési iratai tíz évig titkosak lesznek, amikor pedig erről vitáztak a parlamentben, kiderült, a beruházás költségei 700 milliárd forintnál járnak, de a kormány szerint megéri a projekt.
A beruházással kapcsolatos hír az is, hogy a jövő héten szokatlan javaslat kerül a Ház elé. Ugyanis az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a jövő keddi szavazás előtt azt javasolta, hogy:
„A Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve” dönthet a külgazdasági és külügyminiszter a Budapest–Belgrád-vasútvonal iratainak nyilvánosságáról.
Vagyis: Kína is beleszólhatna abba, mi legyen nyilvános Magyarországon.
