Az uraság új nőt vett magának, felékszerezte szépen, viszi Dubajba hétvégézni. Te meg, kicsi inas, csak vigyázz, érj haza nyolcig, és magadra vess, ha megbüntetnek. Vélemény.
Hahó, inasok! Helló, röfi! Magyar asszonyságok, libernyákok, közjószágok, szevasztok!
Hogy ityeg a fityeg? Nekünk frenetikus évünk volt, ne rontsátok el panaszkodással. Sérti a fülemet ez a hitetlen beszéd!
Magyarország virágzik. Megtankolni alig van idő a vágy repülőjét, mosolygós, boldog, szerelmes, sikeres magyarok állnak sorban a váróteremben, és úgy libbennek a Maldívokról Dubajba és Kanárikra és Ciprusra, ahogy az inas a budiba szalad. Mint a barom, melyet igába hajt.
A régi jó, úri világ. Ezt akartuk újjáépíteni, és sikerült.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
