Jegelt EU-s kifizetés: mennyi pénzt ér Orbánnak a homofób kampány?

Nehéz lenne tagadni, hogy a múlt héten hatályba lépett homofób törvénynek köze van a magyar kormány brüsszeli vesszőfutásához. Más magyarázata nincs a hirtelen jött brüsszeli fordulatnak. Megbízható uniós forrásokból a HVG úgy értesült, hogy a magyar tervről szóló döntést már beütemezték a pénzügyminiszteri tanács július 26-ai ülésére. Aztán Brüsszelben bejelentették: az Európai Bizottság meghosszabbította a magyar dokumentum elbírálásához szükséges kéthónapos időkeretet. Ez minden szempontból súlyos idő- és presztízsveszteség. A tanácsülés ugyanis az a fórum, amely a Bizottság javaslata alapján formálisan jóváhagyja a nemzeti terveket, utána pedig kezdődhet a pénz utalása. Vagyis amelyik ország idáig eljut, az révbe ért. Jelenleg 17 tagállam jutott túl az érdemi vizsgálaton, az ő terveik egy részét már a héten szentesítették, a többi pedig két hét múlva kap zöld lámpát. Magyarország azonban kikerült ebből a körből.

A hosszabbítás – amelynek ráadásul még konkrét időtartama sincs – példa nélküli. Az illetékes szóvivő szerint ez lehet napok, de hetek kérdése is, de Brüsszelben azon vannak, hogy minél hamarabb döntés szülessen. A hivatalos indok szerint a Bizottság által feltett kérdésekre csak a hétfői határidő előtti pénteken jöttek be a magyar válaszok, így kevés volt az idő azok áttanulmányozására.

A bejelentés napján Szijjártó Péter is megszakította stadionlátogatásait, és Brüsszelben tette tiszteletét a külügyminiszterek találkozóján. A magyar kormány képviselője akkor még csak homályosan utalt arra, hogy kételkedik a Bizottság magyarázatában: „A magyar helyreállítási alappal kapcsolatos dokumentumok kiváló dokumentumok, semmilyen valós ok nincs arra, hogy a magyar tervet az Európai Unió bármely intézménye elutasítsa, zajlanak az egyeztetések. Az európai politika és a pénzügyek összekeverése elfogadhatatlan lenne.”