Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Mintha csak Hankiss Elemér 15 évvel ezelőtti morfondírozását formálná tettekké Orbán Viktor. A szociológus eljátszott a gondolattal, hogy középhatalommá válhat-e Magyarország Európa szívében. És bár hosszasan sorolta, miért illúzió ez, és számos olyan feltételt is lajstromozott („békés, civilizált, toleráns, eleven szellemű, kreatív társadalmi környezet”), amelyek a lehető legtávolabb állnak az orbáni politikától, mégis mintha a „keresztény szabadság” stratégája megszívlelte volna az öt éve elhunyt liberális társadalomtudós szavait.
„Nincs világos elképzelésünk a régióban játszandó szerepünkről, nem hangoltuk össze a politikai, gazdasági és társadalmi szereplők munkáját, következésképpen nemzetközi tevékenységünk e téren esetleges, kapkodó, alacsony hatásfokú” – mondta Hankiss.
Most már nem állja meg a helyét ez a megállapítás. De az sem, hogy ami történik, az egy erősödő nemzeti gazdaság természetes expanziója lenne. A folyamatot ugyanis egyetlen központból irányítják, a befektetők jelentős részben hazai állami megrendelésekben bízhatnak, és a remélt nyereség a kormányhoz és a kormánypárthoz közel álló üzletembereknél csapódik le.
Magyar többségi tulajdonban lévő cég láthatja el Közép-Európát katonai kiképző repülőgépekkel, sőt katonai szállítógépek gyártásában is részt vehet. Felerészben magyar vállalat, részben magyarországi gyártással szállíthat vasúti kocsikat Egyiptomtól Magyarországon keresztül Kubáig a világ számos vasútvállalatának. És ismét magyar tulajdonba kerülhet számos határon túli műemlék épület, amely turisztikai attrakcióként nemcsak a nemzeti összetartozás érzését erősítheti, hanem profitot is termelhet üzemeltetőinek. A látszólag egymástól független híreket az fűzi egybe, hogy mindegyik a magyar kormányfő régiós dominanciára törekvését szolgálja.
