Védelmi pénzosztás: Matolcsy újra elemében érezheti magát

5 perc

2020.04.08. 14:45

2020.04.08. 14:46

A járvány miatt padlót fogott gazdaság megvédésének és újraindításának a szerepét a jegybank magára ruházta, a kormány költségvetési intézkedéseinek nagyobb a füstje, mint a lángja.

Nekünk kampó

– kesergett a kormányfő által divatba hozott kifejezéssel az egyik, pontos prognózisairól ismert gazdaságkutató vezetője. Elemzői körökben általános volt a csalódottság, hiszen a minap beharangozott gazdaságélénkítési terv, bármekkorára tupírozzák is, meglehetősen szerény. A központi költségvetés legfeljebb 800–1000 milliárd forinttal költ többet, azaz ennyivel önt több pénzt a gazdaságba, mint eredetileg tervezte, holott a visszaesés elkerüléséhez a kutatók alsó hangon is 2000 milliárdos csomagot vártak.

A hiánycél óvatos növelésén kívül a költségvetésben történtek átcsoportosítások, megjelentek új fejezetek (vagy átneveztek meglévőket), például a járvány elleni védekezésé 633 milliárd forintos kerettel, valamint a gazdaságvédelmi, 1345 milliárddal. Feláll egy harmadik alap is, az „Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja”, egyelőre nulla forinttal. Azon kár lenne fennakadni, hogy

az alap már a nevében is azt sugallja, hogy a járvány érkezik az EU-ból, s nem a pénz – ennyit tesz egy elspórolt vessző.

A bevételek gyarapítására egy-egy új adót is hadrendbe állít a kabinet. Ezek egyike a kiskereskedelmi adó – korábbi, találóbb nevén: hipermarketadó –, amelyet az Európai Bizottság első körben azért lőtt ki, mert részrehajlónak találta (a kisebb, főleg magyar tulajdonú cégek szinte teljes adómentességet élveztek volna, miközben a külföldi tulajdonú láncoktól aránytalanul sokat követelt). Az, hogy ez az adó a bizottsági tiltás ellenére mégis átment az uniós bíróság szűrőjén, azzal magyarázható, hogy Brüsszel hasonlóan progresszív adóval készül kirukkolni a Google- és a Facebook-típusú óriások megadóztatására.

Ezenkívül a járványalapba kerül 55 milliárd forint bankadó, ám nem tudni, hogy ez csupán az amúgy is a költségvetésbe betervezett pénz megpántlikázása, vagy visszaemelik a bankadót a 2016 előtti szintre.

  • Mihez képest a legnagyobb?

Ha a költségvetés ennyire szűkmarkú, akkor hol késik „a magyar gazdaságtörténet legnagyobb gazdaságélénkítési terve”, amelyet maga Orbán Viktor ígért be, és amelynek méretét a hazai össztermék 18–20 százalékára tette?