
A külügy százmilliókat fizetett annak a cégnek, amelynek koronatesztjeit át sem vette
A veszélyhelyzetre hivatkozva közbeszerzés nélkül vásárolt a külügyminisztérium 310 milliárd forintért lélegeztetőgépeket, teszteket és maszkokat, azonban mindent megtesz azért, hogy a költések összes részlete ne derüljön ki. Közérdekű adatigénylésre hiányos dokumentumokat küld, a teszteknél pedig arra az egyszerű kérdésre sincs válasz napok óta, hogy milyen típusokról van egyáltalán szó. A hvg.hu birtokában lévő egyik dokumentumból annyi azért kiderült, hogy az egyik cégtől ugyan nem vette át a koronavírus-gyorsteszteket, de a cég így is százmilliókhoz jutott.
- Biztonságos egyszerre felvenni az influenza és a koronavírus elleni védőoltást?
- Nem várt felfedezést tettek magyar tudósok, amikor a Covid eredetét kutatták
- Áttörést érhettek el magyar kutatók: a daganatok ellen már használják, most újabb fegyver jöhet a súlyos Covid elleni harcban
780 ezer eurót, azaz durván 280 millió forintot fizetett ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium az egyik, koronavírus gyorsteszteket is beszerző cégnek, a Pro Conceptnek úgy, hogy magukat a teszteket a "megváltozott megrendelői igények folytán" nem is vette át.
Mindez annak a júniusi szerződésnek az egyik passzusából derült ki, amelyet a külügyminisztérium a hvg.hu közérdekű adatigénylése után adott ki, mikor a 300 milliárdos lélegeztetőgép-beszerzésekről érdeklődtünk. A Pro Concept ugyanis mindkét beszerzésben érdekelt volt.

Azt, hogy a cég pontosan mennyi, milyen terméket és mennyiért szerzett be – ideértve a lélegeztetőgépeket, koronavírusteszteket és sebészeti maszkokat is – egyelőre nem tudni, a Külügyminisztérium ugyanis az adatigényléskor nem csatolta a szerződés mellékleteit, melyből ezek a lényeges információk – ahogy arra a keretszerződésben is utalnak – kiderülhettek volna. Az eljárás miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordultunk.
A Transparency International közpénzügyi programvezetője, Nagy Gabriella a hvg.hu-nak azt mondta, ha ez normál közbeszerzés lett volna, a Külügyminisztériumnak a szerződés mellékleteit is ki kellett volna adnia, az üzleti titok kitakarásával. Szerinte ugyanez igaz lehet a járványhelyzet alatt kötött szerződésekre is: „az egy dolog, hogy mentességet kaptak a lebonyolítás szabályai alól, de az átláthatósági szabályokat be kell tartani.”
Az tehát a júniusi szerződésből kiderül, hogy a 280 millió forintot a Pro Concept nem a tesztekért, hanem a "lemondásból és egyéb, a tárolásból eredő költségek (mint a kezelési, szállítási, érkeztetési, stb.)" fejében kapta, azt azonban nem tudni, hogy ez az összeg hogyan viszonyul a cég által beszerzett gyorstesztek árához, ahogy az sem világos, hogy cég másféle teszteket is behozott-e.

A részleteket szerettük volna megtudni a Külügyminisztériumtól illetve a Pro Concepttől is, azonban válaszukra napok óta hiába várunk. A cég tulajdonosa, Hiszem János egyébként az Orbán-kormány politikája szempontjából fontos azeri ügyekben tűnt fel annak idején: még az Átlátszó írt arról, hogy 2012-ben több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára, éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A pénzt a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi bankszámlájára utalták, márpedig a Pro Concept tulajdonosa, Hiszem János korábban éppen a Velasco magyarországi kézbesítési megbízottja volt. Cége, amellyel a lélegeztetőgép- és egyéb beszerzésben részt vett, információtechnológiai szaktanácsadással foglalkozik.
Udvari beszerzők szakíthattak nagyot a lélegeztetőgépes gigabiznisz 300 milliárdjából
Az hozhatott be Magyarországra lélegeztetőgépnek nevezett szerkezetet, akinek voltak kapcsolatai a kormánnyal, és azt mondta, hogy képes az üzletkötésre. Így nem csoda, hogy a járvány idején amúgy is drágább és sokszor használhatatlan eszközök három-négyszeres áron jutottak el - egyelőre a raktárakba.
Azt, hogy az állam mely cégekkel szerződött koronavírus-tesztek behozatalára, Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigénylése nyomán derült ki, múlt héten, így az is, hogy nem csak orvostechnológiai profilú vállalatok vannak köztük.
A már említett Pro Concepten kívül rajta van még a külügyminisztérium által kiadott listán
- a maláj GR Technologies, mely a legnagyobb értékű, átszámolva 178 milliárdos szerződést kötötte a minisztériummal több mint 6 ezer darab lélegeztetőgép beszerzésére,
- a Clinomix Inc, (amilyen nevű cég nyomát a netes keresés során nehéz meglelni, egy más, hasonlóan végződő koreai cégét, a Clinomics-ét viszont igen, amely rákdiagnosztikával foglalkozó biotechnológiai vállalat, de nem állíthatjuk, hogy valóban az utóbbiról lenne szó. Az mfor.hu egy amerikai bejegyzésű, szintén hasonló nevű Climonix Inc-re bukkant rá, amely egy 2015-ös alapítású, divatcikkeket gyártó amerikai cég. A lap nem zárta ki, hogy a cég tevékenysége gyógyászati segédeszközök kereskedelmével bővült a pandémia alatt, de ez úgyszintén egy feltételezés.)
- a Primer Design Ltd, amely egy PCR-tesztek gyártására szakosodott brit cég,
- valamint a Speciál 99 Külkereskedelmi Kft., amely a cégadatbázis szerint fő tevékenységként "egyéb háztartási cikk nagykereskedelmével" foglalkozik, a cég tevékenységei közé fel van sorolva a többi között a csomagküldő, internetes kiskereskedelem és az egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem is. A cég honlapján új ingatlanok, illetve elektromos kerékpárok értékesítését ajánlják.
Szerettük volna megtudni a Speciál 99 Kft.-től, hogy milyen szempontok alapján kötött velük szerződést a külügy a tesztek beszerzésére és milyen teszteket hoztak be, azonban a cég illetékesétől, Parádi Lászlótól telefonon nem tudtunk meg részleteket. E-mailben kérte kérdéseinket, melyekre hétfő óta nem érkezett válasz.

A Külügyminisztérium többszöri megkeresésünkre sem árulta el, hogy a szerződött cégeket hogyan választotta ki (a lélegeztetőgép-beszerzéseknél azzal érveltek, azokkal kötöttek megállapodást, akik képesek voltak arra, hogy Magyarországra lélegeztetőgépet hozzanak), ahogy arra sem adtak választ, hogy a 2 043 280 darab tesztből mennyi volt a PCR- és mennyi a gyorsteszt, ezek milyen ütemezéssel érkeztek, és van-e olyan, amelynek már lejárt a szavatossági ideje. Utóbbiakat megkérdeztük az operatív törzstől is, azonban kérdéseinket többszöri próbálkozásunk ellenére sem olvasták fel.
A tesztek – ahogyan a külügy által Ujhelyi Istvánnak küldött válaszból kiderül – az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz kerültek (több piaci szereplőt kérdeztünk, akik ebből nem kaptak), azonban az ÁEEK-t is hiába kerestük a tesztek miatt, a külügyminisztériumhoz irányítottak bennünket. Csupán egy adat, az összes teszt ára derült ki a Külügyminisztérium Ujhelyinek küldött válaszából (9,580 milliárd forintról van szó), azonban a piaci szereplőkkel folytatott beszélgetés alapján ezzel sokra nem menni. Nem tudni ugyanis, hogy pontosan milyen tesztekről van szó, anélkül pedig nehéz bármit is mondani.

Annyit megtudtunk, hogy gyorstesztet közvetlenül egy kínai gyártótól tavasszal 1200 forint körüli összegért is be lehetett szerezni, de egy PCR-teszt 6-8 ezer forintba is kerülhetett. De azt, hogy a Külügyminisztériummal szerződött cégek pontosan kitől (közvetlenül a gyártótól vagy esetleg más kereskedelmi partnertől) szerezték be a teszteket, szintén nem tudni, erre a beszerzési láncra a lélegeztetőgépek esetén sem látni rá.
Az viszont biztos, hogy a beszerzési árat önmagában tévedés lenne összevetni a PCR-tesztelés hatósági árával, ugyanis abban benne van egyéb költségek mellett a laborosok munkadíja és a rezsiköltség is.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter februárban közölte, hogy a koronavírus terjedése elleni védekezéshez szükséges eszközöket közbeszerzés nélkül lehet beszerezni, amire a március 19-én megjelent kormányrendelettel rá is erősítettek.
Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, papírforma szerint szigorú szabályrendszert alakítottak ki, meg kellett indokolni egy-egy beszerzés sürgősségét, és azt is, mi köze mindennek a járványhelyzethez (Nyilván a maszkok, tesztek és lélegeztetőgépek beszerzésénél különösebb indoklásra nem volt szükség – a szerk.), amit aztán több körben hagytak jóvá. Nagy erre alapozva azt mondja, valószínűleg ezek a beszerzések is le vannak papírozva.
Normál közbeszerzéssel 3–6 hónapig tarthat egy eljárás, azonban sürgős esetben lehet gyorsított vagy rövidített eljárást is alkalmazni. Azt az eljárást viszont megtámadhatják a versenytársak a Közbeszerzési Döntőbizottság, majd a bíróság előtt, viszont Nagy Gabriella arra hívja fel a figyelmet, hogy a külügy által megkötött szerződéseknél erre nincs lehetőség. Ettől még elméletileg lehet vizsgálni ezeket a szerződéseket, megtehetné például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vagy az ügyészség.
Utóbbinak – egészen pontosan Polt Péter legfőbb ügyésznek Vadai Ágnes DK-s képviselő még júliusban tette fel a kérdést, hogy az ügyészségnek szándékában áll-e kivizsgálni a magyar kormány lélegeztetőgép-beszerzésének ügyét, miután a szlovén ügyészség azt gyanította, hogy náluk túlárazás és irányított közbeszerzés történhetett. Polt a kérdést feljelentésként értékelte, és továbbította a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz.

A legfőbb ügyész szerint a rendőrök feladata eldönteni, hogy a túlárazott lélegeztetőgépekből bevásárlás bűncselekmény gyanúját kelti-e, és emiatt van-e helye a nyomozás elrendelésének. Azt, hogy az ügyből mi lett, egyelőre nem tudni, az viszont biztos, hogy a Pénzügyminisztérium nem vizsgálódik. A szintén DK-s Sebian-Petrovszki László ugyanis egy parlamenti kérdésben felvetette, a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet alapján az egyedi mentesítéssel kötött szerződések szabályosságát az államháztartásért felelő miniszternek kell ellenőriznie, mire Tállai András államtitkár annyit válaszolt,
A veszélyhelyzet megszűnésével a Képviselő úr által hivatkozott jogszabály hatályát vesztette, így erre való tekintettel az államháztartásért felelős miniszternek nincs feladata.