Nagyon úgy tűnik, nem a szokásos összeütközésekről van szó. Azt nemigen lehet megmondani, melyik ország feszítette most túl a húrt, ami biztos, hogy a háttérben a két ázsiai óriás nagyhatalmi törekvései állnak.
Amikor a minap India és Kína határának nyugati részén, a 4350 méter magasan fekvő, meseszép Pangong-tónál összeverekedtek a két ország katonái, az indiai hadsereg főparancsnoka azzal nyugtatgatta a világot, hogy az ilyen dulakodások időről időre előfordulnak, de mindkét fél önmérsékletet tanúsít. Három nappal később, 1200 kilométerre keletre, a határ egy másik vitatott pontján tört ki verekedés az indiai és a kínai katonák között, amire megint csak legyintettek a felek. Azóta azonban mindkét ország rég nem látott csapaterősítéseket hajtott végre. Állítólag több ezer katonát vezényeltek a Himalája hegygerincén húzódó határ vitatott részeire, jelezve, hogy nem a szokásos kakaskodásról van szó.
Egyébként a májusi viaskodások sem tekinthetők az évtizedek óta rendre előforduló összetűzésnek, melyekből az utóbbi években több száz is történt. A mostani ezeknél komolyabb erőfitogtatásnak látszik, a két ország katonái kövekkel is megdobálták egymást, és vagy százan megsérültek. Mindkét oldalon katonai sátrak tucatjait állították fel, és indiai médiabeszámolók szerint vagy tízezer kínai katona tartózkodik indiai területen, 3-4 kilométer mélyen a határtól, ahol állítólag hidakat romboltak le. Kína szerint az indiaiak követnek el határsértéseket.
Ezt a felvételt többen is közzétették, kődobálás is látszik, de a videó hitelességét hivatalosan nem erősítették meg:
Azért is nehéz igazságot tenni, mert a két ázsiai hatalom közötti, közel 3500 kilométer hosszú határ jelentős része nincs pontosan kijelölve. Ez a világ leghosszabb, nem rögzített határszakasza, amelyet csak aktuális ellenőrzési vonalnak neveznek. A helyzet komolyságát jelzi, hogy Manodzs Mukund Naravane tábornok, indiai főparancsnok a határ közelében lévő Leh városába utazott, amely Ladak közigazgatási központja. A térséget az indiai kormány tavaly szakította ki Dzsammu és Kasmír szövetségi államból, amikor megszüntette a muszlim többségű terület autonómiáját.
A Wion hirtelevízió beszámolója a májusi eseményekről:
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
