Facebookból Meta: Mi haszna lehet a névcserének?

A Google, a Westel, a Guinness vagy akár a brit posta is próbálkozott látványos névváltoztatással – nem mindig sikeresen.

Facebookból Meta: Mi haszna lehet a névcserének?

Hát nem ez lehetett az, amire Mark Zuckerberg gondolhatott, amikor a Meta nevet adta a Facebook anyavállalatának.

meta, mint metasztázis.

"Rákos daganat, amely világméretű megfigyelés és propagandagépezet formájában áttéteket képez a demokrácia testében" – Így kommentálta egy tweetben az új nevet az amerikai demokratapárti balszárny vezéralakja, Alexandria Ocasio-Cortez. Még az is lehet, hogy a rákbetegek és rokonaik valóban erre gondolnak, hiszen a görög metasztaszisz (állapotváltozás) szó adja a tumor rettegett továbbterjedésének nevét.

Zuckerberg és kollégái a metaverzumra gondoltak, arra az inkább scifiben, mint a valóságban létező virtuális világra, amelyben távolból is – háromdimenziós, valósághű szimulációk segítségével – kapcsolatban lehetnek az emberek. A metaverzum kifejezés első lelőhelye Neal Stephenson 1992-es kiberpunk kultuszregénye, a Snow Crash (magyarul is e címen jelent meg tavaly).

A Snow Crash egyik borítójának részlete /// Kiberpunk, metaverzum
Bantam Books

Lehet, hogy a Meta név nem a legjobb, de a Facebook szorult helyzetben van, még ha nem mindenki azokkal a szavakkal írja is le a közösségi hálózat túlkapásait, ellenőrizetlenségét, mint a balos amerikai politikus. De hát épp ezért volt szükség új névre. Így talán a közösségi háló körüli viharok nem zavarják annyira a cégbirodalom sok más termékét a WhatsApp üzenetküldőtől a virtuális valósághoz való Oculus szemüvegig.

Sok fiatal lelkét rombolja az Instagram - mit gondol a magyar pszichológus?

Nemcsak a lájkok számát, hanem az Instagramnak a fiatalok mentális egészségére gyakorolt negatív hatására rávilágító kutatási eredményt is megpróbálta elrejteni a képmegosztót tulajdonló Facebook. A problémákra nem feltétlenül a platform elhagyása jelentheti a megoldást.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?