Révész Sándor: Izrael és a palesztinok, avagy a kétoldali nihilizmus

Az ember különböző csoportokhoz tartozik, és lelki szükséglete, hogy az odatartozást, a valahová tartozást megélje. Ez szükséges, de veszélyes is. Az elfogultság veszélyével jár. Azzal, hogy az ember úgy szelektálja, értelmezi, prezentálja a valós tényeket, és úgy elegyíti őket legendákkal, ahogy azt a maga csoportja számára a legkedvezőbbnek véli.

És ez a szempont maga alá rendeli a valóságot, az igazságot, az általános emberi értékeket.

Ezt a veszélyt lehet tudatosítani és ellensúlyozni, vagy lehet erénnyé emelni. Ez utóbbi esetben az elfogultság nem elfogultság többé, hanem küldetés, a csoportunk – hazánk, fajtánk, nemzetünk, hitünk – iránti szent kötelesség. A néki ellenállás pedig árulás. Annál jobb magyar, arab, német, zsidó, katolikus vagy piréz az ember, minél jobban megéli, követi és sugározza, amit a csoportja iránti elfogultság diktál, és annál rosszabb, minél kevésbé teszi ezt.