Tovább gyorsítják a kézilabda-Eb sportcsarnokának építését
Az építkezést már korábban mentesítették az általános szabályok alól, de most újabb felmentéseket adtak egyebek közt a telkek kialakításához. Sürget az idő, januárban tartják a kézilabda Európa-bajnokságot.
Az már 2020 elején kiderült, hogy a 24 válogatott 2022. január 14. és 30. között a szervező Magyarország és Szlovákia öt városában, Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Pozsonyban és Kassán játssza majd a mérkőzéseket, és az elképzelések szerint a nézők nemcsak szurkolni járnak majd ki, hanem a helyszíneken töltött idő során gasztronómiai, kulturális és zenei élményeket is szereznek, pihennek a fürdőkben, kirándulnak a környéken, vagyis akkor is kellemesen tölthetik az idejüket, amikor éppen nincsenek mérkőzések az arénákban.
Idén márciusban közölték, hogy mindjárt szerkezetkész az Üllői úti sportcsarnok, és az is megjelent, hogy a Gazdaságvédelmi Alapból újabb 5,4 milliárd forintot vettek ki erre a célra.
Az már a 2019-es kormányrendeletben benne volt, hogy – a kiemelt beruházásoknál általánossá vált módon – építészeti-műszaki tervpályázati és településképi véleményezési eljárást eljárást nem kell lefolytatni, tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni. A most péntek esti rendelet ehhez hozzáteszi, az érintett ingatlanokból kialakított telkek egyidejűleg több különböző építési övezetbe is tartozhatnak, az övezeti határvonalat nem kell figyelembe venni, új építmény a telken belül jelölt szabályozási vonal és építési övezeti határ figyelembevétele nélkül elhelyezhető.
Törölték azt a feltételt, hogy a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a helyi építési szabályzatban előírt telekhatár-rendezés ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése, és a helyi (azaz IX. kerületi) településrendezési terv alapján előírt infrastruktúra-fejlesztések elmaradása sem lehet akadálya a használatbavételi engedélynek. A biztonság kedvéért pedig a telekalakítási közigazgatási hatósági eljárásokban eljáró szakhatóságként a fideszes vezetésű V. kerület jegyzőjét jelölték ki, tehát a területileg illetékes, ellenzéki vezetésű Ferencvárosnak nem marad ebbe beleszólása. Ugyanakkor maga a kormányrendelet határozza meg aprólékosan, hogy melyik telkeken mit helyezhetnek el, kollégiumtól és szállótól a játszótérig.
Mindez már szombattól hatályos, és szokás szerint a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó.