Panziót épít a volt Jobbik-elnök a Mátrában

A már életében legendává vált mexikói művész személyes használati tárgyai – fűzői, csizmái, beszáradt körömlakkjai – között voltak elzárva 50 évig azok a fotográfiák, melyek a művészpárt, családtagjaikat, ismerősöket, háziállatokat, valamint inspirációul szolgáló motívumokat ábrázolnak, és most Budapesten is láthatók.

A párizsi HEC üzleti főiskola európai joggal foglalkozó tanára, a Harvard vendégelőadója arra figyelmeztet a The Guardianben, hogy új, jobboldali szél fúj Európában, de annyira, hogy Ursula von der Leyen pontosan tudja: a szélsőjobb nélkül nem alakulhat meg az új Bizottság, pedig korábban esküdözött, hogy nem közösködik ezekkel az erőkkel.

A rezsicsökkentéssel elaltatott passzív energiafogyasztók hazájából nézve furcsa látvány Németország, ahol az energiaszektor főszereplői között egyre nagyobb részt követelnek maguknak a hétköznapi polgárok.

Gimnáziumok helyett a szakképzésbe akarja terelni Orbán Viktor az általános iskolából kikerülőket. A mesterterv részben bevált, de a több munkáskezet látni akaró kormányfő nem elégedett.

Vlagyimir Putyin minden korábbinál egyértelműbb figyelmeztetést küldött az Ukrajnát fegyverekkel támogató nyugati országoknak, ám eddig egyszer sem váltotta be azon korábbi fenyegetéseit, amelyeket kilátásba helyezett az orosz „vörös vonalak” átlépésének esetére.

Az elmúlt hét magyar politikai kommunikációját a Vogel Evelin által titokban felvett, és a médiának stratégiailag terjesztett Magyar–Vogel-beszélgetések ügye dominálta. Egy azonosítatlan emailcímről pénteken küldték ki a hazai szerkesztőségeknek
a magánbeszélgetések ötödik részét. A rejtett mikrofonnal rögzített privát társalgások sokórás sorozatának szétküldése várhatóan még heteken át folytatódni fog. Felmerül a kérdés: mi a helyes eljárás ezeknek az irányítottan, ipari méretekben továbbított felvételeknek a forráskritikájánál? És ezzel összefüggésben milyen értelmezési kereteket érdemes alkalmaznunk a Vogelgate magyarázatánál? Vélemény.