Még mindig nem érkezett el az uniós uborkaszezon ideje a tagállamok EU-hoz rendelt nagykövetei számára, akik a hetet az energiaügyekért felelős miniszterek keddi tanácsülésének előkészítésével kezdték. A téma az Európai Bizottság terve, amely a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentését célozza, és melyet több mint egy tucat kormány elutasítással fogadott.
Ezúttal nem Berlin dominál?
Emlékeztetőképp: az Európai Bizottság (EB) múlt szerdán 15 százalékos gázfelhasználás-csökkentést javasolt az összes uniós tagország számára. Ez a lépés első körben önkéntes lenne, de kötelezővé válhatna, ha Oroszország beteljesíti fenyegetését és teljesen elzárja a gázvezetékeken a szállítást. A német kormány kezdeményezte a tervet, mert aggódik, hogy Moszkva lezárja az Északi Áramlat gázvezetéket. Eszerint az Európai Bizottság felhatalmazást kapna a földgázfogyasztás 15 százalékos csökkentésének kikényszerítésére augusztus és május között, ha az energiaellátási helyzet kritikusra fordul.
Az országoknak szeptember végéig kellene frissíteniük a nemzeti veszélyhelyzeti terveiket, kiegészítve azokat önkéntes gázfogyasztás-csökkentési vállalásokkal.
Ha a javaslat átmenne, az EB-nek az eddigieknél sokkal nagyobb végrehajtási hatalma lenne arra, hogy egységes gázpolitikát kényszerítsen ki, hasonlóan ahhoz, ahogy az Unió háborús gazdaságpolitikája működik.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
