Mindkét hatalom hirtelen azzal szembesült, hogy amikor a vártnál erősebb ellenféllel néz farkasszemet, jobban kitűnik rendszerük jó pár gyenge pontja. A világ már félhet a két országot sújtó instabilitás miatt – figyelmeztet a New York Times Pulitzer-díjas külpolitikai szerkesztője.
Úgy látszott, hogy az elmúlt évtized a tekintélyuralmi rendszereké volt: jól kihasználták a technika legújabb eredményeit, a drónokat, arcfelismerő rendszereket és a közösségi hálót, miközben a demokráciák egyre inkább kormányozhatatlannak tűntek. A Nyugat önbizalmát vesztette, a tekintélyuralmak viszont az orra alá dörgölték, hogy lejárt lemezt jelentenek az ilyen kaotikus demokratikus rezsimek. Csak aztán kiderült, hogy mind Moszkva, mind Peking túlszaladt a célon.
Így foglalja össze véleményét Thomas Friedman, a New York Times Pulitzer-díjas külpolitikai szerkesztője, aki jó 40 éve dolgozik a lapnál. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerinte ott követett el végzetes hibát, hogy megtámadta Ukrajnát, ám döbbenetére ez azt jelentette, hogy konfliktusba keveredett a Nyugattal, illetve a NATO-val is. Kína azt hangoztatta: megvan a kellő tudása a járvány kezelésére, ám jelenleg Sanghajban és 44 másik városban összesen 370 millióan kerültek vesztegzár alá.
Leggyakrabban kiabálással, sértegetéssel, káromkodással és becsmérlő fenyegetéssel találkoznak a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet dolgozói, de előfordul, hogy a hozzátartozók vagy a betegek leköpik, megrúgják, fellökik vagy szexuálisan inzultálják őket.
A biztos pártválasztóknál 44-37-re vezet a Tisza a Fidesszel szemben, a Mi Hazánknál viszont erősen rezeg a léc a kutatás szerint.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
A kormányzati beruházási ügynökség ajánlgatott nekik két óriási területet a szomszédos Csomád külterületén.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek.
