Az EU elutasította a klímacsúcs-nyilatkozat tervezetét
A fő ellenvetés az, hogy a dokumentum még csak említést sem tesz a fosszilis energiahordozókról.
Az ENSZ főtitkára „mélységes csalódottságának” adott hangot amiatt, hogy a világszervezet 31. klímakonferenciáját (COP31) záró plenáris ülésen részt vevő országoknak nem sikerült döntést hozniuk új vállalásaikról. A konferenciát befejezettnek nyilvánították, megállapodás nem született.
António Guterres a közleményében azt írta, osztozik mélységes csalódottságukban mindazokkal, akik „bíztak abban, hogy a törökországi Antalyában rendezett konferencián részt vevő országok kormányai fel tudnak nőni az előttük álló feladathoz, és képesek lesznek a fosszilis energiahordozók felhasználásából adódó klímaválság kezelésére”.

A klímakonferencia kudarcát az okozta, hogy a fosszilis tüzelőanyagok csökkentendő felhasználására való utalást csütörtökön kivették a zárónyilatkozat tervezetéből, és helyette arra szólították volna fel a világ országait, hogy 2035-re 35 százalékra kell emelni a villamos energia arányát a teljes energiafogyasztáson belül, a megújuló energiaforrások globális kapacitásának megháromszorozásával.
A COP konferenciákon a döntéseket a mintegy 200 részt vevő ország konszenzusával kell meghozni, így akár egyetlen állam formális ellenvéleménye is megakadályozhatja a megállapodást. A mostani konferencián kialakult egy olyan, több mint 130 országot tömörítő csoport - köztük az Európai Unió és több szövetséges országa, több kis szigetállam, valamint több kevésbé fejlett afrikai és latin-amerikai ország - amelyek a tárgyalások végső szakaszában még ambiciózusabb klímavédelmi vállalásokat sürgettek.
Az Európai Unió soros tanácsi elnöksége nevében nyilatkozó Darragh O'Brien ír klímaügyi miniszter kijelentette, hogy az EU nem fogad el olyan zárónyilatkozatot, amely még említést sem tesz a fosszilis energiahordozókról.
A fő ellenvetés az, hogy a dokumentum még csak említést sem tesz a fosszilis energiahordozókról.
A november 9-én kezdődött, és a kétnapos hosszabbítás miatt az eddigi leghosszabb ENSZ klímakonferenciának bizonyult tanácskozás résztvevői vasárnapig elsősorban a szén, a kőolaj és a földgáz használatának fokozatos visszaszorításáról vitatkoztak. Erről három évvel ezelőtt Dubajban már megállapodtak, de több olajexportáló ország, köztük India és Szaúd-Arábia bejelentette, hogy nem kívánja megerősíteni a korábbi vállalásokat.
Javaslatuk szerint az ENSZ égisze alatt dolgozó Klímaszakértők Nemzetközi Csoportjának (GIEC) károsanyag-kibocsátási ütemtervét 2028 helyett csak 2029-től kellene életbe léptetni. Emellett vitát váltott ki az elektrifikáció felgyorsítására vonatkozó új célkitűzés, valamint a fejlődő országoknak ígért támogatások kifizetésének a kérdése is. Ennek kapcsán az európai országok már a klímacsúcs előtt kijelentették, hogy csak a korábban vállalt kötelezettségeiket tudják teljesítani, új források bevonása nélkül.
Már túlóráznak a részt vevő delegációk, de jelentős eredmények két hét alatt sem születtek az idei ENSZ-klímacsúcson. Panama vétóval fenyeget, a konferencia záródokumentumának tervezetét pedig annyire felpuhították, hogy egy szóval sem említi azt, ami a legfontosabb célja lenne a tanácskozásnak: a fosszilis energiahordozók kivezetését.
További fontos és vitatott kérdésének bizonyult a záródokumentum szövegtervezetének azon pontja is, amely a szén-dioxid-leválasztáshoz, -felhasználáshoz és -tároláshoz (CCUS) kapcsolódó technológiák gyorsabb elterjesztését szorgalmazta. A konferencia több résztvevője a rendezvény török vezetését is bírálta a tárgyalások során, mert túl passzívnak tartotta. Így a hosszabbítás ellenére csak technikai jellegű szövegeket sikerült elfogadni a COP31 keretében.
„Legviccesebb jelenetek 1. rész” – ez a címe, és ki tudja hány rész lesz még.
A rossz utakra gondolt és 120 milliárdos gumimentő programot ígért.
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.