Az én hetem: Karafiáth Orsolya mindent tud az uborkadiplomáciáról
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Egy megkötésünk volt csupán: adunk öt kulcsszót, ezeknek valahol fel kell bukkanniuk ebben a szubjektív visszatekintésben. Ezen a héten Karafiáth Orsolyának a következő szavakból kellett ihletet merítenie: tisztogatás, vasalódeszka, uborkadiplomácia, főkurátorok, hídvita.
Tisztogatás (Az Egyesült Államok mellett Nagy-Britanniában és Belgiumban is sorra döntik le hol tüntetők, hol helyi vezetők történelmi személyiségek szobrait, mivel olyanokat ábrázolnak, akik életükben rasszista vagy elnyomó cselekedeteket követtek el. Az HBO átmenetileg az Elfújta a szél című Oscar-díjas filmet tette elérhetetlenné.)
Vasalódeszka (Tréfás videóval próbálta mozgósítani diákjait egy makói testnevelőtanár, aki például egy vasalódeszkán fekve mutatta be az úszás mozdulatsorát. A tankerületi vezető nem így látta, intézkedéssorozataival megalázta a pedagógust, ám végül jobbnak látta lemondani.)
Uborkadiplomácia (Orbán Viktor már nem egyszerűen büszkélkedik a kovászos uborkával, de a közép-európai politika tényezőjévé is tette. A Budapestre látogató Matovic szlovák kormányfő hozott egy kis bodzaszörpöt, amire Orbán egy üveg savanyúsággal tromfolt.)
Főkurátorok (Bejelentették, kik kerülnek több magyarországi egyetem működését irányító alapítvány kuratóriumába, illetve e testületek élére. Kiderült, ilyen pozíció jutott Csányi Sándor OTP-vezérnek, Varga Judit igazságügy-miniszternek, elnök lett az Audi személyi ügyi igazgatója, a Desing-Terminál vezetője, de kurátor lesz Szijjártó Péter külügyminiszter is.)
Hídvita (Továbbra sem tudni, felújítják-e a Lánchidat, illetve meddig lesz még pénze Budapestnek. A főpolgármester mind több olyan tételt sorol, amelyet a kormány elvesz Budapest költségvetéséből, a másik oldal azonban Karácsony Gergelyre mutogat.)
Dőlések a fejben
“Ami eldől, nem áll.” –Tandori Dezső
“Minden fejben dől el. Kivéve az összecsukott vasalódeszkát, mert az a szobában dől el." – Hartay Csaba
“És amikor a hídviták már minden elnyűtt idegszálát a végsőkig feszítették, lecsapott a mennykő a nem várt irányból is.” – Széchenyi István
1.
Kifordulnak önmagukból a fogalmaink, az emberek is, talán van összefüggés, egyik nincs a másik nélkül, noha az indulat fogalmai nehezen körülírhatóak, alig artikuláltak, üvölt bennük az értelmetlenség. Török előre a saját fejemben, utazó vagyok, nekimegyek kifejezéseknek, megnézem, mit takarnak, semmit, mást, nem értem, más is nekimegy, egymásnak feszülünk, már nincs párbeszéd régen, dőlnek a szavak, a szimbólumok, a szobrok, egymás torkára térdepelünk. A pusztítás jelszavai az égre törnek, de az ég nem ilyen igékre vágyik. Megy a tisztogatás, de a tisztogatásba mindig benne van valami embertelen, valami gépies, valami indulatvezérelt. Ha elkezdődik, a vége sosem lesz tiszta lap. Gyűlölet marad a nyomában, gyász. Lendület az újabb pusztító tisztogatásrohamhoz.
2.
Nekitántorodok az ajtónak. Anya feje a félhomályban nem emberi, agyagarca van és nincs szeme! Anya zombi, tekintete helyén zöld, álló örvény, grimaszolna, földindulás, kis repedések, te jó ég, anya feje széttörik mindjárt. Kis csattanás, ez az éjjelilámpa, leesnek az uborkakarikák anya fejéről, még kábán néz. Megszólalna, arca szétpereg. A rohadt életbe, tör elő a láva a megnyílt felszín alól, öt percem nincs ebben a hülye családban.