780 ezer eurót, azaz durván 280 millió forintot fizetett ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium az egyik, koronavírus gyorsteszteket is beszerző cégnek, a Pro Conceptnek úgy, hogy magukat a teszteket a "megváltozott megrendelői igények folytán" nem is vette át.

Mindez annak a júniusi szerződésnek az egyik passzusából derült ki, amelyet a külügyminisztérium a hvg.hu közérdekű adatigénylése után adott ki, mikor a 300 milliárdos lélegeztetőgép-beszerzésekről érdeklődtünk. A Pro Concept ugyanis mindkét beszerzésben érdekelt volt.

Túry Gergely

Azt, hogy a cég pontosan mennyi, milyen terméket és mennyiért szerzett be – ideértve a lélegeztetőgépeket, koronavírusteszteket és sebészeti maszkokat is – egyelőre nem tudni, a Külügyminisztérium ugyanis az adatigényléskor nem csatolta a szerződés mellékleteit, melyből ezek a lényeges információk – ahogy arra a keretszerződésben is utalnak – kiderülhettek volna. Az eljárás miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordultunk.

A Transparency International közpénzügyi programvezetője, Nagy Gabriella a hvg.hu-nak azt mondta, ha ez normál közbeszerzés lett volna, a Külügyminisztériumnak a szerződés mellékleteit is ki kellett volna adnia, az üzleti titok kitakarásával. Szerinte ugyanez igaz lehet a járványhelyzet alatt kötött szerződésekre is: „az egy dolog, hogy mentességet kaptak a lebonyolítás szabályai alól, de az átláthatósági szabályokat be kell tartani.”

Az tehát a júniusi szerződésből kiderül, hogy a 280 millió forintot a Pro Concept nem a tesztekért, hanem a "lemondásból és egyéb, a tárolásból eredő költségek (mint a kezelési, szállítási, érkeztetési, stb.)" fejében kapta, azt azonban nem tudni, hogy ez az összeg hogyan viszonyul a cég által beszerzett gyorstesztek árához, ahogy az sem világos, hogy cég másféle teszteket is behozott-e.

A szerződés vonatkozó részlete

A részleteket szerettük volna megtudni a Külügyminisztériumtól illetve a Pro Concepttől is, azonban válaszukra napok óta hiába várunk. A cég tulajdonosa, Hiszem János egyébként az Orbán-kormány politikája szempontjából fontos azeri ügyekben tűnt fel annak idején: még az Átlátszó írt arról, hogy 2012-ben több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára, éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A pénzt a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi bankszámlájára utalták, márpedig a Pro Concept tulajdonosa, Hiszem János korábban éppen a Velasco magyarországi kézbesítési megbízottja volt. Cége, amellyel a lélegeztetőgép- és egyéb beszerzésben részt vett, információtechnológiai szaktanácsadással foglalkozik.

Udvari beszerzők szakíthattak nagyot a lélegeztetőgépes gigabiznisz 300 milliárdjából

Az hozhatott be Magyarországra lélegeztetőgépnek nevezett szerkezetet, akinek voltak kapcsolatai a kormánnyal, és azt mondta, hogy képes az üzletkötésre. Így nem csoda, hogy a járvány idején amúgy is drágább és sokszor használhatatlan eszközök három-négyszeres áron jutottak el - egyelőre a raktárakba.

Azt, hogy az állam mely cégekkel szerződött koronavírus-tesztek behozatalára, Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigénylése nyomán derült ki, múlt héten, így az is, hogy nem csak orvostechnológiai profilú vállalatok vannak köztük.

A már említett Pro Concepten kívül rajta van még a külügyminisztérium által kiadott listán

• a maláj GR Technologies, mely a legnagyobb értékű, átszámolva 178 milliárdos szerződést kötötte a minisztériummal több mint 6 ezer darab lélegeztetőgép beszerzésére,
• a Clinomix Inc, (amilyen nevű cég nyomát a netes keresés során nehéz meglelni, egy más, hasonlóan végződő koreai cégét, a Clinomics-ét viszont igen, amely rákdiagnosztikával foglalkozó biotechnológiai vállalat, de nem állíthatjuk, hogy valóban az utóbbiról lenne szó. Az mfor.hu egy amerikai bejegyzésű, szintén hasonló nevű Climonix Inc-re bukkant rá, amely egy 2015-ös alapítású, divatcikkeket gyártó amerikai cég. A lap nem zárta ki, hogy a cég tevékenysége gyógyászati segédeszközök kereskedelmével bővült a pandémia alatt, de ez úgyszintén egy feltételezés.)
• a Primer Design Ltd, amely egy PCR-tesztek gyártására szakosodott brit cég,
• valamint a Speciál 99 Külkereskedelmi Kft., amely a cégadatbázis szerint fő tevékenységként "egyéb háztartási cikk nagykereskedelmével" foglalkozik, a cég tevékenységei közé fel van sorolva a többi között a csomagküldő, internetes kiskereskedelem és az egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem is. A cég honlapján új ingatlanok, illetve elektromos kerékpárok értékesítését ajánlják.

Szerettük volna megtudni a Speciál 99 Kft.-től, hogy milyen szempontok alapján kötött velük szerződést a külügy a tesztek beszerzésére és milyen teszteket hoztak be, azonban a cég illetékesétől, Parádi Lászlótól telefonon nem tudtunk meg részleteket. E-mailben kérte kérdéseinket, melyekre hétfő óta nem érkezett válasz.

Az Ujhelyi István közérdekű adatigénylésére érkezett válasz részlete

A Külügyminisztérium többszöri megkeresésünkre sem árulta el, hogy a szerződött cégeket hogyan választotta ki (a lélegeztetőgép-beszerzéseknél azzal érveltek, azokkal kötöttek megállapodást, akik képesek voltak arra, hogy Magyarországra lélegeztetőgépet hozzanak), ahogy arra sem adtak választ, hogy a 2 043 280 darab tesztből mennyi volt a PCR- és mennyi a gyorsteszt, ezek milyen ütemezéssel érkeztek, és van-e olyan, amelynek már lejárt a szavatossági ideje. Utóbbiakat megkérdeztük az operatív törzstől is, azonban kérdéseinket többszöri próbálkozásunk ellenére sem olvasták fel.

A tesztek – ahogyan a külügy által Ujhelyi Istvánnak küldött válaszból kiderül – az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz kerültek (több piaci szereplőt kérdeztünk, akik ebből nem kaptak), azonban az ÁEEK-t is hiába kerestük a tesztek miatt, a külügyminisztériumhoz irányítottak bennünket. Csupán egy adat, az összes teszt ára derült ki a Külügyminisztérium Ujhelyinek küldött válaszából (9,580 milliárd forintról van szó), azonban a piaci szereplőkkel folytatott beszélgetés alapján ezzel sokra nem menni. Nem tudni ugyanis, hogy pontosan milyen tesztekről van szó, anélkül pedig nehéz bármit is mondani.

MTI / EPA / Ronald Wittek

Annyit megtudtunk, hogy gyorstesztet közvetlenül egy kínai gyártótól tavasszal 1200 forint körüli összegért is be lehetett szerezni, de egy PCR-teszt 6-8 ezer forintba is kerülhetett. De azt, hogy a Külügyminisztériummal szerződött cégek pontosan kitől (közvetlenül a gyártótól vagy esetleg más kereskedelmi partnertől) szerezték be a teszteket, szintén nem tudni, erre a beszerzési láncra a lélegeztetőgépek esetén sem látni rá.

Az viszont biztos, hogy a beszerzési árat önmagában tévedés lenne összevetni a PCR-tesztelés hatósági árával, ugyanis abban benne van egyéb költségek mellett a laborosok munkadíja és a rezsiköltség is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter februárban közölte, hogy a koronavírus terjedése elleni védekezéshez szükséges eszközöket közbeszerzés nélkül lehet beszerezni, amire a március 19-én megjelent kormányrendelettel rá is erősítettek.

Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, papírforma szerint szigorú szabályrendszert alakítottak ki, meg kellett indokolni egy-egy beszerzés sürgősségét, és azt is, mi köze mindennek a járványhelyzethez (Nyilván a maszkok, tesztek és lélegeztetőgépek beszerzésénél különösebb indoklásra nem volt szükség – a szerk.), amit aztán több körben hagytak jóvá. Nagy erre alapozva azt mondja, valószínűleg ezek a beszerzések is le vannak papírozva.

Normál közbeszerzéssel 3–6 hónapig tarthat egy eljárás, azonban sürgős esetben lehet gyorsított vagy rövidített eljárást is alkalmazni. Azt az eljárást viszont megtámadhatják a versenytársak a Közbeszerzési Döntőbizottság, majd a bíróság előtt, viszont Nagy Gabriella arra hívja fel a figyelmet, hogy a külügy által megkötött szerződéseknél erre nincs lehetőség. Ettől még elméletileg lehet vizsgálni ezeket a szerződéseket, megtehetné például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vagy az ügyészség.

Utóbbinak – egészen pontosan Polt Péter legfőbb ügyésznek Vadai Ágnes DK-s képviselő még júliusban tette fel a kérdést, hogy az ügyészségnek szándékában áll-e kivizsgálni a magyar kormány lélegeztetőgép-beszerzésének ügyét, miután a szlovén ügyészség azt gyanította, hogy náluk túlárazás és irányított közbeszerzés történhetett. Polt a kérdést feljelentésként értékelte, és továbbította a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz.

MTI / Balogh Zoltán

A legfőbb ügyész szerint a rendőrök feladata eldönteni, hogy a túlárazott lélegeztetőgépekből bevásárlás bűncselekmény gyanúját kelti-e, és emiatt van-e helye a nyomozás elrendelésének. Azt, hogy az ügyből mi lett, egyelőre nem tudni, az viszont biztos, hogy a Pénzügyminisztérium nem vizsgálódik. A szintén DK-s Sebian-Petrovszki László ugyanis egy parlamenti kérdésben felvetette, a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet alapján az egyedi mentesítéssel kötött szerződések szabályosságát az államháztartásért felelő miniszternek kell ellenőriznie, mire Tállai András államtitkár annyit válaszolt,

A veszélyhelyzet megszűnésével a Képviselő úr által hivatkozott jogszabály hatályát vesztette, így erre való tekintettel az államháztartásért felelős miniszternek nincs feladata.