A kisebb járványügyi bevásárlásokról is titkolózik a Külügyminisztérium
A Szijjártó Péter vezette minisztérium egyelőre nem árulta el, mennyiért vette a maszkokat és egyéb védőfelszereléseket.
Újabb listát adott ki a Külügyminisztérium Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigénylésére reagálva, amiből annyi kiderült, hogy mely cég mennyi védőfelszerelést hozott be az országba, az azonban nem, hogy mennyiért, holott a közérdekű adatigénylésben ez is szerepel.
❌ ITT A LISTA KORMÁNYZATI BESZERZÉSEKRŐL! ❌▶️ Sokadszor futok neki a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársainál...
Közzétette: Ujhelyi István dr. – 2020. október 8., csütörtök
A politikus által kikért listát átnézve darabra a legnagyobb üzletet a Gyömrői-sarok Projekt kft-vel kötötte a Külügyminisztérium, amely több mint 108 millió "egyéb védőfelszerelést" szállított le (azt sehol sem részletezik, hogy ez milyen típusú védőfelszerelés, sima orvosi maszk, vagy esetleg komolyabb ruházat is). A cég vietnámi Vu Quy Duongé, akinek 2018-ban csaknem 100 trafikja volt. Cége építette a Sárkány Centert is, gyaníthatóan jó külföldi kapcsolatokkal rendelkezik.
A második legnagyobb tételt, 38,5 millió darab védőfelszerelést a Marosport kft. hozta be, amely fő tevékenységként ruházat és lábbeli nagykereskedelmével foglalkozik.
Harmadik helyen végzett a TBÉSZ Zrt. is a 20,6 millió darab védőfelszereléssel. A cég fő tevékenysége az "egyéb speciális szaképítés", a gyógyszer, gyógyászati termék, illetve a ruházat, lábbeli nagykereskedelmét idén tavasszal jegyeztették be a tevékenységek közé. A cég egyik tulajdonosa (egy másik cégén keresztül) Lóki Géza, aki nem ismeretlen szereplő a minisztériumok környékén. Lóki a Mega-Logistic Zrt. egyik vezetője is, amely az Orbán-kormány előtt a Honvédelmi tárca beszállítója is volt, majd 2010 után a Külügyminisztériummal szerződött külképviseletek felújítására.
Idén januárban a Népszava egy birtokába jutott minisztériumi feljegyzés alapján azt írta, a Mega-Logistic tizenöt magyar külképviseleti épület karbantartásáért és műszaki üzemeltetéséért négy év alatt 4,8 milliárdot kaphat egy keretszerződés alapján. A lap forrásai azt mondták, a cég drágábban végezheti a munkát, mint elődei.
A cégek zöme a lélegeztetőgép-beszerzésben is érintett volt, például a Pro Concept, amely a lista szerint 727 darab invazív készüléket hozott be. Ez volt az a cég, amelynek a Külügyminisztérium kifizetett 280 millió forintot az olyan gyorstesztek tárolásáért és szállításáért, amelyet aztán át sem vett.
A külügy százmilliókat fizetett annak a cégnek, amelynek koronatesztjeit át sem vette
A veszélyhelyzetre hivatkozva közbeszerzés nélkül vásárolt a külügyminisztérium 310 milliárd forintért lélegeztetőgépeket, teszteket és maszkokat, azonban mindent megtesz azért, hogy a költések összes részlete ne derüljön ki. Közérdekű adatigénylésre hiányos dokumentumokat küld, a teszteknél pedig arra az egyszerű kérdésre sincs válasz napok óta, hogy milyen típusokról van egyáltalán szó.
Az ügy részleteire rákérdeztük a Külügyminisztériumnál és a cégnél is, de azóta sem kaptunk választ. A Külügyminisztérium korábban - szintén Ujhelyi István adatigénylésére - megküldte, hogy hány darab tesztet szerzett be, és azok összesen mennyibe kerültek (nagyjából 9,6 milliárd forintba), azonban a tételes, cégre lebontott lista azóta sem ismert. Az e-mailes megkeresésünkre nem válaszoltak, ezért közérdekű adatigényléssel kérük ki a szerződéseket. A 300 milliárdos lélegeztetőgép-beszerzés sem teljesen átlátható, ugyanis a hvg.hu közérdekű adatigénylésére nem adták ki a szerződések mellékleteit, amely miatt több beszerzésnél lényeges adatok maradtak homályban. Nem tudni azt sem, hogy a Külügyminisztérium hogyan választotta ki a cégeket, melyek közül vannak az egészségügyi piacon újoncnak számítók is.